Milyen dagadt has?
A felfújt has a gyomor-bélrendszeri problémák egyik leggyakoribb tünete a világon.
A felfújt hasat nem könnyű leírni. A betegek arról számolnak be, hogy úgy érzik, mintha "kövük lenne a hasukban" akár a gyomor-bél traktusban megnövekedett gázmennyiség, akár a hasi túlzott feszültség érzése miatt. Meg kell azonban jegyezni, hogy a felfújt has általában szubjektív érzés, amelyet a bélgáz mennyisége vagy a has kerülete objektíven nem erősíthet meg. Amikor valaki azt állítja, hogy dagadtnak érzi magát, észreveheti a has nagyobb kerületét vagy nem. Az infláció tünet, és a has nagyobb térfogata látható tünet, duzzanat és feszes bőr vagy ruházat érzése kellemetlen érzéssel kombinálva. A derékkörfogat látható változását feszülésnek nevezzük, amelyet a hasfal felszabadulása jellemez.
Megkülönböztetjük a hasonló tünetekkel járó harmadik tünetet is - puffadás. A puffadás a bélgázok gyakori felszabadulása (naponta több mint 20-szor). Különösen kényelmetlennek tartjuk, ha olyan tünetek kísérik, mint a puffadt has és a feszülés.
Maga a felfúvódás a bélmozgás zavara, amely aránytalan vagy túlérzékeny gyomor-bélrendszeri idegekkel társulhat a legtöbb egészséges emberhez képest. Ezt a területet nevezzük funkcionális emésztőrendszeri rendellenességek.
A gázok a belek természetes része. Leggyakrabban a levegőben keletkeznek, amelyet étkezés közben vagy beszélgetés közben nyelünk le. A második ok az étel fermentálása a belekben lévő baktériumok által. A vastagbél fiziológiailag a baktériumok legnagyobb tárháza a gyomor-bél traktusban.
A lenyelt levegő főleg nitrogént és oxigént tartalmaz. A baktériumok anyagcseréjéből származó gázok összetétele változatosabb. Tartalmaznak szén-dioxidot, metánt és hidrogént vagy hidrogén-szulfidot, amely felelős a jellegzetes szagért, és egyéb kéntartalmú anyagokat. A fermentációs gázok mennyisége és típusa az elfogyasztott étel típusától és a bél mikroflóra összetételétől (a belekben élő baktériumfajok és törzsek számától és sokféleségétől) függ. A bélgázok egy része felszívódik a vérbe és lejáratával ürül, a fennmaradó rész pedig kibocsátás útján szabadul fel.
Körülbelül 200 ml gáz van a belekben, és a kiválasztott gázok teljes napi térfogata elérheti a 600 ml-t is. Egy egészséges ember naponta 10-20 alkalommal bocsát ki gázokat.
A megnövekedett gázmennyiséget a következők okozhatják:
- túlzott levegőnyelés, pl. amikor dohányzik, rágógumit rág vagy evés közben beszélget,
- a gáztermelést elősegítő ételek (bab és más hüvelyesek) fogyasztásával,
- szénsavas italok ivása,
- károsodott emésztés és felszívódás a vékonybélben, amelynek eredményeként több anyag és emésztés kerül a vastagbélbe és ott erjed (pl. laktázhiány, fruktóz felszívódási zavar),
- szerves vagy funkcionális rendellenességek miatt az emésztés a gyomor-bél traktuson keresztül lassult,
- baktériumok túlszaporodása a vékonybélben (a vastagbélhez képest a vékonybél általában viszonylag steril).
Hogyan lehet diagnosztizálni a felfújt hasat?
Önmagában a felfújt hasat általában nem diagnosztizálják az orvosok, mert nincsenek pontos módszerek a probléma értékelésére. Ugyanaz a gázmennyiség egyes embereknél nem okozhat tüneteket, míg mások nagyon kellemetlennek találhatják. A felfújt has és puffadás nagyon gyakran az ún a gyomor-bél traktus funkcionális rendellenességei, például irritábilis bél szindróma (IBS) és irritábilis gyomor (funkcionális dyspepsia).
Mit fog kérdezni az orvos?
Ha a puffadt hasa túl sok gondot okoz vagy fájdalmas, beszéljen orvosával. Akkor is orvoshoz kell fordulnia, ha a puffadt hasát egyéb tünetek kísérik, például hasi fájdalom vagy a széklet gyakoriságának vagy szerkezetének megváltozása.
Felfújt has esetén orvosa általában a fent felsorolt számos tényezőről, köztük az étrendről is kérdez, és kérdéseket tesz fel az ún. figyelmeztető tünetek, t. j. olyan tünetek, amelyek súlyosabb emésztőrendszeri rendellenességekre utalhatnak, amelyek nem működnek. Orvosa gyakran megkérdezi, hogy van-e peptikus fekélye a családban, gyulladásos bélbetegség (fekélyes vastagbélgyulladás vagy Crohn-betegség), cöliákia vagy laktóz-intolerancia, mivel ezek a betegségek a család több tagját is érinthetik.
Milyen vizsgálatokat ír fel az orvos?
Ha van egy ún figyelmeztető tünetek, t. j. tünetek, amelyeknek komolyabb szerves oka lehet, az orvos további vizsgálatokat rendelhet el, például:
- székletelemzés (paraziták, látens vérzés, kalprotektin),
- hidrogén vagy hidrogén-metán légzési teszt (a laktóz- és fruktóz-intolerancia vizsgálatához),
- celiakia vizsgálata (genetikai glutén intolerancia a közönséges kenyérben),
- egyes esetekben radiológiai vizsgálat és/vagy hasi ultrahang, gasztroszkópia, kolonoszkópia.