A gyerekek más állatokat is levághatnak az enciklopédiában. Három évvel ezelőtt tompa orrú orrszarvú volt, egy televízió ekkor jelentést tett közzé - Tanúja legyen a faj kihalásának! Szelfi? Ki tudja, talán a gyerekek tanúi lesznek a siket ember kihalásának, eddig csak Szlovákiában. És talán jegesmedve az Északi-sarkon. A világ legnagyobb és legkeményebb medve kopogtat - éhség. Az éghajlatváltozás megolvasztja a jeget, és a fehér vadállat elveszíti a táplálékhoz való hozzáférést. Ilyen sorsot jósoltak meg 2100-ban egy tanulmány szerzői, amely nemrégiben a Nature Climate Change folyóiratban jelent meg. De egyelőre a medvét szaggatott vonallal kell levágni, talán az emberiség emlékszik. És ha nem, továbblépünk. Ki jön? Férfi?
A medve és a jegesmedve szimbólum. Hlucháň a szlovák erdők szimbóluma, vadászjelvényeken, természetvédelmi logókon jelenik meg. Csak amióta Szlovákia csatlakozik az Európai Unióhoz, népessége felére csökkent. Miért?
Mivel hazája évek óta szisztematikusan pusztult Szlovákiában, a legértékesebb hegyi erdőket szüretelték. Július elején az Európai Bizottság beperelte Szlovákiát emiatt. Eddig mindkét felelős minisztérium, a Földművelésügyi és Környezetvédelmi Minisztérium pozitív jelzései szerint a dolgok végre mozoghatnak.
Ki akarna szembesülni a nemzetközi szégyennel? Különösen, ha a csehek és a lengyelek aggódva nézik, hogy mi történik Szlovákiában, amelynek siket népessége attól függ, hogy a szlovákiai lakosság életben marad-e. De van valami más mögötte.
Képek a végzetről
Hlucháň ernyőfaj. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy ahol a süket vakok jól vannak, több száz más ritka erdőfaj is jól van. Hogy az egész erdő jól van. És ha az erdő jó, a társadalom elégedett lehet, mert egy ilyen erdő ingyenes előnyöket nyújt. Mindenki számára legalább egy - hatékonyan visszatartja a vizet.
A jegesmedve viszont a klímaváltozás szimbólumává vált - mondja Molnár Péter, a kanadai Torontói Egyetem tudósa, a Nature Climate Change című cikkben megjelent legújabb tanulmány vezetője. Két pillanattal köti össze a siket embert - elveszíti természetes környezetét is.
Másodszor, ha egy siket kihal Szlovákiában, az azt jelenti, hogy Szlovákia elveszítette természetes hegyvidéki erdőinek nagy részét. Ha egy jegesmedve kihal, akkor arról lesz beszámoló, hogy a jeges sapka milyen drámai módon vált be, ami döntő fontosságú a bolygó és lakói számára. A víz és a levegő áramlása megváltozik, a tengerszint emelkedni fog.
De hogyan tud kihalni a jegesmedve, ha jelenleg egyáltalán nem azonosítják kritikusan veszélyeztetett fajként? Lakossága viszonylag stabil ma, világszerte mintegy 25 000 jegesmedve él. Ezek a vadállatok sokáig élet nélkül képesek túlélni a világ egyik legkeményebb környezetében. A kölykök nélküli nőstény jegesmedve nyolc hónapnál hosszabb ideig éhezhet. De még ez a csodálatra méltó teljesítmény a jövőben sem lesz elég.
Az Északi-sarkvidéken az éghajlatváltozás "gyorsabb", mint bárhol máshol a világon. A Remote Sensing folyóiratban megjelent 2018-as tanulmány szerint akár az is előfordulhat, hogy tíz év múlva az Északi-sark jég nélküli nyarat fog élni.
A jég a jegesmedvék élőhelye. Egész évben jégen élnek valahol. Fókákra vadásznak. A jég lyukainál levágom őket, és várom, amíg a tűscsőrű előkerül, és lélegzik. A fókahúsnak és -zsírnak köszönhető, hogy a medvék elegendő készletet képeznek a túléléshez és - hosszú ideig éhezéshez.
De ha a jég megolvad, vissza kell vonulnia a szárazföldre, ahol nem találnak elegendő ételt. Kollégáival együtt Molnár 13 medvepopulációt vizsgált meg, amelyek a világ népességének mintegy 80 százalékát teszik ki. Kiszámolták a medvéknek a túléléshez és a nőstényeknél a fiatalok táplálásához szükséges kalóriamennyiséget. Kombinálták az adatokat éghajlati modellekkel, az északi-sarkvidéki jégmelegedés előrejelzéseivel, és megállapították, hogy az az időszak, amely alatt a medvék éhezni kényszerülnek, hosszabb lesz, mint amennyit túl tudnak élni. Egyszerűen meghalnak az éhségtől.
"Eljut oda, hogy elfogy az energiája" - mondta Molnar a New York Times-nak. "Nagyon kevés az esély arra, hogy a jegesmedvék életben maradjanak (2100-ban) bárhol a világon, kivéve az Északi-sarkvidék legészakibb régióiban található egy kis alcsoportot." A számítások szerint a populáció nagy része akkor is kihal, ha a melegedés lelassul. De miért zavarhatnak minket a medvék az Északi-sarkon?
Nem kívánt migránsok
Hat évvel ezelőtt, a Szókratész Intézet meghívására, grönlandi Angaangaq Angakkorsuaq, az Északi-sarkvidék őslakosainak sámánja és képviselője az ENSZ-hez látogatott Zvolenbe. A hallgatóknak tartott előadás során, de az interjú során is, amelyet a Pravda napilap annak idején magával hozott, egy megfigyelésre adott hangot. Úgy tűnik, hogy az éghajlati válságban élők, az emberiség valaha volt legnagyobb szembesülése nem vonzza az emberi tragédiákat. De állatok.
"Az embereknek meg kell változtatniuk életmódjukat. Különben a túlélésért fognak harcolni. Sajnos erről senki sem akar beszélni. Szinte mindenki, akivel találkozom, inkább állatokról, mint emberekről akar beszélni. Megkérdezik tőlem, hogyan éli mindezt a jegesmedve "- mondta Angakkorsuaq.
Úgy tűnik, mintha senkit nem érdekelne, hogy azok a vadászok sem maradhatnak életben az Északi-sarkon, akik nem tudnak jég nélkül jégen utazni. Hajókon sem tudnak vitorlázni, mert nem gázolnak át az összetört lebegő jég darabjain. Nem tudnak halászni, nem tudnak halat megélni. Hadd mozogjanak. De hol? És mi van azokkal a több millió emberrel, akik elveszítik otthonaikat a világ tengerparti metropoliszaiban a tengerszint emelkedése miatt? Ki fogadja el őket? És mi van azokkal, akiket elviselhetetlen szárazság űz otthonról? - Mekkora a házad? - kérdezte az öreg grönlandi férfi.