éhezésére

Az a tény, hogy bolygónkon több mint egymilliárd ember éhezik, kétségtelenül napjaink legnagyobb botránya. Annak ellenére, hogy az emberiség olyan gazdagsággal rendelkezik, mint még soha, egy gyermek öt másodpercenként meghal éhenhalástól tíz évig. A mai világ hatalmas gazdagságát nem befolyásolja a világon átélt gazdasági és pénzügyi válság, amely nem szolgálhat igazolásként a mai szégyenteljes állam számára.

Végül 2007 előtt hatalmas számú ember éhezett vagy súlyosan alultáplált, bár másrészt a válság jelentősen megnövelte számukat. Az elégtelen napi kalóriabevitel okozta éhezéshez (a WHO szerint a napi minimum 2700 kalóriában van meghatározva) hozzáadódik az ún. rossz táplálkozás, amely tiszteletben tartja a szükséges kalóriatartalom kritériumát, de nem tartalmaz több, a "fenntartható" túléléshez szükséges elemet, különösen vitaminokat és több nyomelemet. A rossz táplálkozás számos súlyos krónikus kórképet okoz (például az A-vitamin-hiány miatti vakságot [1]), és végül korai halálhoz vezet. Körülbelül további egymilliárd ember esik alultápláltság áldozatává, különösen a szegény országokban.

Az emberiség megmentése az éhségtől hagyományosan a mezőgazdasági GMO-k szószólóinak egyik legfőbb érve volt. A biotechnológiai vállalatok képviselői, lobbi nyomásgyakorló csoportjaik, például az ILSI [3], valamint a fizetett PR ügynökségeik alkalmazottai húsz éve felhívják a figyelmet a Föld népességének növekedésére, amelynek 2050-re meg kell haladnia a 9 milliárdot és az urbanizáció, a talajromlás és az éghajlatváltozás egyidejű csökkenése. Szerintük ez olyan kihívást jelent, amelyre csak a géntechnológiával módosított növények képesek megfelelő választ adni. A következő sorokban megpróbálom elemezni, hogy az ilyen elvárások mennyire reálisan beágyazódhatnak a GMO-kba.

A világ éhségének kezelése a GMP genetikai termesztése révén két feltételezésen alapul. Az elsőről azt mondják, hogy a GMP hektáronkénti hozama lényegesen magasabb, mint a mai hagyományos növényeké, a második pedig az, hogy manapság nagyszámú ember éhezik az elégtelen élelmiszertermelés miatt. Ezért alaposabban meg kell vizsgálni, hogy ezek az előfeltételek teljesülnek-e.

Először is el kell mondani, hogy a ma termesztett GMP-k megszerzését célzó transzgenezis elsődleges célja nem a magasabb hektáronkénti hozam elérése volt. Több mint 99% -ukat úgy módosították, hogy racionalizálják a peszticidek használatát azáltal, hogy toleranciát közvetítenek valamelyikük (különösen a Roundup gyomirtó szer) ellen, vagy biztosítják a termelésüket a növény maga által (rovarirtó szer Bt), vagy kombinált tulajdonságok közvetítésével. Továbbra is kérdés, hogy a peszticidek egyszerűsített alkalmazása pozitív hatással lehet-e a hektáronkénti hozamra. Az eddigi mezőgazdasági tapasztalatok azonban nem adnak egyértelmű választ, mert a bejelentett eseteken belül a hektáronkénti hozam enyhe növekedése mellett számos olyan tudományosan dokumentált példa létezik, ahol a hozamok csökkentek. Végül, ha a mai GMP-nek pozitív hatása lenne az előállított élelmiszer mennyiségére (és ha az éhezés fő problémája a hagyományos mezőgazdaság elégtelen termelékenysége lenne), akkor ennek az éhezők számának jelentősebb csökkenését kellene eredményeznie, mivel a GMP-k ma már körülbelül 20% -ra nőnek. Az alábbi grafikon szerint azonban ez nem történik meg.


ÁBRA. 1 Az alultáplált emberek számának alakulása a világon az 1969 és 1971 és 2010 közötti időszakban milliókban

Mint látható, az éhezők 1995-1997 körüli több évtizedes csökkenő száma után ez a tendencia megfordult. Valószínűleg véletlen, de ez az időszak pontosan megfelel a GMP gazdasági művelésének kezdetének a világon. Természetesen korántsem állítom, hogy a GMP növeli az éhségérzetet a világban, mert mint alább láthatjuk, az okok nagyon összetettek, de a fejlemények egyértelműen kizárják az ellenkezőjét. Természetesen vitatható, hogy a második (vagy harmadik?) GMP fejlesztési fázisban van, amelynek elsődleges szerepe a magas hektáronkénti hozam, valamint az aszály- vagy sóoldat-tolerancia biztosítása. Ez valójában nem zárható ki, de vitatható, hogy ilyen GMP-ket már régóta ígérnek, és hogy a Monsanto propagandája szerint Szaúd-Arábiát az 1990-es évek végén új Kansas-zá kellett alakítani. Ez némileg emlékeztet Hruscsovra az 1960-as évek elején, aki szerint nemzedékének még élnie kellett a kommunizmusig.

