1. Mi a prosztata, és mi a nyilvántartása egy férfinak?
A prosztata (prosztata mirigy) egy kicsi, izmos-mirigyes szerv, amely a kismedence mélyén helyezkedik el, és fontos és sérülékeny struktúrák veszik körül (hólyag, végbél, húgyúti állatok, nagy erek és "kényes" idegek, amelyek felelősek a szükséges ingerek továbbításáért. ) .minőséges erekcióhoz). Felnőttkorában a prosztata akkora és alakú, mint egy ehető gesztenye, súlya körülbelül 10-30 gramm (1. ábra).
1. ábra: Anatómiai állapotok egy felnőtt férfi kismedencéjében
A prosztata fő szerepe a váladék kiválasztása, amelyek a hím ivarsejtek (spermiumok) "tápfolyadékai". A prosztata szekréciójának antibakteriális hatása is van, amely megvédi a spermiumokat a károsodásoktól, és a spermiumok transzportja szempontjából is fontos - ezért a prosztata mirigy megfelelő működése elengedhetetlen a férfi termékenységének biztosításához (2. ábra).
2. ábra: A prosztata szekréció jelentősége a felnőtt férfiak termékenységében
2. Mi a prosztata specifikus antigén?
A prosztata specifikus antigén (PSA) a prosztata hámsejtjei által termelt enzim. A PSA abszolút és néhány relatív értéke (pl. A PSA aránya a prosztata teljes térfogatában, a teljes és az úgynevezett "szabad" PSA aránya, a PSA értékének növekedése az idő múlásával stb.) fontos segédeszközök a KP diagnosztizálásában és monitorozásában. A "normális" PSA érték a férfi életkorától függően növekszik (1. táblázat).
1. táblázat: Az életkor szerint meghatározott prosztata-specifikus antigénértékek
| 40 - 49 | 0.7 | 2.5 |
| 50 - 59 | 0.9 | 3.5 |
| 60 - 69 | 1.3 | 4.5 |
| 70 - 79 | 1.8 | 6.5 |
PSA - prosztata-specifikus antigén; medián - középérték; ng/ml - nanogramm/milliliter
3. A prosztatarák a prosztata mirigyet érintő leggyakoribb betegség?
Ez nem. A leggyakoribb betegség a jóindulatú prosztata megnagyobbodás (úgynevezett jóindulatú prosztata hiperplázia - BPH), amely a prosztata mirigy összes betegségének akár 80% -át is kiteszi. Ha a BPH és a KP az idősebb férfiakra jellemző, akkor a gyulladásos betegségek (úgynevezett prosztatagyulladás) főleg fiatalabb korcsoportokban fordulnak elő.
4. Milyen tünetei vannak a vizeletürítésnek a prosztatarákban?
Emlékeztetni kell arra, hogy különösen a kezdeti szakaszban A KP nem okozhat vizelési problémákat. Vizelési nehézség egyeseknél korábban, másokban később jelentkeznek, és általában hosszas ülés, megfázás, alkoholfogyasztás, széklet (székrekedés) és hasonlók provokálják őket. A hólyag kezdettől fogva képes a vizeletet a beszűkült húgycsövön át tolni (ez akarat gyenge, időszakos vizeletáramlás), de ahogy a blokád tartósan fennáll, a hólyag izma megvastagszik - ami megnyilvánulhat gyakoribb, fájdalmas vizelési inger (ún. sürgősség). Nagyon kellemetlen, akut (azonnali orvosi ellátást igénylő) állapot a hirtelen vizelési képtelenség - az ún. akut vizeletretenció. Gyakrabban azonban van olyan helyzet - amikor a vizelet mennyisége fokozatosan növekszik, amelyet az érintett férfi nem tud "kijutni" (vizelni) a hólyagból. Megnövekedett mennyiségű ún maradék vizelet keletkezhet a szövődmények fokozott előfordulása (az alsó húgyutak gyulladása, hólyagkövek, a veseműködés fokozatos csökkenése vagy meghibásodása stb.).
