Szlovák szívalapítvány

  • itthon
  • Kik vagyunk
    • Az alapítványról
    • Névjegyek
    • Dokumentumok
    • Publikációk
    • Partnerek
    • írtak rólunk
    • Érdekes tények
    • 2%
    • Hasznos Linkek
  • Projektjeink
    • HÍD
    • Befejezett projektek
      • Egészséges szív
      • Fut az élet
      • Ambuláns szívelégtelenségi egységek
      • Ismerje az akut infarktus és a stroke tüneteit
      • A szívedért, mások szívéért
      • Mutasd meg a szíved
  • Szív
    • CV-betegségek és állapotok
      • Magas vérnyomás
      • Angina pectoris
      • Pitvarfibrilláció
      • Szív elégtelenség
      • Perifériás érbetegség
    • Szívroham
      • Szívrohamot fenyeget?
      • Figyelmeztető jelek
      • Szív megáll
      • Szívroham utáni élet
    • Stroke
      • Fennáll a veszélye, hogy elveszítem az agyam?
      • Figyelmeztető jelek
      • Útmutató
    • Hyperlipidemia
    • Kezelés
      • Gyógyszeres naptár
      • A pitvarfibrilláció kezelése
      • Szívelégtelenség kezelése
      • Az angina pectoris kezelése
      • A hiperlipidémia kezelése
    • Szótár
    • KV-kockázatok és életmód
    • Kérdések és válaszok
  • Megelőzés
    • Egészséges étel
    • Jó tanács
    • Étel kiválasztása és elkészítése
    • Táplálkozási hírek
    • Receptek az egészségére
      • A szíved konyhája
      • Szója receptek
      • Előételek
      • Levesek
      • Főételek
      • Saláták
      • Sivatagok
  • Orvosi számológép
  • Képgaléria

Vérnyomás

Koleszterin

Szívritmus zavar

Cukor

  1. Kik vagyunk
  2. Érdekes tények
  3. Három mítosz a növényi zsírokról

Három mítosz a növényi zsírokról

Bár a zsírokról gyakran beszélnek és írnak a médiában, sok mítosz, féligazság és elavult információ kering az emberek között. A növényi és állati zsírok előállítása, összetétele és egészségügyi hatásai még mindig számos kérdést vetnek fel, és a szakértők időnként hiányos és egyoldalú információkkal is találkozhatnak. A hangválasznak átfogó szakmai nézeten kell alapulnia, amelynek tükröznie kell a táplálkozással és a zsíranyagcserével kapcsolatos ismereteket. Szükség van az egyes termékek vagy ételek tápanyagok összetételére vonatkozó információkra is, és az élelmiszer-technológiákban való alapvető tájékozódás is nagyon hasznos.

növényi

Ha hiányzik néhány fontos információ, a fogyasztó félrevezető vagy helytelen ajánlásokat kaphat, leggyakrabban a médián keresztül. Hiányos vagy helytelen tanácsokat adhat a kezelőorvos, akár táplálkozási szakember is. Álljunk meg és magyarázzuk el azok lényegét azon a három területen, ahol a mítoszok és a féligazságok leggyakrabban megjelennek

Bár a zsírokról gyakran beszélnek és írnak a médiában, sok mítosz, féligazság és elavult információ kering az emberek között. A növényi és állati zsírok előállítása, összetétele és egészségügyi hatásai még mindig számos kérdést vetnek fel, és a szakértők időnként hiányos és egyoldalú információkkal is találkozhatnak. A megalapozott válasznak átfogó szakmai szemléleten kell alapulnia, amelyben tükröznie kell a táplálkozással és a zsíranyagcserével kapcsolatos ismereteket. Szükség van az egyes termékek vagy ételek tápanyagok összetételére vonatkozó információkra is, és az élelmiszer-technológiákban való alapvető tájékozódás is nagyon hasznos.

Ha hiányzik néhány fontos információ, a fogyasztó félrevezető vagy helytelen ajánlásokat kaphat, leggyakrabban a médián keresztül. Hiányos vagy helytelen tanácsokat adhat a kezelőorvos, akár táplálkozási szakember is. Álljunk meg és magyarázzuk el azok lényegét azon a három területen, ahol a mítoszok és a féligazságok leggyakrabban megjelennek.

I. Mítoszok a fogyásról

Ha fogyni akarok, nem szabad zsírot ennem.

Nem számít, vajat vagy növényi zsírt eszünk-e, mindkettő fogyasztásával kövérek vagyunk.

