Michaela Miertová
Comenius Egyetem Pozsonyban, Jessenius Orvostudományi Kar Martin, Ápolási Tanszék

szokások

Absztrakt

MIERTOVÁ, M. Családi étkezési szokások a serdülő nézete alapján. In Ápolás: elmélet, kutatás, oktatás, 2011, vol. 1. sz. 1, pp. 28–33.

Célkitűzés: Jelen tanulmány célja a családi étkezési szokások kiválasztott aspektusainak azonosítása volt. Ez az egyik olyan társadalmi-környezeti tényező, amely a serdülők táplálkozási minőségével társul. A családi étkezési szokások hatással vannak az étkezési szokásokra a serdülőkorban és a következő életszakaszban. A családi étkezési szokások minősége befolyásolja a serdülők testi és lelki egészségét.

Módszer: Az empirikus adatgyűjtéshez a Project EAT kérdőívet használtuk.

Minta: Az empirikus kutatás 387 serdülő, az első és a negyedik tanulmányi év középiskolai hallgatóinak mintáján valósult meg.
Az eredmények életkor és nem szerint eltérőek. Az első tanulmányi év során a serdülők 9,1% -a, több férfi és válaszadó evett (ebédelt/vacsorázott) a családdal minden nap az elmúlt hét nap során. 19,9% azt írta, hogy soha nem evett együtt családjával, több válaszadó a negyedik tanulmányi évben, az interszexuális különbségek nem jelentősek. A nők egyetértenek azzal az állítással, hogy a közös étkezés élvezetesen hozza a családtagokat. A férfiak egyszerre esznek és tévéznek.

Következtetés: Az ápoló táplálkozás értékelése (beleértve a családi étkezési szokások értékelését is) segíthet az étkezési rendellenességek és az elhízás kockázati tényezőinek azonosításában és ezek megoldásában.

Kulcsszavak: serdülő, családi, étkezési szokások

A szülők, különösen az anya, születésüktől fogva befolyásolják gyermekeik étkezési szokásait és formálását, a serdülőkortól eltekintve (Boutelle, Fulkerson, Neumark-Sztainer et al., 2005, 16. o.). Egyes szerzők döntő fontosságúnak tartják a szülőknek a gyermekek táplálkozására gyakorolt ​​hatását (Fulkerson, Neumark-Sztainer, Hannan, Story, 2008, 2529. oldal; Cejpek, 2006, 24. o.). Kovács, Babinská, Ševčíková et al. (2008, 26., 48. o.) Kijelentik, hogy a gyermekek és serdülők étkezési szokásainak elsajátítása szüleik táplálkozási viselkedésének közvetlen megfigyelésével és másolásával valósul meg, pl. a szülő utánzása a fogyókúrában, az elutasításban
bizonyos étel.

A családban történő étkezés az egyik társadalmi-környezeti tényező, amely közvetlenül befolyásolja a gyermek étkezési szokásainak kialakulását. Ide tartozik az elfogyasztott étel mennyiségére gyakorolt ​​hatás (túlevés) és a súlykontroll módszerek megválasztása. A kutatások azt mutatják, hogy a túlevő lányok a családi környezetet negatívnak érzékelik (Eisenberg, Olson, Neumark-Sztainer és mtsai, 2004, 792, 796. o .; Neumark-Sztainer, Wall, Story, Fulkerson, 2004, 350–351.) . Ezenkívül a családban történő étkezés befolyásolja a serdülő testi egészségét (túlsúly, elhízás) és mentális egészségét (depresszió, szubjektív jólét, étkezési rendellenességek), önértékelését és saját testének értékelését (Neumark-Sztainer, Story, Ackard et al. 329; Eisenberg, Olson, Neumark-Sztainer et al., 2004, 792. o., Neumark-Sztainer, Wall, Haines et al., 2004, 359. o .; Neumark-Sztainer, Eisenberg, Fulkerson et al. al., 2008., 17. o.). Helytelen, ha a szülők véleményezik gyermekeik megjelenését, súlyát, és megpróbálják őket ilyen irányban befolyásolni (Rašticová, 2009, 35. o.).

Az étrend és az étkezési szokások családonkénti megítélésekor az ételfogyasztás helyére, a felszolgált ételek minőségére, az étkezések gyakoriságára, az étkezéshez és étkezéshez kapcsolódó szabályokra (pl. Családi szabályok, étkezés előtti ima), a kapcsolódó tevékenységekre összpontosítunk. az evéshez (televíziónézés étkezés közben), az egyes családtagok közötti személyközi kapcsolatokhoz (Neumark-Sztainer, Story, Ackard et al., 2000a, 331. o.). Felmérjük az étkezés közbeni légkört, az étel bevitelével kapcsolatos korlátozásokat, például a szülő csökkentő étrendjét vagy étrendjét egy kezelési program részeként, a gyermek csúfolódását súlya miatt (Neumark-Sztainer, Wall, Haines et al., 2007, p. 360; Wall, Story, Fulkerson, 2004, 350–351. O.).