A betegek által jelentett leggyakoribb problémák a következők:
- "Vizelés után olyan érzésem van, hogy nincs üres hólyag",
- "Gyakran vizelek",
- "Szakaszosan vizelek",
- "Erős és hirtelen vizelési ingerem van, és nem tudom elhalasztani a vizelést",
- "A vizeletfolyásom vékony",
- "Meg kell nyomnom, mielőtt vizelni kezdenék",
- "Éjjel gyakran felébredek, és vizelni kell".
A KP-ben szabad szemmel látható vér (beleértve a vérrögöket) jelenléte is előfordulhat.
5. Lehetséges megkülönböztetni a jóindulatú prosztata betegségeket a prosztataráktól?
Az alapdiagnosztikai vizsgálat (a tünetek értékelése, a prosztata vizsgálata az ujjal a végbélen keresztül, a PSA meghatározása a vérben) meg tudja különböztetni ezt a két betegséget - ehhez azonban szükséges (bármilyen gyanú esetén vagy akár minimális nehézségek esetén is) ), hogy felkeresse szakorvosát - urológust!
A jóindulatú prosztata megnagyobbodás - vagyis "jóindulatú" - azt jelenti, hogy a sejtek nem rákosak, a "hiperplázia" pedig azt, hogy a szokásosnál több sejt van. A jóindulatú prosztata hiperplázia (BPH) nem rák, és nem okoz rákot! Prosztata szövetmintavétel (ún. Biopszia) és a prosztatarák szövettani igazolása szükséges a KP egyértelmű bizonyítékához.
6. Van egy kérdőív a vizelés állapotának felmérésére?
A rutin klinikai gyakorlatban számos jóváhagyott kérdőív létezik. A legrégebbi és leggyakrabban használt prosztata tünetek nemzetközi skálája (2. táblázat).
2. táblázat: Nemzetközi prosztata tüneti pontszám (IPSS)
| . érzésük volt, hogy vizelés után nem ürítik ki a hólyagot? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5. | |
| . kevesebb mint két órával az előző vizelés után vizelniük kellett? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5. | |
| . megfigyelte, hogy többször abbahagyta a vizelést, és újrakezdte? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5. | |
| . a vizelést csak nehéz volt késleltetni? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5. | |
| . gyenge vizeletfolyásuk volt? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5. | |
| . nyomkodniuk kellett, mielőtt vizeltek volna? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5. | |
| Az elmúlt négy hétben hányszor kellett éjjel felkelnie vizelni? | Egyáltalán nem | Rozs | Kétszer | Háromszor | Négyszer | Ötször vagy többször | |
| Az életminőség felmérése: Mit érezne, ha a jövőben ugyanolyan nehézségei lennének a vizelettel, mint ma? | Kiváló | Rendben | Többnyire jó | Felváltva | Többnyire rossz | Rossz | Kibírhatatlan |
| 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5. | 6. |
A kérdésekre adott válaszok 0 és 5 közötti pontokat kapnak.
Az életminőséget csak egy kérdés ítéli meg: a válaszok a kitűnőtől az elviselhetetlenné válnak (vagy 0-tól 6-ig)
A vizelési tünetek osztályozása:
Enyhe tünetek (0 - 7 pont)
Mérsékelt tünetek (8-19 pont)
Súlyos tünetek (20 - 35 pont)
7. A prosztata biopszia fájdalmas és veszélyes?
A szövettani vizsgálat céljából a prosztata szövetének mintavételét a végbélen keresztül (transzrektálisan) egy speciális ultrahangos szonda segítségével végezzük. A vizsgálat vékony, „tüzelő” tűt használ, és általában több (8–12) mintát vesz a beteg prosztata mirigyének méretétől függően. Ez a vizsgálat meglehetősen kellemetlen mint fájdalmas, de érzékenyebb egyéneknél helyi érzéstelenítés alkalmazható. A fertőző szövődmények megelőzése érdekében a biopszia előtt és után több adag közös antibiotikumot adnak be.
