A kutatók olyan anyagokat teszteltek, amelyek zsírvesztést okoznak a kalóriabevitel korlátozása nélkül.
Az étkezés megfelelő visszafogása hozzájárul a fogyáshoz. Ennek oka a bélbaktériumok. A kutatók az új eredmények alapján olyan anyagokat találtak, amelyek lehetővé tették, hogy a laboratóriumi egerek fogyókúrázás nélkül is fogyjanak.
A kutatásról a Cell Metabolism című szakmai folyóiratban írtak.
Kevesebb kalória = jobb egészség
Korábbi állatkísérletek kimutatták, hogy a kalóriabevitel 40 százalékos csökkentése számos egészségügyi előnnyel jár. Az ilyen étrendet folytató egyének vércukorszintje gyorsabban esett, mint azok az állatok, akiknek étrendjük nem volt korlátozott. Sokkal több testzsírt égettek és tovább éltek.
Ezen előnyök oka még nem volt ismert. A genfi egyetem vezetésével több ország kutatói nemrégiben kimutatták, hogy szoros kapcsolatban állnak a bélbaktériumokkal.
A laboratóriumi egereket harminc napig alacsony kalóriatartalmú étrenden tartották. Amikor megvizsgálták a következményeket, több barna zsírt találtak testükben, mint a kísérlet előtt.
Barna zsír a zsírszövet egy bizonyos típusát képviseli, amely a bőr alatti zsírt és a glükózt égeti el a legtöbb szövetből. Ennek eredményeként jelentősen hozzájárul a fogyáshoz. Emberben az újszülötteknél van ez a legtöbb.
Ezt követően a kutatók eltávolították a baktériumokat a vakbélből, és bélmikrobák nélküli egereknek adták be őket. Testük szinte azonnal elkezdett barna zsírt termelni. Ennek eredményeként sokat fogytak, pedig ugyanannyi ételt ettek. Ezen túlmenően egészségük jelentősen javult.
A mikrobaközösségek elemzése során a kutatók azt találták, hogy az alacsonyabb kalóriatartalmú egerek bélbaktériumai kevésbé toxikus molekulákat termelnek, az úgynevezett lipopoliszacharidokat (LPS). Amikor az LPS szint természetes szintre emelkedett, az egerek elvesztették a diéta során szerzett egészségügyi előnyök nagy részét.
Álomgyógyszer az elhízás ellen
A tanulmánynak sikerült mesterségesen kiváltania a kalóriahiány előnyeit is. Az élő szervezetek testében található LPS-molekulák aktiválják a specifikus, Toll-szerű 4 (TLR4) néven ismert jelátviteli receptorokat, amelyek felelősek egy jellegzetes immunválasz létrehozásáért. Ezért a genetikailag módosított egerek, amelyek nem rendelkeznek ezen receptorokkal, egyáltalán nem híztak, bár nem volt korlátozott az étkezésük.
"Eredményeink azt mutatják, hogy az immunrendszer nem csak a fertőzések megelőzését jelenti. Az anyagcsere szabályozásában is kulcsszerepet játszik "- magyarázta Mirko Trajkovski kutatási vezető.
"A barna zsírtermelés és a fogyás mellett a módosított génekkel rendelkező egerek jobban reagálnak az inzulinra, májuk pedig hatékonyabban dolgozza fel a cukrot és a zsírt."
Az új eredmények arra késztették a kutatókat, hogy két különböző vegyületet teszteljenek egy másik egércsoportban. Az egyik csökkentette az LPS termelést, a másik pedig blokkolta a TLR4 receptort. Mindkét anyagnak ugyanolyan pozitív hatása volt, mint a diéta során.
"Az elhízott embereket egy napon a kalória-korlátozást szimuláló szerrel kezelhetik" - mondta Trajkovski.