Tehát ez az állítás nem igaz. Az elhízás megjelenését és kialakulását az energiafogyasztás és a ráfordítás egyensúlyhiánya határozza meg. Ha valakinek az energiafogyasztása meghaladja a ráfordítást, a növényi zsírok széles választéka közül választhat, ahol az alacsony zsírtartalmú variánsok is képviseltetik magukat. Míg a vaj szokásos zsírtartalma körülbelül 80%, a növényi zsírok területén sokkal nagyobb választékot kínálnak alacsonyabb zsírtartalmú termékek, 25% -tól. Az energiafogyasztás korlátozható például a szénhidrátok és általában az adagok méretének rovására.

II. Mítoszok a növényi zsírok előállításáról

Jelenlegi növényi zsírok, ill. a margarinok nem különböznek a háborúk vajhelyettesítőitől.

A növényi zsírokat (margarint) keményedéssel állítják elő káros transz-zsírsavak előállítására.

A növényi zsírok előállítása túl ipari.

A növényi zsírok tényleges előállítása, csakúgy, mint a vaj előállítása, csak fizikai folyamatokon alapul. A vaj klasszikus kenését a vajgyárban az ipari technológiák váltják fel. Korábban a tejzsírt vaj-tej keverék felületéről gyűjtötték össze, ma centrifugákon választják el. A növényi zsírok előállítása három alapelvre épül. Először az előzőleg elkészített zsír- és vizes fázis keverékének intenzív keverése homogén keveréket eredményez, amelyet lehűtött hengerekben kristályosítanak, és egyidejűleg gyúrással mechanikusan feldolgoznak. A termékekben használt olajokat és zsírokat főleg olajos magvakból nyerik, azaz növényi eredetűek. Éghajlati viszonyainkra jellemző a repce és a napraforgó, idegen növényekből legtöbbször már feldolgozott félkész termékeket importálnak, ún. olaj vagy kókuszpálma frakciói.

III. A zsírok összetételéről és táplálkozási tulajdonságairól szóló mítoszok

Inkább a vajat eszem, mert ez természetes, míg a növényi zsírok mesterségesek. A vaj egészséges, növényi zsír a betegeknek.

A statisztikák azt mutatják, hogy a telített zsírok fogyasztása körülbelül kétszerese az ajánlott értéknek. Ezért napjainkban az elsődleges cél az olyan élelmiszerek fogyasztásának csökkentése, ahol a telített zsírsavak vannak túlsúlyban. Ezek elsősorban állati zsírok, akár rejtett zsírok (zsíros hús, zsíros tejtermékek), akár látható zsírok (vaj, zsír) formájában. A legújabb táplálkozási ajánlások szerint a telített zsírsavak fogyasztását a teljes energiafogyasztás 7–10% -ára kell korlátozni. Hacsak az átlagfogyasztó nem rajong valamilyen alternatív étkezési szokásért (vegetarianizmus vagy veganizmus), ezt a szintet leginkább a hús, tej- és pékáruk, kolbászok rejtett zsírok bevitele fedi. A látható állati zsírok további fogyasztása ezért nem szükséges.

Kerülje a magas koleszterinszintet tartalmazó ételeket.

Sok éven át küzdött a magas koleszterinszinttel rendelkező élelmiszerek ellen. Mint számos friss tanulmány kimutatta, az étrendi koleszterin viszonylag kicsi hatással van a vér koleszterinszintjére. A vérben az aterogén LDL-koleszterin koncentrációja szempontjából lényegesen fontosabb az étrendben lévő zsírok mennyisége és összetétele. A telített és transz-zsírsavak körülbelül kétszer olyan mértékben emelik a koleszterinszintet, mint a többszörösen telítetlen zsírsavak. A koleszterin körülbelül kétharmada képződik a szervezetben, a többit étellel fogyasztják. A diéta során nem szabad naponta 300 mg-nál több koleszterint bevenni. Ha a koleszterin fogyasztása alacsonyabb, annak termelése a szervezetben növekszik, és fordítva. A leghatékonyabb a csökkentésben

Három mítosz a növényi zsírokról

Bár a zsírokról gyakran beszélnek és írnak a médiában, sok mítosz, féligazság és elavult információ kering az emberek között. A növényi és állati zsírok előállítása, összetétele és egészségügyi hatásai még mindig számos kérdést vetnek fel, és a szakértők időnként hiányos és egyoldalú információkkal is találkozhatnak. A megalapozott válasznak átfogó szakmai szemléleten kell alapulnia, amelyben tükröznie kell a táplálkozással és a zsíranyagcserével kapcsolatos ismereteket. Szükség van az egyes termékek vagy ételek tápanyagok összetételére vonatkozó információkra is, és az élelmiszer-technológiákban való alapvető tájékozódás is nagyon hasznos.