A kutatás célja annak a családnak az étkezési szokásainak azonosítása volt, amelynek a serdülő tagja, valamint a kutatás eredményeinek elemzése az életkor és a nem vonatkozásában.

A fájl

A válaszadók mintája 387 középiskolás diák volt a Zsolnai régióban, majd az elsőéves 15–16 éves diákok (n = 143,37%) és a negyedéves 18–20 éves diákok (n = 244,63%). A nők 46,5% (n = 180), a férfiak 53,5% (n = 207) voltak.

A minta kiválasztása szándékos volt. Az előre meghatározott szempontjainknak megfelelő válaszadók bekerültek a kutatásba. A felvételi kritériumok a következőket tartalmazták: életkor (serdülőkor), első/negyedik hallgató, együttműködési hajlandóság, amelyet a kérdőív kitöltésével való beleegyezéssel fejeztek ki, a kiskorú válaszadók szülőjének tájékozott beleegyezése a kutatásban való részvételhez.

Módszertan

A kérdőíves módszert alkalmazták az empirikus adatok gyűjtésére. Az étkezési szokásokat a serdülőkori család összefüggésében értékeltük az önértékelési kérdőív kiválasztásával, az étkezési szokások feltérképezése serdülők körében (Project EAT felmérés, étkezés tinédzserek körében). Az egyes tételeknél a válaszadónak csak egy lehetőséget kellett megkerülnie, amellyel a legjobban azonosult. Megkaptuk a szerző beleegyezését arra, hogy az eszközt a Szlovák Köztársaság körülményeiben használja. Az empirikus adatok gyűjtését megelőzte az eszköz nyelvi validálásának folyamata.

Jelmagyarázat: p Tab. 3. A család kiválasztott étkezési szokásainak a nemhez való viszonyának leíró jellemzői és összefüggései Gyakran nézünk tévét, amikor ebédet/vacsorát eszünk Nem n% ms Min. Max. Férfi 207 53.5 2.47 1046-ik leggyakoribb 1 4 Egy nőt 180 46.5 2.23 1064 a leggyakoribb 1 4 Együtt 387 100 2.36 1060. leggyakoribb 1 4 Kapcsolati összefüggés

Jelmagyarázat: n - abszolút bőség,% - relatív bőség, m - átlag, s - szórás, p Tab. 4. A család kiválasztott étkezési szokásainak életkorhoz való viszonyának leíró jellemzői és összefüggései A családtagokra vonatkozó különböző tervek megnehezíthetik a közös étkezést Kor n% ms Min. Max. 15–16 143 37 2.43 0,976 1 4 18–20 244 63 2.72 0,942 1 4 Együtt 387 100 2.61 0,963 1 4 Kapcsolati összefüggés

Jelmagyarázat: n - abszolút bőség,% - relatív bőség, m - átlag, s - szórás, pEta - korrelációs együttható, Eta² - a korrelációs együttható négyzete

Vita

A táplálékfelvétel alapvető elsődleges biológiai szükséglet, amelyet számos tényező befolyásol. Az egyén táplálkozásának és étkezésének módját a család életmódja és gazdasági helyzete is befolyásolja, beleértve a szociokulturális tényezőket (Zanovitová, 2008, 53., 55. o., In Tomagová, Bóriková et al., 2008).

A család étrendjének felépítése magában foglalja az étel elfogyasztásának helyét és az étkezést kísérő tevékenységeket, például a tévézést. Kutatási tanulmányunkban a válaszadók több mint háromnegyede otthon ételt, több lány és elsőéves hallgató. A legkevesebbet gyorséttermekben ették, a férfiak és az elsőéves hallgatók túlsúlyával. Étkezés közben a televíziózásról inkább fiúk, mint lányok számolnak be (a cikk pontszámának magasabb átlagos értéke m = 2,47). Hasonló következtetéseket mutat be Neumark-Sztainer, Story, Ackard et al. (2000b, 335., 337. o.). Ezt a tevékenységet az étkezéshez viszonyítva rossz étkezési szokásként értékelik, függetlenül attól, hogy a család asztalnál vagy televízió előtt ül, ezért ételt fogyasztanak. Ennek eredményeként gyengül a kontroll az étkezés felett, és csökken a figyelem a kapott étel mennyiségére. Így nagyobb mennyiségű ételt fogyasztanak (Mihál, 2003, 162. o.). Az egészséges táplálkozási szokások egyike az étkezés anélkül, hogy bármilyen egyéb tevékenységet végezne (pl. Televíziónézés, házi feladatok írása, számítógépen végzett munka), ételt eszik ülve és asztalnál ülve (Hockenberry, Wilson, 2007, 884., 887. o.).