8. Milyen mellékhatásai vannak a prosztatarák radikális kezelésének?
A prosztata mirigy radikális eltávolítása után a KP esetében a leggyakrabban a következőket rögzítik: akaratlan vizeletszivárgás és potenciazavarok (merevedési zavar). De ezek a feltételek ma is megoldhatók, miközben a konkrét eljárás az adott betegetől függ. A laparoszkópos és robot technikák alkalmazásának előnye, hogy nagyobb pontossággal és kevesebb vérveszteséggel jár a műtét során.
9. A prosztatarák szűrését ma minden 50 év feletti férfiakban elvégzik?
Nem, ez nem történik meg - mert az egészséges populációban élő személyek keresése néha hamis pozitív lehet, és így egy ilyen szűrés szükségtelen és kockázatos, nemkívánatos mellékhatásokkal járó kezeléshez vezethet.
Nemrégiben azonban egyértelmű szabályokat hoztak létre, amelyek lehetővé teszik a KP időben történő kimutatását a veszélyeztetett egyéneknél (KP előfordulása közvetlen rokonokban, megemelkedett PSA-szint a vérben stb.). Bármely férfit, aki szűrővizsgálatok (= a prosztata tapintása a végbélen keresztül, a PSA meghatározása) igényével érkezik az urológus irodájába, tájékoztatni kell az ilyen eljárás előnyeiről és következményeiről (kockázatairól).
10. Hogyan értékelhető az új gyógyszerek hozzájárulása a prosztatarák kezeléséhez?
Egyértelműen pozitív - az új gyógyszerek kiterjesztik az érintett személyek életminőségét. Ezen a területen további kutatások folynak, és az előzetes eredmények több mint biztatóak.
11. Van-e különbség a prosztatarák kezelésében a fiatalabb férfiaknál az idősebbeknél (pl. 75 év felett)?
Természetesen fiatalabb személyeknél radikálisan kell haladni a KP korai felismerésével - mert ha ezt nem olyan időben hajtják végre, amikor a daganat csak a prosztata mirigyet érinti -, akkor a betegség előbb-utóbb megöli viselőjét. Időseknél gondosan fel kell mérni általános testi és lelki állapotukat, egyidejűleg előforduló betegségek jelenlétét vagy hiányát, táplálkozási állapotukat stb. Mindig szükség van egy szisztematikus, egyénre szabott geriátriai értékelésre egy idősebb, KP-vel rendelkező emberről, még az erre a célra tervezett speciális kérdőívek alkalmazásával is. Jelenleg olyan új szabályokat állítanak össze, amelyek pontosabban felmérnék az idősebb férfiak képességét nemcsak a KP radikális kezelésére (ami a fiatalabb korosztályokban szokásos), hanem más konzervatívabb terápiákra is.
12. Meddig kell ellenőrizni a beteget a prosztatarák miatt?
A diagnosztizált CP-ben szenvedő betegeket rendszeres időközönként urológiásan ellenőrizni kell. A monitorozás és a vizsgálat pontos időintervallumai (pl. PSA meghatározása, ultrahangos kontroll stb.), Amelyeket az egyedi kontrollok alapján végeznek, függ az adott betegetől, betegségének állapotától, a KP kezelésének módjától és így tovább.
A diszpensarizáció célja nem csak az alkalmazott terápia hatékonyságának ellenőrzése, hanem a betegség lehetséges progressziójának kezdetének meghatározása is - ami természetesen a kezelést is megváltoztatja. Mindig meg kell beszélni a pácienssel a javasolt eljárás minden lehetőségét, és meg kell szerezni a beleegyezését.
13. A jövőben lehetőség nyílik a prosztatarák teljes gyógyítására vagy megelőzésére?
A prosztatarák korai felismerésével és sikeres radikális kezeléssel (műtét vagy sugárzás) már ma is meg lehet gyógyítani az egyének majdnem 95% -át. A jövőben - a CP kialakulásához vezető alapvető folyamatok azonosítása és megértése után megelőzően lehet beavatkozni egy rosszindulatú betegség kialakulása előtt.