Ha hiányzik néhány fontos információ, a fogyasztó félrevezető vagy helytelen ajánlásokat kaphat, leggyakrabban a médián keresztül. Hiányos vagy helytelen tanácsokat adhat a kezelőorvos vagy akár egy táplálkozási szakember is. Álljunk meg és magyarázzuk el azok lényegét azon a három területen, ahol a mítoszok és a féligazságok leggyakrabban megjelennek.

Bár a zsírokról gyakran beszélnek és írnak a médiában, sok mítosz, féligazság és elavult információ kering az emberek között. A növényi és állati zsírok előállítása, összetétele és egészségügyi hatásai még mindig számos kérdést vetnek fel, és a szakértők időnként hiányos és egyoldalú információkkal is találkozhatnak. A hangválasznak átfogó szakmai nézeten kell alapulnia, amelynek tükröznie kell a táplálkozással és a zsíranyagcserével kapcsolatos ismereteket. Szükség van az egyes termékek vagy ételek tápanyagok összetételére vonatkozó információkra is, és az élelmiszer-technológiákban való alapvető orientáció is nagyon hasznos.

Ha hiányzik néhány fontos információ, a fogyasztó félrevezető vagy helytelen ajánlásokat kaphat, leggyakrabban a médián keresztül. Hiányos vagy helytelen tanácsokat adhat a kezelőorvos, akár táplálkozási szakember is. Álljunk meg és magyarázzuk el azok lényegét azon a három területen, ahol a mítoszok és a féligazságok leggyakrabban megjelennek.

I. Mítoszok a fogyásról

Ha fogyni akarok, nem szabad zsírot ennem.

Nem számít, vajat vagy növényi zsírt eszünk-e, mindkettő fogyasztásával kövérek vagyunk.

Tehát ez az állítás nem igaz. Az elhízás megjelenését és kialakulását az energiafogyasztás és a ráfordítás egyensúlyhiánya határozza meg. Ha valakinek az energiafogyasztása meghaladja a ráfordítást, a növényi zsírok széles választéka közül választhat, ahol az alacsony zsírtartalmú variánsok is képviseltetik magukat. Míg a vaj szokásos zsírtartalma körülbelül 80%, a növényi zsírok területén sokkal nagyobb választékot kínálnak alacsonyabb zsírtartalmú termékek, 25% -tól. Az energiafogyasztás korlátozható például a szénhidrátok és általában az adagok méretének rovására.

II. Mítoszok a növényi zsírok előállításáról

Jelenlegi növényi zsírok, ill. a margarinok nem különböznek a háborúk vajhelyettesítőitől.

A növényi zsírokat (margarint) keményedéssel állítják elő káros transz-zsírsavak előállítására.

A növényi zsírok előállítása túl ipari.

A növényi zsírok tényleges előállítása, csakúgy, mint a vaj előállítása, csak fizikai folyamatokon alapul. A vaj klasszikus kenését a vajgyárban az ipari technológiák váltják fel. Korábban a tejzsírt vaj-tej keverék felületéről gyűjtötték össze, ma centrifugákon választják el. A növényi zsírok előállítása három alapelvre épül. Először az előzőleg elkészített zsír- és vizes fázis keverékének intenzív keverése homogén keveréket eredményez, amelyet lehűtött hengerekben kristályosítanak, és egyidejűleg gyúrással mechanikusan feldolgoznak. A termékekben használt olajokat és zsírokat főleg olajos magvakból nyerik, azaz növényi eredetűek. Éghajlati viszonyainkra jellemző a repce és a napraforgó, idegen növényekből legtöbbször már feldolgozott félkész termékeket importálnak, ún. olaj vagy kókuszpálma frakciói.

III. A zsírok összetételéről és táplálkozási tulajdonságairól szóló mítoszok

Inkább a vajat eszem, mert ez természetes, míg a növényi zsírok mesterségesek. A vaj egészséges, növényi zsír a betegeknek.

