A szlovák nyelv rövid szótára

1. főzés, előkészítés: előkészítés: u. burgonya, u. főtt tojás;
u. főtt ebéd

főtt

2. hívás. kifejez beszélni, hogy kap: ha u menni

// főzéssel főzzük, hogy megkapjuk a kívánt alakot: a zöldségek jól elkészültek;

pren. kifejez nagyon melegen jött ki a fürdőből

  • A szlovák helyesírás szabályai

    szakács –í ‑ dok.; főzni

    Szlovák szótár (1959 - 1968) 1

    1. (együtt) főzés, elkészítés (általában étel vagy ital): u. leves, hús, burgonya, cefre, u. tea, kávé, bor;
    u. reggeli ebéd vacsora;
    u. puha és kemény tojás;
    Szeszes italt főzhet. (Jégé) Feküdj le, főzök neked egy kamillát. (Kisteherautók.)

    ● hívás. nagyon forró (volt) főtt (volt);
    elpirult, mint a főtt rák, nagyon szégyellte;
    nélküle nem tudnak három borsót főzni sehol, mindennek lennie kell, mindenről gondoskodik: a takarékpénztár tisztje ragadt rájuk, akiről azt mondták, hogy három borsót se főzzön sehol nélküle. (Vaj.)

    2. hívás. kifejez (kit) azzal, hogy beszélünk, hogy az Ön oldalára álljunk, valakit meggyőzzünk valamiről: Mondja el, hogy néztek ki Hogy jól megfőztük-e őket. (Urb.)

    || szakács (általában ételről vagy italról) főzés főzéssel: a hús (jól) főtt (nem főtt);
    Amíg a krumpli forrott, felöltöztünk. (Janč.);
    pren. kifejez majdnem főztünk (a hőtől) nagyon meleg voltunk

    1. (kitől mitől, mitől) védeni;
    elterelni valamit valakiről: u. valaki veszélytől, szerencsétlenségtől;
    Keresztházasságból akartuk főzni. (Solt.)

    2. (kit, mit) őrizni, vágni: u. baba;
    Egyetlen kecskét sem tudott főzni a legelőn. (Dobš.)

    3. nár. (kit) tartani (gyereket) a kezén (termesztés közben): Mennyi idős kezem főzte őt. (Taj.)

    || főzni (miből, miből), hogy megvédje magát;
    fordítson el valamit egymástól: Mindenki csak az éhség elkerülése érdekében tett. (Urb.) Csak az újabb (szerencsétlenség) elkerülése végett. (Urbk.)

    kezdeni, -uje, -ují doc. telefon hívás. (kit, mit) vigyázni: Van egy kutyád, aki elindította. (Chrob.)