Ami az elmúlt hét nap étkezésének gyakoriságát illeti, a válaszadók 9,1% -a, több férfi és az elsőéves válaszadók (15,4%) étkeztek rendszeresen a családtagokkal. A válaszadók csaknem 20% -a még egyszer sem találkozott, több negyedéves hallgató (21,3%), a nemek közötti különbségek nem voltak jelentősek. Hasonló következtetéseket mutatnak be Neumark-Sztainer, Story, Ackard et al. (2000b, 336–337. O.), Neumark-Sztainer, Hannan, Story és mtsai. (2003, 317. o.), Eisenberg, Olson, Neumark-Sztainer et al. (2004, 793. o.).

Az étkezés gyakoriságát befolyásoló tényezők mind a serdülő, mind a szülők részéről jelen vannak. A serdülők számára ezek például az életkor, az iskolai végzettség és a szabadidős tevékenységek, az elégedetlenség a családi kapcsolatokkal, az étkezés közbeni légkörrel és a felszolgált ételekkel (Neumark-Sztainer, Story, Ackard et al., 2000, pp. 329-333 ). A serdülők részéről a kockázatos magatartás (szerhasználat), az önbecsülés és a depressziós serdülőkori csillapítás szerepel, amelyeket az együttes étkezés csökkentett gyakorisága jelez (Eisenberg, Olson, Neumark-Sztainer et al., 2004; Boutelle, Fulkerson, Sztainer et al., 2005, 17. o.). A serdülőkor életkorának növekedésével csökken a közös étkezés gyakorisága, amit kutatásunk is megerősített. Ezt bizonyítják olyan szerzők tanulmányai, mint pl Wűrbach, Zellner, Kromever-Hauschild (2009), Fulkerson, Neumark-Sztainer, Hannan, Story (2008, 2531), Neumark Sztainer, Hannan, Story et al. (2003, 319. o.).

A szülő részéről elsősorban a szülő munkája, a fáradtság az étel elkészítése (Neumark-Sztainer, Hannan, Story et al., 2003; Wűrbach, Zellner, Kromeyer-Hauschild, 2009). Éppen ezért egyes családoknál problémát jelent az, hogy időt találjanak a közös étkezésre, amellyel válaszadóink is egyetértenek. A negyedéves hallgatók ezt nagyobb problémának jelentik (a cikk pontszámának magasabb átlagos értéke m = 2,72).

A családtagok együttes étkezése, maga az evés mellett, teret biztosít az egyes családtagok közötti interperszonális kommunikációnak, amelyet egy bizonyos légkörben folytatnak. A csoportunkban a nők észlelik a közös étkezést és pozitívan értékelik (a tétel pontszámának magasabb értéke, m = 2,98).

Következtetés

A család étkezési szokásainak felmérését klinikai gyakorlatunk körülményei között még mindig alábecsülik. Az ápolónő által végzett értékelésnek részét kell képeznie a gyermekek és serdülők vizsgálatának a gyermekek és serdülők háziorvosi rendelőiben végzett megelőző vizsgálatok során. Ez része lenne az evési rendellenességek, a túlsúly és az elhízás elsődleges megelőzésének egy adott korcsoportban. A nővér az értékelését a családi étkezések fogyasztásának helyére és idejére, az ételek és a folyadékok minőségére, az étkezéshez kapcsolódó tevékenységekre, az étkezés gyakoriságát befolyásoló okok azonosítására, a családtagok táplálékfelvételének korlátozására, a szülők viselkedésére összpontosítja. a súlyértékeléshez és a gyermek adataihoz viszonyítva. A kutatás során használt tételek a családi étkezési szokások felmérésére is használhatók a klinikai ápolói gyakorlatban. Ezek középpontjában az étkezési hely tartalma, az ételek fogyasztását kísérő légkör állt a családi körben, a serdülő és a szülők együttes étkezésének akadályainak felderítésére. Az értékelés alapján az ápoló olyan oktatást valósíthat meg, amely a szülőkre összpontosít, akik befolyásolják gyermekeik étrendjét és étkezési szokásainak kialakulását.

Bibliográfiai hivatkozások listája

BOUTELLE, K.N. - FULKERSON, J.A. - NEUMARK-SZTAINER, D. - TÖRTÉNET, M. - FRANCIA, S.A. 2005. Gyorsétterem a napi étkezésekhez: kapcsolatok a szülő és serdülő táplálékfelvételével, az otthoni táplálék elérhetősége és a testsúly állapota. In Public Health Nutrition, 2005. évf. 10. szám 1, pp. 16–23.

CEJPEK, K. 2006. A táplálkozás és az élelmiszerbiztonság racionalizálása az iskolai étkeztetésben. Besztercebánya: Területi Koordinációs Központ ZSVTS, 2006. 34 p.

