Leírás
A hajdina, amely Közép-Ázsiából származik, a középkorban érkezett hozzánk. Szlovákiában azonban a 12. században terjedt el a legjobban. Noha pszeudo gabona, kémiai összetétele és felhasználása miatt gabonaféléknek minősítjük. A hajdina termesztésének nagy előnye, hogy termesztésének egyszerű növekedése miatt nem kell ipari műtrágyát vagy növényvédőszert használniuk. Ezenkívül sokkal kevesebb vizet és tápanyagot szív fel a talajból, amelyek szennyeződhetnek a többi gabonaféléhez képest. Előnyös táplálkozási tulajdonságai miatt alkalmas celiakok, vagy olyan emberek, akik éppen úgy döntöttek, hogy búza nélkül élnek.
Használat
Hántolatlan hajdina főleg arra használják csírázás a nyers étrend nagy részeként. Alkalmas előkészítésre köret, rizottó vagy sütés, salátákban és levesek sűrítésére. Ugyanakkor kiváló édességekhez is kiváló, tápláló reggeli zabkása dióval, szárított gyümölcsökkel, mézzel és kókuszolajjal. Élelmezési célból azonban el kell távolítani a szilárd bevonatot termikusan vagy mechanikusan. A termikusan héjazott hajdina íze dióféle, és ezt követő hőkezelése kevesebb időt vesz igénybe. A mechanikusan hidegen hámozott biológiai értéke azonban magasabb!
Hajdinából is készülnek dara, dara és természetesen i Liszt, ami különösen alkalmas palacsinta vagy palacsinta öntött ösvényeinek elkészítésére. Az utóbbi időben nagyon elterjedtek hajdina pehely, amelyek nemcsak sütésre alkalmasak, hanem főleg az ilyen túlértékelt zabpehely helyettesítésére.
Készítmény
A hajdina többféleképpen főzhető. Öntsön 1 rész hajdint 2 rész vízzel, fűszerezze és hagyja 20-30 percig. gyorsan forraljuk vagy főzzük csak 3 percig. és hagyja kb. 45 percig. állni. Az utolsó és valószínűleg a legegyszerűbb módszer az, ha csak forrásban lévő vizet öntünk rá, és egy éjszakán át hagyjuk "duzzadni".
Táplálkozási értékek
Alapinformációk
Glikémiás index
RVH * - referencia-tápérték a felnőttek számára ajánlott teljes napi adagtól (8400 kJ/2000 kcal)
További részletek
500 g, 1 kg, 400 g (vászonzacskóba csomagolva)