JEGYZET: Az ebben az oszlopban szereplő összes vélemény a szerző (k) véleménye, nem az EURACTIV.sk véleménye

2020.11.16. (Frissítve: 2020-11-18)

eska

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp

A félretájékoztatás elleni küzdelem módszerei Szlovákiában és Csehországban hasonlóak, de a manipulátorok megbüntetésével szembeni vonakodás hasonló. Jogszabályok léteznek, de hiányzik az akarat és a konszenzus annak alkalmazására. Ráadásul válság idején csak utolérünk és improvizálunk - írja TOMÁŠ KRIŠŠÁK.

Tomáš Kriššák az információbiztonság és a kritikus gondolkodás témáinak szakértője.

Hogyan kezelik az infodémiát, vagyis a félretájékoztatás járványát a Cseh Köztársaságban? Milyen eszközök, stratégiák és megoldások hatékonyak és elérhetőek ennek a még mindig aktuális társadalmi problémának a kezelésében Szlovákiában és Csehországban? A megbeszélésekből kiderül, hol találkoznak a félretájékoztatás elleni küzdelem cseh és szlovák módszerei, de az is, hogy ennek a robusztus problémának a különböző vonatkozásai eltérnek-e hazánkban és Csehországban.

Keressen minden mögött technológiai forradalmat

Otakar Foltýn, a hibrid konfliktusok kérdésének cseh szakértője ismételten rámutat a közösségi hálózatok erősségére és szerepére e jelenség kialakulásában. Kocsma példájával magyarázza azt a problémát, amelyet a közösségi hálózatok a médiumunk szférájába is hoztak. Szerinte ez egy olyan tér, ahol a különböző társadalmi szférából érkező különböző emberek találkoznak. A különbségek ellenére létezik egy bizonyos rend, amely lehetővé teszi, hogy minden este ne érjen véget tömegcsatával. Ennek oka az íratlan szabályok betartása. A gyakorlatban egy ilyen zajos és problémás vendég, aki veszekedéseket és veszekedéseket okoz, sokáig nem melegszik a kocsmában. A vendéglős első figyelmeztetését a látogatók meghajolják a helyiségtől. A kocsmáros és a kocsmában tartózkodó többiek is aktívan vigyáznak arra, hogy senki ne zavarja a másokat azzal, hogy nem tartja be a szabályokat.

A közelmúltig ez az elv a hagyományos média környezetében is működött. De a közösségi hálózatok megjelenésével először gyengült, és fokozatosan teljesen megszűnt. Ennek eredményeként, miután évekig figyelmen kívül hagyták ezt a szempontot, a legzajosabbak saját virtuális kocsmákat hoznak létre, ahol mások mérgezése az új norma. Ezekben a terekben az ún buborékok, akkor az emberek radikalizálódnak.

A Bizottság tanulmánya "szankciókat" követel az internetes félretájékoztatás miatt

Az Európai Bizottság tanulmánya az uniós fellépés hatékonyságáról a félretájékoztatás elleni küzdelemben bírálja önszabályozási jellegüket. Javasolja "szankcionálási és jogorvoslati mechanizmusok" létrehozását, amelyeknek biztosítaniuk kell a szabályok hatékony betartását.

A szólásszabadság védelmének eddig működő társadalmi mechanizmusa most kudarcot vall, anélkül, hogy lehetőség lenne egy érzéketlen vendég kirúgására. Ehelyett a CAD megkapja a szabadságot, hogy végtelen számú új virtuális kocsmát nyithasson meg. És ezekben a kocsmákban más emberek különböző hatásai játszódnak le. Mindez a radikalizálódás és a polarizáció növekedéséhez vezet társadalmunkban, nem beszélve a kapcsolat elvesztéséről azzal, ami igaz és mi nem.