EISENBERG, M.E. - OLSON, R.E. - NEUMARK-SZTAINER, D. - TÖRTÉNET, M. - BEARINGER, L.H. 2004. Összefüggések a családi étkezés és a serdülők pszichoszociális jólléte között. In Archives Pediatrics and Adolescent Medicine, 2004, t. 158. sz. 8., 792–796.

FULKERSON, J.A. - NEUMARK-SZTAINER, R.D. - HANNAN, P.J. - STORY, M. 2008. Családi étkezés gyakorisága és súlyállapota serdülők körében: Keresztmetszeti és 5 éves longitudinális asszociációk. In Obesity, 2008, vol. 16. sz. 11. o. 2,529–2534.

HOCKENBERRY, M.J. - WILSON, D. 2007. Megnyerte a csecsemők és gyermekek ápolását. Utca. Louis: MOSBY Elsevier, 2007. pp. 1960.

KOVÁCS, L. - BABINSKÁ, K. - ŠEVČÍKOVÁ, Ľ. et al. 2008. Új trendek a gyermekek táplálkozásában. Pozsony: LF UK, 2008. 92 p.

MIHÁL, V. 2003. Adunk-e AHOY-t (ateroszklerózis, magas vérnyomás, a fiatalok elhízása) gyermekkori elhízást? In Pediatrics for Practice [online], 2003, sz. 3. o. 161–163. [cit. 2009-07-02].
Elérhető az interneten: www.solen.cz/pdfs/ped/2003/03/16.pdf.

NEUMARK-SZTAINER, R.D. - EISENBERG, M. - FULKERSON, J.A. - TÖRTÉNET, M. - LARSON, N.I. 2008. Családi étkezés és rendezetlen étkezés serdülőknél. A EAT projekt hosszanti megállapításai. In Archives of Pediatrics Adolescents Medicine, 2008. évf. 162. sz. 1, pp. 17–22.

NEUMARK-SZTAINER, R.D. - HANNAN, P.J. - TÖRTÉNET, M. - CROLL, J. - PERRY, CH. 2003. Családi étkezési szokások: Szociodemográfiai jellemzőkkel és jobb táplálékbevitellel társulások serdülők körében. In Journal of the American Dietetic Association, 2003. évf. 103. szám, 3. szám, pp. 317–322.

NEUMARK-SZTAINER, R.D. - TÖRTÉNET, M. - ACKARD, D. - MOE, J. - PERRY, CH. 2000a. A „családi étkezés”: Serdülők nézetei. In Journal of Nutrition Education and Behavior, 2000. évf. 32. sz. 6. o. 329–334.

NEUMARK-SZTAINER, R.D. - TÖRTÉNET, M. - ACKARD, D. - MOE, J. - PERRY, CH. 2000b. Családi étkezés serdülők között: Megállapítások egy kísérleti tanulmányból. In Journal of Nutrition Education and Behavior, 2000b, vol. 32. sz. 6. o. 335–340.

NEUMARK-SZTAINER, D.R. - FAL, M.M. - HAINES, J.I. - TÖRTÉNET, M.T. - SHERWOOD, N.E. - van den BERG, P. A. 2007. Közös kockázati és védelmi tényezők a túlsúlyos és rendellenes táplálkozáshoz serdülőknél. In American Journal of Preventive Medicine, 2007, vol. 33. szám 5, pp. 359–369.

NEUMARK-SZTAINER, D.R. - WALL, M. - TÖRTÉNET, M. - FULKERSON, J.A. 2004. A családi étkezési minták összefüggenek-e a serdülők rendezetlen étkezési magatartásával? In Journal of Adolescent Health, 2004. évf. 35. sz. 5, pp. 350–359.

RAŠTICOVÁ, M. 2009. A test elégedetlenségének és a depresszióval való kapcsolat előrejelzői serdülőkorban. Az e-pszichológiában. Elektronikus magazin ČMPS [online], 2009, vol. 3. szám 1. o. 30–42. [cit. 2009-06-04].
Elérhető online: http://e-psycholog.eu/pdf/rasticova.pdf.

RIMARČÍK, M. 2007. Statisztika a gyakorlathoz. Saját kiadású, 2007. 200 p.

WŰRBACH, A. - ZELLNER, K. - KROMEYER-HAUSCHILD, K. 2009. Étkezési minták gyermekek és serdülők körében, valamint súlyállapottal és szülői jellemzőkkel társulások. In Public Health Nutrition, 2009, vol. 12. szám 8. o. 115–121.

ZANOVITOVÁ, M. 2008. Táplálkozás. In TOMAGOVÁ, M., BÓRIKOVÁ, I. et al. Ápolási igények. Martin: Vydavateľstvo Osveta, 2008. o. 53–61.