10 találat (1 oldal)
elfogy 1. szalad, hogy kijuss al. top • pl.: kirepülni • kirepülni • égni: elfogyott, kirepült a szobából, mint egy golyó; szaladj ki, repülj fel a lépcsőn • menj ki (lépés): menj ki gyorsan a padlásra • menj ki • kifejezz. kirohan (erőszakosan, támadó céllal): egy vaddisznócsorda rohant ki a hegyről, pl. lő • sport.: start • start • expr.: horkolás • horkolás: fiú horkantott ki az ajtón • kifej.: tört • penget (általában repülés közben, hirtelen): madár, mezőről nő ki egy mezei nyúl; a lány kiment a házból • elrepül (egyenként) • kifej. vágta (vágta) • elfogyott • elfogyott • elfogyott • elfogyott • kifejez.: repülni • repülni (fokozatosan; több személyről)
2. o. 1. futás 3. o. felnőni 1 4. o. forralni
felrobban 1. hirtelen meggyullad, enged a túlzott nyomásnak • felrobban • felrobban: az enyém felrobbant, felrobbant; a töltés egy ideig felrobban, felrobban • kiüt: a dugó élesen kitört • felrobban (robbanás esetén hatalmas teljesítményű lehet; robbanást okozhat) • felkorbácsol (tűz körül)
2. hevesen reagál, erőszakosan nyilvánul meg • felrobban • felrobban: azonnal felrobban az idegességtől; sírva robbant fel • kifej.: kiugrik • kirepül • elfogy: minden megállónál azonnal kiugrik, kirepül • könyv. kitörni: nevetésben tört ki • pl. kitör: minden kifogásnál kitört a méregből
3. hívás. kifejez elégtelennek bizonyulnak, rosszak • kudarcok • pl.: éget • éget: felrobbant a teszten, nem sikerült; a bizottság előtt megégett, leégett • zavarban volt • zavarban (zavarban) • tanulni szleng. Repülj ki: Repülj le a vizsgáról
2. (növényekről) hajtások felszabadítása • kihajtás • növekedés • növekedés: a fa kivágása már nem hajtott el, nem nőtt meg; tavasszal lila tört ki • pl.: ostor • ostor: a fű már felvert; felszisszent új rudak • elfogynak • kifújnak (élesen, bujaan elűzik): hegygerinceken futnak ki, gyom fúj ki • elindult: rozs már elindult • söpörni • söpörni (kihajtani fülekbe, füleket formálni;
3. o. távolítsa el 2 4. o. húzza ki 3
2. járás al. különben al. a felszínen • emelkedni: emelkedni, emelkedni egy dombon; a pírja kijött, az arcára került • kap: fel a toronyhoz; a hab felszínre került • karcolás • karcolás • mászás • mászás (csúszómászás, mászás): karcolás, mászás a fán • lebegés (felemelkedés a felszínre): a tészta felúszott • leesett: a homlokára hullott verejték; a zsír a tetejére került
3. hirtelen láthatóvá válni az égen • megjelenni • megjelenni: a nap felkelt, megjelent, megjelent, megjelent a láthatár felett • megjelenni: a hold holdja megjelent a felhők mögül • sütni: ragyogj újra holnap • a beszélgetés. kukucskál ki: az első csillagok kikandikáltak az égen • kifej.: vaku • vaku • vaku • vaku (rövid, kapcsolja ki ideiglenesen)
4. o. kelj fel 1 5. o. elviselni 3 6. o. medve 2 7. o. hiányzik 2 8. o. elég 1 9. o. sikerrel járni
forrni gyors főzés, erjesztés stb. alatt hogy kiöntsön a tartályból • hívjon.: elfogyott • menekülés: a tej felforrt, elfogyott, elmenekült • kifej.: ugat • visszapattan: a tészta ugat, felpattan a rezgésből
kovász 1. a kovász kövér lesz, a kovász növeli a mennyiséget • savanyú: a tészta szépen savanyú, savanyú • savanyú: várja, míg a sütemények savanyúvá válnak • beszélgetnek.: elfogy • kiugrik (gyors emelkedés) • pl.: kifújni • kifújni (élesen savanyú)
2. fejezze be az erjesztési folyamatot • erjedés: a bor még nem erjedt, nem erjedt