Otakar Foltýn megjegyzi, hogy ezt a társadalmi dinamikát a különféle autoriter rezsimek szándékosan kezdték visszaélni, és megerősítette azoknak a szereplőknek a hangját és erejét, akiknek tevékenysége képes volt megosztani és radikalizálni a társadalmat. Ez a társadalmi kohézió és a lakosság iránti bizalom csökkenéséhez vezetett. Egy másik áldozat logikusan az intézményekbe vetett bizalom volt, amely összeomlani kezdett. Félelem és félelem mindazoktól, amit a különböző érzelmi manipulációk révén ábrázolt dezinformációs források, például egy akut és elkerülhetetlen fenyegetés, növekedni kezdett.

Nem büntetjük a dezinformációs terjesztőket

Jakub Kalenský, az Atlantic Council agytröszt elemzője a mai információs tábla fő okát nemcsak a koronavírus-járvány körüli krízishelyzetnek tekinti, hanem azt is, hogy társadalmaink tolerálják a dezinformáció létrehozóit és terjesztőit. Más országokkal ellentétben Szlovákia és Csehország hagyta, hogy információs agresszoraik büntetlenül dolgozhassanak.

A manipulátorok büntetésére vagy más módon történő üldözésére vonakodás az állam bizonyos impotenciáját jelzi az új fenyegetésekkel szemben. A manipulátorok ekkor a büntető törvénykönyv ilyen figyelmen kívül hagyását további cselekvésük szempontjából zöldnek tekintik. Kalenský azt ajánlja, hogy vegyék példának a Baltikumot, ahol a hasonló tevékenységeket megfelelő büntetésekkel sújtják zaklatásért, számítógépes zaklatásért vagy riasztó üzenetek terjedéséért, amelyek szintén precedenseket jelentettek.

Egy másik gyengeség, amely Csehországban és Szlovákiában egyaránt jelen van, a dezinformációs színtér nyomon követésének és elemzésének hiányában érzékelhető. A mai napig nincs teljes képünk arról, hogy hány szereplő és hogyan terjed a dezinformáció az információs tereinkben, és hogy ennek a társadalomnak mekkora részét a társadalom aktívan meggyőzi erről a torz világképről.

Az Atlanti Tanács szakértője arra is emlékeztetett, hogy a cseh dezinformációs szcéna sajátosságai a láncpostai terjesztők robusztus hálózata, akik arra összpontosítanak, hogy időseknek küldjék őket.

Az ilyen jellegű tevékenységek segítenek feltárni a cseh manókat. Ez egy olyan polgári kezdeményezés, amely rögzíti, cáfolja, majd hírlevelek formájában terjeszti a láncposták frissített tartalmát a nagyközönség számára. Tájékoztatnak az így elterjedt valótlanságokról, és segítenek az egyszerű embereknek abban is, hogy fontos párbeszédet folytassanak olyan emberekkel, akik rendszeresen beavatkoznak a hazai és külföldi propaganda különböző termékeibe.

Hamis jelentések és téves információk: Terminológia, eszközök és kihívások

Az online térben a hamis és félrevezető információk körének bővítése arra kényszeríti az aktív társadalmat, hogy új típusú védelmi eszközöket keressen. A mérkőzés sikerét fenyegető kihívások azonban ugyanolyan gyorsan nőnek.

A válság felgyorsítja a problémákat, de lendületet ad a változásokhoz is

Alexandra Alvarová, a politikai PR és a befolyásos fenyegetések szakértője az állami hatóságok kitartó vonakodását érzékeli, hogy a meglévő jogi eszközökkel dolgozzanak társadalmunk védelmében. Jogszabályok léteznek Szlovákiában és Csehországban, de nincs akarat és konszenzus arra, hogy ezt az információs agresszió elleni védekezésre használják.

A koronaválság felgyorsította a félretájékoztatás társadalmunkra gyakorolt ​​hatásának súlyosságát. Ma már nem csak biztonsági kockázatot jelentenek, hanem a közegészségügyet és a lakosság életét is veszélyeztetik. És ez a válság vezet a probléma megoldására való hajlandóság növekedéséhez is. Az évek óta tartó információs válság ellenére itt hiányzott a hajlandóság.

