Az intézményi hálózat létrehozásának újabb lépése volt az Esélyegyenlőségi Főosztály létrehozása (ORP, 1999. február), amely szervezetileg integrálva van a Szlovák Munkaügyi és Szociális Minisztérium családpolitikai részlegébe. Ennek a nemzeti testületnek az a feladata, hogy megszüntesse a férfiak és a nők státusában fennálló egyenlőtlenségeket, és fő feladatai közé tartozik az irányítás és a proaktív jogalkotási tevékenység az esélyegyenlőség területén, valamint a megtett intézkedések gyakorlati hatásainak figyelemmel kísérése. Az ORP-nek együtt kell működnie a munkajog, a családjog és a polgári jog újrafeldolgozásában, elemezni kell az esélyegyenlőség helyzetét, javaslatot kell tenni a büntetőjogi jogszabályokra, az európai jogrendszert be kell vezetni a hazai jogba, elemezni kell a meglévő nemzetközi egyezményeket és dokumentumokat, stb. Feladatai közé tartozik az együttműködés a Szlovák Köztársaság Munkaügyi és Szociális Minisztériumának a nemek közötti egyenlőség kérdéseivel kapcsolatos fontos dokumentumai kidolgozásában.

közötti egyenlőség

Ugyanebben az évben a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában a Szlovák Köztársaság Emberi Jogok és Kisebbségek Nemzeti Tanácsának bizottságánál (1999) létrehozták a Nők Parlamenti Bizottságát (PKŽ), amelynek segíteni kellett a -hívott női kérdések, amelyek a nők, de a gyermekek, a fiatalok és a családok társadalmi helyzetét érintik, és segítséget nyújtanak a jogszabályi reformhoz ezen a területen. A PKŽ tagjainak javaslatokat kellett benyújtaniuk a jogszabályok megváltoztatására a nők és a nők civil szervezeteinek jelenlegi követelményei alapján.

2.6.1.3 Nemzeti dokumentumok az esélyegyenlőség területén

A pekingi cselekvési platform ajánlásai alapján 1997-ben nemzeti cselekvési tervet készítettek a nők számára (a KVPŽ készítette el és a 650/1997. Számú kormányhatározat hagyta jóvá). 10 évre meghatározta az esélyegyenlőségi politika nemzeti prioritásait, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség elérésére irányuló erőfeszítések céljait és célkitűzéseit. 1998-ban a Szlovák Köztársaságnak, mint a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény (CEDAW) aláírója, el kellett készítenie a Szlovák Köztársaságnak az egyezményhez kapcsolódó kezdeti jelentését, amely ellenezte az ENSZ A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetése 1998. június 23–30-án. A jelentés értékelte a Szlovák Köztársaság eredményeit a nők társadalmi helyzetének javítása terén.

2001 márciusában a Szlovák Köztársaság kormánya jóváhagyta, majd a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának bizottságai megvitatták a nők és férfiak esélyegyenlőségének koncepcióját. A koncepció bevezetése meghatározza az esélyegyenlőség megértését, és meghatározza az esélyegyenlőségi politikai tevékenységek fókuszát. A kiindulási állapot elemzése alapján 31 intézkedés és ajánlás fogalmazódott meg az egyes meghatározott területekre. Ezek betartására határidőket és felelős intézményeket határoztak meg.

2.6.1.4 Kritikus megjegyzések az intézményi mechanizmusok működéséhez

A Nők Koordinációs Bizottsága, az Esélyegyenlőségi Minisztérium és a Nők Parlamenti Bizottságának véleménye és javaslata a nők társadalmi helyzetének javításával és a nők és férfiak esélyegyenlőségének megerősítésével kapcsolatban csak ajánlás a kormány és a parlament számára.

A Nők Parlamenti Bizottságának tevékenysége a nyilvánosság számára ismeretlen volt (létezéséről és tevékenységéről a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának honlapján nem volt információ). Ezenkívül a bizottság sokkal alacsonyabb pozícióval és hatáskörrel rendelkezik a parlamentben, mint a parlamenti bizottság. A 2002-es választások után sem lehetett külön parlamenti bizottságot felállítani az új parlamentben. A nők státusának kérdése az Emberi Jogok, Nemzetiségek és A Nők Helyzetének Bizottsága hatáskörébe tartozott.

Az Esélyegyenlőségi Osztály tevékenységei túl tágan vannak meghatározva, és problémát jelent a meglévő munkatársakkal (csak 4 fő) teljesíteni. Ezenkívül a nőkkel foglalkozó koordinációs bizottság szervezeti felépítését 2001-ben egy kormányhatározat megváltoztatta. Az átszervezés részeként a Kormányhivatal az összes hasonló szervet átruházta az illetékes minisztériumokra, és a KVPŽ tanácsadó szerv lett a PSVR SR miniszteréhez. Előtte legalább formális miniszteri feletti jellege volt, az átszervezés után tanszéki osztályról van szó, nem is beszélve a valódi kompetenciákról, a gyakorlati működésről és az adminisztrációról. A KVPŽ tevékenységét az elmúlt időszakban a nők nem kormányzati szervezetei gyakran kritizálták azért, mert rugalmatlanok és gyengén támogatták a nők érdekeit a hivatalos struktúrákon belül. Mivel a civil szervezetek a KVPŽ-ben is képviseltetik magukat, gyakran előfordul, hogy a kormányzati és nem kormányzati szervezetek felelőssége vegyes. A kormányzati szektor és a nem kormányzati szervezetek közötti együttműködés meglehetősen szisztematikus. A probléma összefügg a nemek közötti egyenlőség politikájáért való kormányzati felelősség hiányával is.