Ami az ún "Rossz táplálkozás", több évvel ezelőtt a Monsanto megpróbálta megoldani az úgynevezett fejlesztésével arany rizs. Ezt a magas A-vitamin tartalmú terméket kifejezetten a világ azon szegény régiói számára tervezték, ahol a rizs a legfontosabb élelmiszer. A gyakorlatban azonban nem működött, mert a szóban forgó táplálkozási probléma megoldásához hatalmas mennyiségű.

Mint látható, nem egyértelmű a válasz arra az első kérdésre, hogy a GMP-k képesek-e lényegesen magasabb termelékenységet (és jobb táplálkozást) biztosítani. Másrészről annak a feltételezésnek az értékelése, hogy a világéhség az elégtelen termelésből adódik, egészen máshova vezet bennünket.

A statisztikák kérlelhetetlenek. A FAO szerint ma 8 milliárd ember számára elegendő élelmiszer termelődik, ami egymilliárddal több, mint a világ népessége. Ismét a FAO szerint a világ mezőgazdaságában 12 milliárd ember táplálására van lehetőség GMO nélkül. Az élelmiszer-termeléshez továbbra is óriási fel nem használt tartalékok vannak, például csak Közép- és Kelet-Európa országaiban mintegy 10 millió hektár mezőgazdasági terület esik el, és hatalmas szántóterületeket használnak nem élelmiszeripari célokra (bioüzemanyag-termelés). Gyermekek, nők és férfiak millióinak éhezésének oka természetesen nem az elégtelen termelés vagy a hagyományos mezőgazdaság kicsi potenciálja, hanem számos tényező, elsősorban az éhes emberek beszerzéséhez szükséges források hiánya (valóban léteznek ) étel. Ez a világ nagy részein rendkívüli szegénység, elsősorban az elmúlt 30 évben bekövetkezett gazdasági polarizációnak köszönhetően. A "szabad piac" elvei az áruk (és élelmiszerek) áramlását a fizetőképes kereslet felé irányítják, és nem az alacsony fizetőképességű (vagy fizetésképtelen) igények felé, és ez a jövőben sem lesz így.

Az elszegényedés (és az ebből fakadó éhség elmélyülése) elsősorban a következő okok miatt következik be

A fenti felsorolás csak keret, az összes említett jelenség gazdagon dokumentált, rengeteg adat és kiterjedt irodalom található. Közös nevezőjük a szegénység és az emberek százmillióinak elszegényedése, és a mai globális politikai-gazdasági játékszabályok miatt a különbség a gazdagok és a szegények között egyre nagyobb. Például 2001 és 2010 között a dollárban milliárdosok száma világszerte 497-ről 1210-re, felhalmozott vagyona pedig 1500 milliárdról 4500 milliárdra nőtt. Ugyanebben az időszakban a hivatalos szegénységi küszöb alatt élők száma jelentősen megnőtt (jövedelem kevesebb, mint napi 1 dollár). A legsúlyosabb társadalmi problémák megoldásához, az éhség első helyén, elegendő két év alatt 1210 milliárdos vagyonát két százalékkal megadóztatni.

Ha értelmes választ akarunk találni a cikk címében feltett kérdésre, akkor a következőképpen kell átfogalmaznunk: "A GMO-k valahogy javíthatják a rendkívüli szegénység helyzetét?"Tény, hogy sem a GMP-termelők, sem lobbizó szervezeteik, sem pedig bármely más GMO-s szószóló nem kínál választ. Egyszerűen nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, még az irreális ígéretek szintjén sem. Ezért ilyen körülmények között csak azok tudják elhinni az állítást, hogy a GMO-k jelentik a megoldást a világ éhségére, akik egyáltalán nem tudnak a probléma természetéről.

Xavier Harel, "A nagy kitérés", LLL Les Liens qui libèrent, 2010

Kempf Hervé, "Az OGM titkos háborúja", Editions du Seuil, Párizs, 2007. április

Kempf Hervé, «A bolygót elterelő megjegyzések gazdagsága», Editions du Seuil, Párizs, 2007. április

Robin Marie-Monique, "A Monsanto faluvilág", La Découverte kiadások, Párizs, 2008 és 2009

írta Schutter Olivier: "Élelmiszeripari spekulációk és élelmiszerár-válságok", Az ENSZ élelmezéshez való jogával foglalkozó különelőadója, 2010. szeptember 2-i tájékoztató

nak,-nek Schutter Olivier, "Új élelmiszer-válságról", Az ENSZ élelmezéshez való jogával foglalkozó különelőadója, Les Echos, 2011.1.11

Stiglitz Joseph E., "Az Ámor diadala", Les Liens qui Libèrent, Párizs, 2010

Ziegler Jean, hatalmas pusztítás, Editions du Seuil, Párizs, 2011

Ziegler Jean, "L'empire de la honte", Librairie Arthème Fayard, 2005

[1] Világszerte 40 millió gyermek szenved A-vitamin-hiányban. Közülük évente 13 millióan megvakulnak emiatt

[2] A fórum alapítója, Klaus Schwab létrehozta az ún "Ezrek klubja", ahová csak olyan vállalatok főnökeit fogadják el, amelyek éves forgalma meghaladja az egymilliárd dollárt. A klubtagok belépődíja a fórumra 10 000 dollár, és csak ők férhetnek hozzá a fórumon belül tartott összes eseményhez.