A Cseh Köztársaság és Szlovákia politikai elitjei szintén évek óta figyelmeztetést kapnak szakértőktől, hogy országainkat felkészítsék ezekre a kockázatokra a válság és a stratégiai kommunikációs kapacitás megerősítésével. Most, hogy eljött a válság, utoléri és gyorsasággal improvizál. De ebben a helyzetben ez nem lehet elég. A felkészületlenség újabb gyengeség mind Csehországban, mind Szlovákiában.

Liga az ész ellen és a populisták kampánya

A válságot súlyosbítja az a tény is, hogy az infodéma sok populistának segített győzni, akik elmélyítették a problémát. Lényegében tehát nincs sem akaratuk, sem kompetenciájuk ahhoz, hogy hasonló társadalmakból kivezessék a társadalmat.

Az új elitek lehetővé tették a közösségi média befolyásának növelését. Ezt követően torzította az információforrások egykor sokszínű ökoszisztémáját, és megalapozta a globális "duopóliumok", a Google és a Facebook dominanciáját. A reklámozásból származó nyereség hatalmas része növeli pénzügyi jövedelmüket, miközben a minőségi újságírás elveszíti az erőforrásait, ugyanakkor kevesebb helyet veszít a piacon. A minőségi újságírás lehetőségeire gyakorolt ​​ez az aránytalan nyomás szinte teljesen eltemette a regionális médiát Csehországban és Szlovákiában, ahol csak néhány történet szól a sikeres új körülményekké válásról.

Az a média, amelynek sikerült szembeszállnia ezzel a trenddel, újításokkal állt elő, és sikerült új előfizetőket szereznie, akik hajlandóak voltak fizetni a minőségi tartalomért. De még itt is kiderül, hogy ez a modell aligha védi meg a társadalom azon részét, amely egy erőteljes dezinformációs jelenet hatása alá került, azért is, mert még mindig szabadok. A Facebook és a Google megváltoztatta információterjesztési rendszerét. Ennek eredményeként a marginális politikai áramlatok, a radikalizálódó és az antiszociális mozgalmak az elérhetetlen élekről a mainstreambe költöztek.

Az Európai Parlament módosítani kívánja a készülő digitális szolgáltatásokról szóló törvényt

A képviselők támogatták azokat a jogszabályokat, amelyek nagy hatással lesznek a platformok jövőjére és nyereségére, valamint támogatták a célzott reklámozás esetleges betiltását.

A kiút hosszú és nehéz

Szlovákia és Csehország azonban számos saját eljárást, stratégiát és eszközt talált a fenyegetés kezelésére, és ha szükséges, az évek során ennek visszafordítására. Mindkét országban létezik egy #jsemtu (#somtu) polgári kezdeményezés, amely tények és empátia útján igyekszik az online környezetben megbeszéléseket ápolni.

A manók esetében is látunk hasonlóságokat. Míg a csehországiak az időseknek segítenek megakadályozni az e-mailes manipulációkat, a szlovákok erőteljesen elnyomják a manipulátorok befolyását a Facebook-csoportokban.

Az olyan kezdeményezések, mint a Choose Your Info, a Fakescape vagy a Slovak Checkbot, megerősítik a különböző generációk kritikai gondolkodását, és utat nyitnak társadalmunk immunizálásának az egyre kifinomultabb típusú manipulációktól.

Érdemes megemlíteni a szlovák rendőrség vagy az Egészségügyi Minisztérium kommunikációjának inspiráló történetét is, amely nemcsak a korona idején bizonyult rendkívül hatékony kommunikátornak, miközben a válságot és a stratégiai kommunikációt is kezelte.

Mindkét ország számára a sajátos kohézió és társadalmi környezet jelenléte nagy előny. Ez teszi lehetővé a vita ápolását. Az empátia használata átalakítja a párbeszéd lehetőségeit, és kölcsönös tisztelettel erősíti azt. Nekik köszönhetően cégeink kimozdulhatnak a jelenlegi válságból, és együtt dolgozhatnak egy új és jobb információs tér kiépítésén.

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp