kérdések

A munkáltató egyik alapvető feladata, hogy gondoskodjon a munkavállalók életének és egészségének védelméről a munkahelyen. E célból a munkáltató köteles többek között

  1. intézkedések végrehajtása a munkahelyi biztonság és egészségvédelem érdekében,
  2. azonosítsa a veszélyeket és fenyegetéseket,
  3. kiküszöböli a veszélyeket és fenyegetéseket, és ha ez az elért tudományos és műszaki ismeretek alapján nem lehetséges, tegyen intézkedéseket ezek csökkentésére és intézkedéseket készítsen azok kiküszöbölésére.

A munkaadó megrendelhet otthoni irodát?

Ha a munkáltató azt gyanítja, hogy az egyik alkalmazott megfertőződhet vagy kockázatosnak tekintik, akkor megállapodhat vele egy bizonyos otthoni munkavégzésre, az ún. otthoni munkavégzés. A munkáltató azonban nem rendelhet otthoni irodát a munkavállaló számára. Az otthoni ideiglenes munka nem házimunka. A munkáltató megállapodhat a munkavállalóval abban, hogy otthoni munkát csak alkalmanként vagy kivételes körülmények között végez.

Az otthoni irodában a következő feltételeknek kell teljesülniük:

  • a munkavállaló beleegyezésével kell történnie,
  • a munkának alkalmasnak kell lennie otthoni előadásra.

A munkavállaló megtagadhatja az otthoni irodát?

Abban az esetben, ha a munkavállaló megtagadja, ill. a munka típusa nem alkalmas otthoni munkavégzésre, a munkáltatónak mérlegelnie kell, hogy engedélyezi-e számára a munkahelyi munkát. Ezzel a munkáltató elismeri a többi munkavállaló biztonságával és egészségével kapcsolatos kötelezettségeit. A munkáltató felméri a munkavállaló jelenléte által jelentett kockázatot, és ennek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket a munkavállalók egészségének védelme érdekében. Ha a munkáltató nem engedi, hogy egy ilyen munkavállaló a munkahelyén dolgozzon, ez akadálynak tekinthető a munkáltató részéről. Ilyen esetben a munkavállalót az átlagkeresetének megfelelő bérkompenzáció illeti meg.

A munkavállaló étkezési utalványokra jogosult az otthoni iroda alatt?

A munkavállaló étkezési utalványokra jogosult minden olyan munkanap után, amelyen 4 óránál tovább dolgozik. Ez a jogosultság függetlenül attól származik, hogy 4 óránál többet dolgozott-e a munkahelyén vagy otthon. Ezért az étkezési jegyhez való jog egy olyan alkalmazottnál is felmerül, akinek otthoni irodája van, azon a napon, amikor 4 óránál többet dolgozott.

A munkavállaló köteles bizonyítani, hogy 4 óránál többet dolgozott, ezért nyilvántartást kell vezetnie a ledolgozott órákról.

Mi van, ha egy alkalmazottat karanténba helyeztek?

Ha egy alkalmazottra kötelező karantént írtak elő, akkor ez a munkavállaló számára fontos személyes akadályt jelent a munkavégzésben. Ilyen esetben a munkáltató a 141. §. A Munka Törvénykönyve 1. cikke igazolja a munkavállaló távollétét a karantén ideje alatt.

A munkavállaló köteles a megfelelő akadálymentességgel igazolni a munkáltató előtt a munkahelyi akadályt és annak időtartamát. A munkavállaló erről a tényről és annak várható időtartamáról indokolatlan késedelem nélkül értesíti a munkáltatót.

Ez idő alatt a munkavállalót nem illetik meg a bérek kompenzációja, hacsak külön szabályozás másként nem rendelkezik. Az elrendelt karantén intézkedés során azonban a munkavállalónak joga van az első 10 nap munkáltatói jövedelem kompenzációjához. A jövedelemkompenzáció az első három napra a napi értékelési alap 25% -át, a következő napokra pedig 55% -át teszi ki. A tizenegyedik naptól kezdve a munkavállaló a napi értékelési alap 55% -ának megfelelő táppénzre jogosult.