nő 1. növekedéssel elérni egy bizonyos (szükséges) magasságot, fejlődni • növekedni: nő egy lány, gyönyörű nővé nőtte ki magát; a búza nőtt, érettségig nőtt • pl.: kifújja • kifújja • kihúzza (gyorsan, gyorsan növekszik): tizenhárom éves korú fiú ordított, fújt a nyolcvan méteresre • felnő • alszik (magas lesz, felnőtt lesz) • pl. elfogy (hirtelen nő; emberekről és növényekről) • kinő (kissé növekszik) • elűz • kialszik (gyorsan, dús; növekszik a növényekről): a füvet kiűzte, tüskébe ment • kihajt (rügyekről, hajtásokról): iszapok már kicsíráztak • növekedés • kiűzet • kivégez • túloz (fokozatosan; több személyről)
ugrás 1. éles mozdulattal, ugrás felkeléshez • felugrás: felugrás, ugrás a vonatra, a kocsira • feldobás • felugrás • kifej. kiadás • könyv. kidobni magát: kidobni, lóra szállni; ügyesen kiugrik, a rácsokra ugrik • pl. kizár (Dobšinský) • ugrás (fokozatosan)
2. éles mozdulattal, ugrással a semmiből való kijutáshoz • pl.: elfogy • kirepül • kirepül: egyszerre ugrik ki a rejtekből, kirepül, puskával katonát fut ki • kifej. hogy elfogy: dühös ember rohant ki a szobából
3. o. kelj fel 1, 2 4. o. show 1 5. o. elaludni
futás 1. gyorsan (vagy járművel) eljutni valahova; kifejez menj valahova rövidre • menj • fuss: Fuss, menj, szaladj vízért!; szinte biciklivel futott, ment a patakba • pl.: ugrás • ugrás • ugrálás: (azért) a szomszédhoz ugrottál; robbanás robotokról levelekre • pl. ugrás (Ondrejov) • hívás. menekülni (valahonnan): a szünetben hazaszaladt az iskolából • pl. elmenekülni: Magam menekülök, hogy megtudjam, mi van a kérdésben • pl.: horkolás • síp: horkolás, pergetés a sarkon • beszélgetés. kifejez: elrepül • lő (gyorsan)
2. étkezés közben kerüljön a garat helyett a gégébe • fogás: köhögés, valami történt vele, megriadt
3. töltse fel folyékony al. piros (a test egyes részein) • befut • belefut • vízbe duzzad: arca futott, futott, futott a pír alatt; a szeme villogott, elöntöttek, könnyek hullottak
4. vö. 1. futás
megy 1. séta al. közlekedési eszköz, hogy a szokásos. egy távolabbi helyre: gyenge, nem sokra megy • eljönni • eljönni (gyalogosan vagy közlekedési eszközökkel egyáltalán eljutni egy helyre, általában a beszélő felé): gyere, gyere hozzánk gyümölcsért • pl.: futás • futás • futás (rövid): z (a) minden héten futás a szülőkhöz; futottak, autóval futottak kirándulni • megállni • megállni (egy ideig menni): a templomnál is megálltak • pl. rángatni (erőfeszítéssel): alig húzták a házba • pl.: ugrás • ugrás • ugrálás • elrohanás (rövid és gyors): (mert) ugrott, ugrott, átfutott a posta szünetében • gyere (gyere közelebb): Gyere, gyere közelebb hozzám! • vándorlás • eltévedés • hívás. kifejez őrlődni (véletlenül vagy alkalmanként elmenni): elkalandoztak, néha a hegy szélére tévedtek; őröljön alkalmanként sörért • elavulás. befejezni (Dobšinský; menj messzire, erőfeszítéssel) • pl.: kuncogás • horkolás (gyorsan megy): kuncogás, horkolás, hogy lássa, mit csinálnak a gyerekek • forduljon • forduljon • forduljon (az irány gyakran változik, hogy elbújjon): forduljon, forduljon sűrűvé; menj, fordulj a sarkon • hívj. visszahúzás (a járműről): vonja vissza az autót az épülethez • hívás. kifejez beilleszkedni (menni és tovább maradni): beilleszkedünk a moziba • pl. mászni (általában elbújni): mászni a bokrok mögé • sétálni • sétálni (fokozatosan menni)
2. a horizonton kívülre esni (az égitestekről) • lemenni: a nap már lement, lenyugodott
3. takarja le magát vékony réteggel valamivel (pl. Gőz, szennyeződés): az ívek eltűntek, az evőeszközök eltűntek • ködös (köddel borított) • elpárásodott • elpárásodott • beszélgetett. kifejez: izzadni • izzadni (harmattal borítani): szemüvegem elpárásodott a szobámban, elpárásodott; a szemüveg izzadt volt, kopott • megfeketedett • megfeketedett (a fémekről): ezüst karkötő idő után megfeketedett, megfeketedett • kem.: oxidál • oxidál (fémeken) • visszahúzódik (felhők): vagy megy, visszahúzódik
4. o. fogás 2 5. o. 2. miss, die 6. o. megragadni 2