A szülők válása nagyon nehéz helyzet, ami különösen a gyermeket érinti. Vizsgáljuk meg közelebbről, hogyan szabályozza a szülő szülői kapcsolatot a gyermekkel, és milyen intézkedések léteznek, ha a szülők elhanyagolják felelősségüket.
Mire jogosult a gyermek apja, ha a gyermeket a válás után az anya gondjaira bízták?
A szülő válás utáni helyzetét a Családtörvény 25. szakaszának rendelkezései szabályozzák. A szülő kapcsolata a gyermekkel vagy a szülők megállapodása alapján, vagy bírósági határozattal szabályozható. Az ideális eset a szülők megállapodása, amelyet mindkét szülő teljesíteni kíván. A szülők még a válásról szóló határozat kihirdetése előtt megállapodhatnak a kiskorú gyermekkel való kapcsolat megszervezésében. Ezt a megállapodást a bíróság értesíti, és ha a megállapodás nem ütközik a törvénybe, a bíróság ezt a megállapodást a házasság felbontására vonatkozó határozatában jóváhagyja. Ez a megállapodást mindkét szülő számára kötelezővé teszi.
Az eset azonban bonyolultabb, ha a szülők nem értenek egyet. Ilyen esetben a bíróság az Art. 25. bek. (2) Ez azt jelenti, hogy a kiskorú gyermek találkozásának időpontját egy olyan szülővel, akinek gyermekét nem bízták meg személyes gondozással, a bíróság határozza meg határozatában. Például, ha előfordul, hogy az apa általában a megadott időn kívül találkozik a gyerekekkel, az nem törvényellenes, másrészt, ha az anya nem engedi meg ezt a gyerekeknek, akkor nem követelhető meg ilyen találkozó.
A törvény azt is lehetővé teszi a bíróság számára, hogy megtiltja vagy korlátozza a szülő kapcsolatát a gyermekkel, ha ez a kiskorú gyermek érdekében szükséges.
Mi van, ha az anya szándékosan megakadályozza, és nem engedi az apának, hogy találkozzon a gyermekkel?
Ha az egyik szülő többször ésszerűtlenül és szándékosan nem engedi, hogy a másik szülő kapcsolatba lépjen a kiskorúval, ezt közös megegyezés vagy bírósági döntés szabályozza, a bíróság indítvány nélkül megváltoztathatja a személyes gondoskodásról szóló határozatot. Ez azt jelenti, hogy lehetséges, hogy a gyermek a másik szülő gondozását bízza meg. Az érintett szülőnek azonban tájékoztatnia kell a bíróságot erről a tényről.
Végleges-e a bíróság döntése az apa és a gyermek közötti kapcsolatok szabályozásáról? Még lehet változtatni?
Igen, a névjegy szerkesztése megváltoztatható. A törvény lehetővé teszi, hogy a bíróság indítvány nélkül megváltoztathassa a szülői jogok vagy kötelezettségek gyakorlásáról szóló határozatot, vagy a körülmények megváltozása esetén a szülői jogok és kötelezettségek gyakorlásáról szóló megállapodást. Például, ha a szülő, akire a gyermeket bízták, nem tudja vagy nem akarja teljesíteni szülői felelősségét.
Melyek a szülői jogok és felelősségek?
A szülői jogokat és kötelezettségeket az Art. 28. bek. A családtörvény 1. -a. Ezek különösen:
a) folyamatos és következetes gondoskodás a kiskorú gyermek neveléséről, egészségéről, táplálkozásáról és teljes körű fejlődéséről,
b) kiskorú képviselete,
c) a kiskorú gyermek vagyonának kezelése.
Elvileg mindkét szülő rendelkezik szülői jogokkal és felelősséggel, hacsak közös megegyezés vagy bírósági döntés másként nem állapodik meg. Ezek végrehajtása során kötelesek megvédeni a kiskorú gyermek érdekeit. Ha a szülők nem értenek egyet a szülői jogok és felelősség gyakorlásával kapcsolatos lényeges kérdésekben, különös tekintettel a kiskorú külföldre költözésére, a kiskorú vagyonának kezelésére, a kisebbség állampolgárságára, az egészségügyi ellátáshoz való hozzájáruláshoz és a gyermekre való felkészüléshez leendő szakma, az egyik szülő bíróság javaslata.