Az alkalmazott otthon maradt gyermekével

Március 16-án, hétfőn minden iskola zárva tart. Ha a munkavállaló emiatt otthon marad a gyermekével, akkor az akadályt jelent a munkavállaló részéről a munka szempontjából. A munkavállaló nem jogosult bérek kompenzációjára. A munkavállalót azonban ápolási ellátás illeti meg, ha a gyermek 10 évnél fiatalabb. A gyermek életkorát követően a Társadalombiztosítási Ügynökség kijelentette, hogy a gyermek 10 éves szülője ápolási támogatásra jogosult. Ez a gyermekre vonatkozik 11 éves koráig.

Példa: Egy 10 éves és 7 hónapos gyermek apja ápolási támogatásra jogosult, ha az apa otthon marad vele az iskola bezárása miatt.

Az ápolási támogatás igénylésének módja?

Ápolási támogatást személyesen igényelhet a Társadalombiztosítási Ügynökség illetékes fiókjában vagy elektronikus úton. A Társadalombiztosítási Ügynökség felkéri a kötvénytulajdonosokat, hogy nyújtsanak be igényt az idősek otthonára a www.socpoist.sk weboldalon keresztül, ahol részletes útmutató található. A nyomtatványhoz fel kell venni azt a dátumot, amelyig a munkavállaló ápolási támogatást igényel. Az intézkedés szerint az iskolák minimum 14 napig zárva tartanak, de az ápolást a törvény legfeljebb 10 napig biztosítja.

Ezt a 10 napos időszakot követően, amely alatt a munkavállaló ápolási támogatásra jogosult, a Társadalombiztosítási Ügynökség bejelentette, hogy a Közegészségügyi Hivatal intézkedései alapján megtéríti az iskolák bezárásának teljes 14 napját.

Az új idősek otthonával kapcsolatos naprakész információkért lásd ezt a cikket:

Azoknál a szülőknél, akiknek gyermeke Pozsony megyei iskolába jár, az iskolákat 10.3-tól bezárták. 15,3-ig. Még ebben az időszakban is az egyik szülő jogosult ápolási támogatásra.

A Társadalombiztosítási Ügynökség közleménye szerint külön idősek otthonára kell pályázni a 10.3-tól kezdődő időszakra. 15.3-ig, amikor a pozsonyi régió iskoláit az iskola igazgatójának döntésével és külön-külön bezárták a 16.3-tól kezdődő időszakra. 29.3-ig, ideértve az iskolák bezárását a Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatalának intézkedése miatt.

Azoknak a szülőknek, akik már igényelték az első idősek otthonát, új kérelmet kell benyújtaniuk a második idősotthonra. Azok a szülők, akiknek nem sikerült igényelniük az ápolási támogatást a létesítmény bezárásakor 2020. március 10. és 15. között, és gyermekük a következő 14 napban otthon lesz, kérhetnek ápolói ellátást a egy forma. Fel kell sorolni azonban minden periódus személyes és teljes munkaidős gyermekgondozás biztosítása.

Az idősek otthonára való jogosultságot nem kell azonnal igényelni, ezt akár néhány héttel később is megtehetik, de legkésőbb 3 évvel később.

A Társadalombiztosítási Ügynökség fióktelepei nagy számú beáramlást regisztrálnak, ezért prioritásuk a feldolgozás, és célszerű jövedelmüket hosszabb időre elosztani. Ezen okok miatt a Társadalombiztosítási Ügynökség sem erősíti meg a kérelmek átvételét.

A Társadalombiztosítási Ügynökség nyilatkozata szerint, ha meghosszabbítják az iskolai létesítmények bezárásának időtartamát, akkor a szülő a következő időszakra 30,3-tól harmadik ápolási otthonra is jogosult lesz.

Az ápolási támogatást naptári napokra, nem ledolgozott napokra fizetik.

A szülők megváltozhatnak az ápoláshoz való jog során?

Csak az egyik szülő jogosult ápolási gondozásra. A szülők azonban cserélhetők egyéni egyéni ápolási jogosultságokra. Ez azt jelenti, hogy az egyik szülő ápolásra pályázhat a 10.3-tól kezdődő időszakra. 15,3-ig, amikor a pozsonyi régió iskoláit az iskola igazgatójának döntésével bezárták. És akkor a másik szülő ápolásra pályázhat a 16.3-tól kezdődő időszakra. 29.3-ig, beleértve az iskolák bezárását a Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatalának intézkedése miatt.

