dunajskostredský

A hamvazószerda a korai keresztény kor szokásából kapta nevét, és a 12. században vált általánossá.

A hamvazószerda keresztény ünnep, a mozgalmas farsangi időszakot követő első nap, amely megkezdi a negyven napos nagy böjtöt, majd húsvét. Ezen a napon a hívők a bűnbánat jeleként hamut öntöttek a fejükre, amely a 12. századtól kezdve a kereszt homlokán hamuval való megjelölésének szimbólumává fejlődött. Ez a hagyományos szokás még mindig él és a Rozs-szigeten mindenütt ismert.

Valamikor az egész falu hamvazószerdán a templomhoz sietett, ahol a lelkész a május vasárnap felszentelt iszapból hamuval a kereszt emblémáját a homlokukra rajzolta. A hamuval való jelölést a következő szavak kísérik: "Ne feledje, ember, hogy por vagy és porrá válsz." A keresztények számára a hamvazószerda emlékeztet saját végességére és saját életének céljára vagy irányára, amelynek szimbóluma a hamu.

A római katolikus templomban hamvazószerda a szigorú böjt napja. Ezen a napon a 14. életévüket betöltött emberek nem ehetnek húst, és csak naponta háromszor étkezhetnek, és csak egyszer. A nagy böjt a bűnbánat jele, ezért ez idő alatt a hívők pénteken kerülik a húsevést. Természetesen a betegek, a terhes nők és a nehéz fizikai munkát végző emberek megszabadulnak a böjtöléstől.

A templomban Szent Szerdán 16.30-kor Szent Györgyben, 17 órakor szentmisét tartanak a homlokon hamuval megjelölt hamuval.