Az észt fogyasztók különösen kedvelték a Podravka leveseket és a fűszereket. Az észt konyha eredeti, nagyon természetes és ízletes, néha könnyű, néha kalóriatartalmú. Bár alapvetően nagyon egyszerű, az összetevők kombinációiban nagyon ötletes.
A Podravka termékek több mint 30 éve vannak ezen a piacon. Az észt fogyasztóknak különösen tetszettek a Podravka levesek és az univerzális és különleges fűszerek kategóriájába tartozó termékek. Podravka d.d.
Reprezentáció
P.Brieža
Riga
LV-1045
Lettország
Kapcsolattartó:
Pavel Karandej képviseleti igazgató
tel: +371 67336 591
mob: +371 29 131 565
Központ
Podravka d.d.
Ante Starčevića 32
48000 Koprivnica
Horvátország
Kapcsolattartó:
"> Kristijan Sabo, a kelet-európai szektor ügyvezető igazgatója
tel: +385 48 651 567
fax: +385 48 220 587
A konyha
A hagyományos észt konyha alapja főleg hús- és burgonyaételek, a tavak és a tenger környékén is halból. A konyhaművészetet, ahogy ma ismerjük, fokozatosan befolyásolták a külső hatások, a migráció és a szomszédos országok. Az észt konyha tipikus képviselői: rozskenyér, sertéshús, burgonya és tejtermékek.
Tavasszal és nyáron az észtek főleg friss alapanyagokból - bogyókból, zöldségekből, növényekből - vesznek energiát, többé-kevésbé mindenből, ami a kertekben és a mezőkön megtalálható. A húst a tervezett termelés mellett a vadászat és a horgászat is biztosítja, amelyek továbbra is népszerű hobbi. Nyáron gyakori a grillpartik szervezése.
A hidegebb évszakokban a bőséget az asztalon a kamra kellékei biztosítják: lekvárok és lekvárok, savanyú zöldségek, gombák és kompótok. A téli ellátás előkészítésének szokása főleg vidéken marad fenn, ahol a hagyományok továbbra is fontos szerepet játszanak.
Néhány hagyományos észt ételt fontos ünnepek alkalmával fogyasztanak, például verivorst, sült és hapukapsas. A karácsonykor felszolgált desszertek közé tartozik az alma, a mandarin, a narancs és a mézeskalács süti.
Történelmileg Észtország számos hódítónak volt kitéve, és mindegyikük rányomta bélyegét az ország konyhaművészetére. Az első jelentős változások a 19. században következtek be, amikor a tájat urbanizálták. A két világháború (20. század) között egy kulináris színtér épült, számos étteremmel Tallinnban, Tartban és Parnban, és az étlapok helyi ételeket és számos európai specialitást tartalmaztak. Ennek a ténynek a hatása alatt nemcsak az ételek elkészítése változott meg, hanem különféle új alapanyagok is érkeztek ide, amelyek között elsősorban a fűszereket.
Ma, mint a múltban, az észt konyhaművészet szezonális összetevőkön alapszik.
Az 1940-es évek és az 1990-es évek közötti időszak az észt konyhai ipar stagnálása volt, amelyet elsősorban a minőségi alapanyagok tartós hiánya okozott.
Ebben az időszakban az észt konyhaművészet látókörét elsősorban a bevándorlók és az ételek elkészítésének saját módszerei szélesítették ki.
A független észt kormány felállítása után a kulináris és éttermi élet újjáéledt. Néhány étel a 20. század aranykorából feledésbe merült, de egyeseket a receptek újrafeldolgozásával és az összetevők új kombinációival konzerváltak. Az észtországi gasztronómia újrakezdése annak a szakácscsoportnak tulajdonítható, akik új módszereket és nemzetközi ételeket hoztak Észtországba, miközben hagyományokat és észt recepteket vezettek be a világba. Ezek közé tartozik: Kose Imre, Sooäär Imre, Dimitri Demjanov és Kadri Kroon. Mondhatjuk, hogy a mai észt gasztronómia folyamatosan változik, miközben a hagyományos ételeket és eljárásokat tiszteletben tartják, ugyanakkor folyamatosan fejlesztik és alkalmazkodnak a magas világszínvonalhoz.