Sólyom egér (más nevek: pustovka, gyöngybagoly [2] [3], szakszerűtlenül vagy elavulttá vált stb. vörös vércse, az ókori szlovákban stb. ágy, pastovka [4]; lat. Falco tinnunculus ) sólyom ragadozó. A faegérrel együtt Közép-Európa egyik legelterjedtebb ragadozója. Szinte egész Szlovákiában fészkel az alföldektől a tengerszint feletti 2300 m-ig. m. [5] Gyakran lakik a városi lakásokban, és tipikusan csapkodó repüléséről ismert.

myšiar

Rendszámtáblák

Szárnyfesztávolság: 75 cm
Súly: Férfi 160 - 220 g; Nő 200 - 250 g
Jelentős nemi dimorfizmus figyelhető meg az egérsólyom tollain (a hím másképp néz ki, mint a nőstény). A legjelentősebb különbség a hím és a nő között a fej színében van. A hímeknek világosszürke, a nőstényeknek barna. A hímek rozsdás hátán kis fekete gyémántfoltok is vannak, mindegyik tollon egy-egy. A farok és a farok gyökere is világosszürke. A farok végén fekete csík van, fehér szegéllyel. Alsó része krémesen világos és nagyon enyhén barna foltos vagy csíkos. A has és a szárnyak alsó része szinte fehér.

A felnőtt nőstény hátán sötétbarna színű. A hímtől eltérően az eleje is barna, és jellegzetes csíkkal ellátott keresztirányú szalagokkal van borítva. Az alsó oldala is sötétebb, mint a férfiaknál, és foltosabb. A fiatal sólymok inkább nőstényre hasonlítanak. Szárnyuk azonban kerekebb és rövidebb, mint a felnőtteké. Ezenkívül a szélükön fehér szegély van. Mindkét nemnél a farok lekerekített, mert a külső ajak rövidebb, mint a középső. A lábak mélysárgák, a karom fekete.

Étel és vadászat

Főleg egerekkel és pocakokkal táplálkozik, néha kisebb madárfajokkal, nyáron pedig nagy rovarokkal és békákkal is. Előfordul, hogy a denevérek, sőt a sötét napernyők is zsákmányává válnak [6]. Kimutatták, hogy a sólyom ultraibolya sugárzást lát. Ennek eredményeként képes felismerni a vizelet nyomait a rágcsálófúrások körül, mert ez a sugárzás erősen visszaverődik a vizeletből. A vakondok, egerek és más rágcsálók vizelettel és ürülékkel jelzik útjukat, így a sólymok repülés közben nagy élőhelyterületet figyelhetnek.

A sólyom a szabadban vadászik. Prey keresi az ún. ingatag nyár (amelynél a szárnyaival azonos sebességgel fejlődik szárnyaival, úgy, hogy a szél ellene fúj, így mozdulatlanul áll a levegőben) körülbelül 10 - 20 méterre a talaj felett. Amikor meglátja a zsákmányt, szárnyaival rohan utána a földre. A sólymok használhatják az ún. ülj és várj vadászati ​​technika, amelynek során a zsákmányt magas helyekről (pl. nagyfeszültségű oszlopok vagy épületek teteje) figyelik és a megfelelő időben támadnak, gyorsan magukat a földre indítva. A közelmúltban szokatlan vadászati ​​technikáról számoltak be, néhány zsákmányra váró sólyom közvetlenül az előregyártott lakások teteje alatt lévő szellőzőnyílásokon lógott. Az ezekben a lyukakban elrejtő vagy szaporodó repülő denevérek vagy napernyők így közvetlenül a nyíró sólymok csapdába esett karmaiba repültek. Bizonyos esetekben a sólymok még az említett zsákmányt is lábbal húzták ki közvetlenül ezekből a lyukakból. [7]

Reprodukció

Mint más sólymok, az egerek sem építik fészküket. Régi fészket használnak nagyobb madarak számára, fülkéket a magas épületek falain és a templomtornyokat. Az is előfordul, hogy egy tömbház erkélyén fészkelnek. A nőstény 4-6 tojást rak a fészekben. 28-30 napig ülnek rajtuk. A kikelés után a nőstény még 8 napig melegíti a fiatalokat, a következő nyolc nap során fokozatosan abbahagyják a melegítést.

30 naposan a fiatalok elhagyják a fészket, de szüleik egy ideig etetik őket.