Mi van, ha az apa azt akarja, hogy a gyermek több időt töltsön nála, például hosszabb szabadságon, bár ezt a bírósági döntés nem szabályozza?
Először is a szülők megegyezésén múlik. Ha azonban a szülők nem tudnak megállapodni ebben a kérdésben, a bíróság bármelyik szülő beadványa alapján dönthet az ügyről.
Egy idős szülő megbeszélést igényelhet unokájához?
Igen, a törvény megengedi ezt a lehetőséget. Bekezdés alapján. 25. bek. A családtörvény 5. §-a alapján a bíróság szabályozhatja a gyermek kapcsolatát a közeli személyekkel is, amennyiben ez a kiskorú gyermek érdekében szükséges, és ha a család körülményei ezt megkövetelik. Közeli személy alatt a közvetlen vonalon élő rokont (pl. Nagyszülő, nagyszülő), testvért és házastársat értjük. Közeli személyek lehetnek azonban családban vagy hasonló kapcsolatban élő más személyek is, ha egyikük által elszenvedett kárt a másik ésszerűen saját kárának tekintette.
Ez arra is vonatkozik, hogy ha a házasság, amelyből a kiskorú gyermekek származnak, az egyik házastárs halálával vagy halottá nyilvánításával végződik, és ha ez a kiskorú gyermek érdekében szükséges, és ha a családi körülmények ezt megkövetelik, akkor a bíróság kérelemre szabályozza a kiskorú kapcsolatát közeli személyekkel: elhunyt házastárs vagy halottnak nyilvánított házastárs.
Mi van, ha a szülők elhanyagolják felelősségüket?
A törvény előírja, hogy mindenki bejelentheti a gyermekek nem megfelelő viselkedését, valamint a szülők szülői jogaikból és kötelességeikből fakadó kötelezettségei megsértését vagy jogaikkal való visszaélést. Az értesítést meg lehet tenni a gyermekjóléti hatóságnál, az önkormányzatnál vagy a bíróságnál.
Ezt követően, ha ez a kiskorú gyermek érdekében szükséges, a bíróság a következő oktatási intézkedések bevezetéséről határozhat:
a) megfelelő módon segítséget nyújtani kiskorúnak, szüleinek és más természetes személyeknek, akik magatartásukkal veszélyeztetik vagy megzavarják megfelelő nevelését;,
b) kijelöli a kiskorú gyermek felügyeletét. A felügyelet a gyermekek szociális védelmével foglalkozó testület, az önkormányzat, az iskola, a nem állami szervezetek és a kiskorú gyermek elhelyezésére szolgáló intézmény együttműködésével történik.,
c) a kiskorú gyermekét olyan mértékben kötelezi a gyermekre, hogy az megakadályozza és elrettentse azokat a káros hatásokat, amelyek veszélyeztethetik vagy ronthatják kedvező fejlődését;,
d) arra kötelezi a kiskorúat és szüleit, hogy szakosodott intézményekben végezzenek szociális vagy szakmai útmutatást.
Ha ezek az oktatási intézkedések nem vezettek jogorvoslathoz, és ez a kiskorú gyermek érdekében szükséges, a bíróság a kiskorú gyermeket még akaratuk ellenére is ideiglenesen eltávolítja a szülők személyes gondozásából, és elrendeli a kiskorú gyermeket.
a) diagnosztikai feladatokat ellátó létesítményben tartózkodhat legfeljebb hat hónapig,
b) legfeljebb hat hónapig szakosodott létesítményekben tartózkodhat,
c) tartózkodjon a drogosok rehabilitációs központjában.
A bíróság értékeli az oktatási intézkedés hatékonyságát az azt elrendelő határozatban meghatározott időtartam lejárta után. A bíróság megsemmisíti az oktatási intézkedést, ha az teljesítette célját. A bíróság dönthet más megfelelő nevelési intézkedés bevezetéséről, ha az a kiskorú gyermek érdekét szolgálja.