A statisztikák azt mutatják, hogy a telített zsírok fogyasztása körülbelül kétszerese az ajánlott értéknek. Ezért napjainkban az elsődleges cél az olyan élelmiszerek fogyasztásának csökkentése, ahol a telített zsírsavak vannak túlsúlyban. Ezek elsősorban állati zsírok, akár rejtett zsírok (zsíros hús, zsíros tejtermékek), akár látható zsírok (vaj, zsír) formájában. A legújabb táplálkozási ajánlások szerint a telített zsírsavak fogyasztását a teljes energiafogyasztás 7–10% -ára kell korlátozni. Hacsak az átlagfogyasztó nem rajong valamilyen alternatív étkezési szokásért (vegetarianizmus vagy veganizmus), ezt a szintet leginkább a hús, tej- és pékáruk, kolbászok rejtett zsírok bevitele fedi. A látható állati zsírok további fogyasztása ezért nem szükséges.

Kerülje a magas koleszterinszintet tartalmazó ételeket.

Sok éven át küzdött a magas koleszterinszinttel rendelkező élelmiszerek ellen. Mint számos friss tanulmány kimutatta, az étrendi koleszterin viszonylag kicsi hatással van a vér koleszterinszintjére. A vérben az aterogén LDL-koleszterin koncentrációja szempontjából lényegesen fontosabb az étrendben lévő zsírok mennyisége és összetétele. A telített és transz-zsírsavak körülbelül kétszer olyan mértékben emelik a koleszterinszintet, mint a többszörösen telítetlen zsírsavak. A koleszterin körülbelül kétharmada képződik a szervezetben, a többit étellel fogyasztják. A diéta során nem szabad naponta 300 mg-nál több koleszterint bevenni. Ha a koleszterin fogyasztása alacsonyabb, annak termelése a szervezetben növekszik, és fordítva. A leghatékonyabb a csökkentésben

Három mítosz a növényi zsírokról

Bár a zsírokról gyakran beszélnek és írnak a médiában, sok mítosz, féligazság és elavult információ kering az emberek között. A növényi és állati zsírok előállítása, összetétele és egészségügyi hatásai még mindig számos kérdést vetnek fel, és a szakértők időnként hiányos és egyoldalú információkkal is találkozhatnak. A hangválasznak átfogó szakmai nézeten kell alapulnia, amelynek tükröznie kell a táplálkozással és a zsíranyagcserével kapcsolatos ismereteket. Szükség van az egyes termékek vagy ételek tápanyagok összetételére vonatkozó információkra is, és az élelmiszer-technológiákban való alapvető orientáció is nagyon hasznos.

!A koleszterin koncentrációja többszörösen telítetlen linolsav. A szénhidrogénláncban egy kettős kötéssel rendelkező telítetlen zsírsavak, például az omega 3 többszörösen telítetlen zsírsavak, kisebb mértékben csökkentik a koleszterinszintet, különösen, ha az étrendben az étrendi zsírsavakat helyettesítik. A többszörösen telítetlen omega-3 (vagy n-3) zsírsavak esetében, amelyek például a repceolajban fordulnak elő, további kiegészítő pozitív tulajdonságokat írnak le, mint pl. a vérrögképződés csökkentése, gyulladáscsökkentő hatások és az érrendszer rugalmasságának javítása.

A növényi zsírok továbbra is ugyanazok, és a gyártók csak "kozmetikai" kezeléseket kínálnak, mint pl új csomagolás vagy több vitamin.

Összegzésként hangsúlyozandó, hogy a növényi zsírokkal kapcsolatos három mítosz a leggyakoribb félrevezető állítás. Bizonyított eredmények a természettudományok és a műszaki tudományok olyan dinamikusan fejlődő területén, mint az emberi táplálkozás és az élelmiszeripar, egyértelműen cáfolták ezeket a mítoszokat. Szakmai körökben a növényi zsírok és olajok fogyasztásával kapcsolatos táplálkozási szempontok ismertek és többnyire jól értelmezhetők. A kérdés azonban annyira összetett és sok területen még nyitott is, hogy az emberi táplálkozás területén dolgozó, jól képzett orvosnak az orvosi tudományok keretein túl sok nyomon követési információra van szüksége szakmai munkájához. A táplálkozással és az emberi egészséggel foglalkozó multidiszciplináris tudományos figyelem több tudományos és technológiai szakterület szakértőinek ismeretét és szakértelmét igényli.

Doc. Ing. Jiří Brát, CSc., PTZ Nelahozeves, Csehország

Prof. Ing. Stefan Schmidt, PhD. FCFT-STU Pozsony, SR

Doc. Ing. Jana Dostálová, CSc., FPBT-ICT Prága, Csehország