Jelenleg azonban csak egy szülő igényelhet ápolási támogatást egy iskola bezárására. Ez azt jelenti, hogy a 16.3. 29,3-ig. jogosult a szüléshez csak egyet ápolni. A szülők nem oszthatják fel ezt az időszakot úgy, hogy egy héttel kérjék az ápolás ellátását, a másik hét pedig a másik szülőtől.

Ha a szülőknek két 10 év alatti gyermekük van?

Ha a szülőknek két 10 évesnél fiatalabb gyermekük van, mindkét gyermekre csak egy szülő pályázhat ápolásra. Az egyik gyermek egyik szülője, a másik gyermeké a másik szülő nem igényelhet ápolási támogatást.

A munkáltató szabadságot rendelhet el?

A kritikus helyzet megoldásának másik lehetősége a munkavállalóval kötött megállapodás, hogy egy bizonyos ideig szabadságot vegyen igénybe. A munkáltatónak lehetősége van elrendelni a munkavállalót a szabadságra, de erről 14 nappal előre értesítenie kell. Ez az időszak kivételesen lerövidíthető a munkavállaló beleegyezésével.

A munkáltató elrendelheti a kompenzációs szabadság igénybevételét?

A munkáltató megállapodhat a munkavállalóval a kompenzációs szabadság igénybevételéről. Kompenzációs szabadságot biztosítanak azok a munkák, amelyeket a munkavállalók a múltban túlóráznak. A munkavállaló kompenzációs szabadságot vesz igénybe, amennyiben túlórát is végzett. A túlmunkáért járó bér ilyen esetben nem tartozik rá. A munkáltató nem rendelheti el a kompenzációs szabadság kihúzását.

Milyen feltételek mellett zárhatja le a vállalkozó?

A működés lezárása akadályozza a munkáltató munkáját. Azoknak a munkáltatóknak, akiknek a Közegészségügyi Hivatal intézkedése nyomán vagy más okok miatt le kellett állniuk, a törvény szerint több lehetőségük van. Először is, ha lehetséges, átcsoportosítják az alkalmazottakat egy másik munkára. Például. ha a vállalkozónak le kellett zárnia egy kiskereskedelmi tevékenységet, ahol az alkalmazottak nem tudnak eladni és kapcsolatban állnak az ügyfelekkel, de a munkahelyen maradhatnak, a munkáltató más munkát adhat nekik, pl. leltár, takarítás stb.

Ha a munkáltató nem osztja át az alkalmazottakat egy másik munkahelyre, és a művelet lezárult, t. j. ez akadálya a munkáltatónak, a munkavállalók az átlagkereset erejéig jogosultak a bérek kompenzációjára.

A munkáltató azonban írásos megállapodást köthet a munkavállalók képviselőivel, hogy olyan súlyos működési okok miatt, amelyek miatt a munkáltató nem ruházhat be munkát a munkavállalóra, a munkavállaló jogosult a megállapodásban meghatározott összegű kártérítésre. A bérkompenzáció azonban nem lehet kevesebb az átlagos keresetének 60% -ánál. Egy ilyen megállapodást nem lehet a munkaadó döntésével pótolni.

Példa:

Az autógyárban megállapodást kötöttek a munkáltató és a szakszervezetek, miszerint olyan súlyos működési okok miatt, amelyek miatt a munkáltató nem rendelhet nekik munkát, a munkavállalót 60% -os bérkompenzáció illeti meg. A műtét koronavírus-járvány miatt történő lezárását követően a munkáltató lehetőséget adott a munkavállalóknak szabadságra, vagy kihasználni a munka akadályát a munkáltató részéről. A különbség az, hogy szabadság elbírálása esetén a munkavállaló az átlagkereset kompenzációjára jogosult, a munkáltató akadályoztatása esetén pedig a munkáltató részéről a szakszervezetekkel kötött megállapodás szerint 60% -ra jogosult. átlagkereset.

A munkáltató megállapodhat részmunkaidőben?

A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződés kiegészítésével írásban megállapodhat a csökkentett munkaóráról. Ennek azonban kölcsönös megállapodásnak kell lennie, a munkaadó nem tudja maga meghatározni a csökkentett munkaidőt.