Néhány nappal a maidani viharos események után 2014 februárjában egy orosz jelöletlen hadsereg jelenik meg a Krímben. Két fél hét múlva népszavazást tartanak a félszigeten.
A hatóságok jelentése szerint a lakosság 80 százaléka részt vett rajta, és szinte egyöntetűen támogatják az Oroszországhoz való csatlakozást. A világ elutasítja a népszavazást. Megkérdezi, milyen megkérdezni az embereket, hogy mellette vagy ellen vannak-e, ha hadsereg van az utcán.
Az orosz szövetségi biztonsági szolgálat adatai, amelyek a moszkvai központ számára készített jelentésben azt írták, hogy a Krím 34,2 lakosa vett részt a népszavazáson, rövid időre kiszivárognak a nyilvánosság elé.
Ekkor 270 000 krími tatár él a Krímben, amely a félsziget lakosságának 13 százalékát teszi ki. Egy évvel később ez a szám 10 000-rel alacsonyabb - tatárok ezrei kényszerültek elhagyni a Krímet az elnyomás miatt, ma főleg Nyugat-Ukrajnában élnek. Az orosz hatóságok megtiltották a két vezető - Refat Chubar és Mustafa Dzhemilev - belépését.
A második említett, Musztafa Dzsamilev 1989 óta vezeti a krími tatárokat. Amikor az oroszok elfoglalták a Krímet, maga Vlagyimir Putyin akart vele vitatkozni.
Találkozzunk
2014 elején a krími tatárok vezetője, Musztafa Dzhemilev és Tatárország volt elnöke, Mintimer Shaymiyev vitatkoznak az ülésen. A krími üzletemberek Kazanba szeretnének látogatni, hogy meglátogassák a tatárokat és megvitassák az együttműködést.
De a tervük hirtelen megváltozik februárban - az ukrán Krímet elfoglalja az orosz hadsereg.
Sajmiyev, többek között Vlagyimir Putyin elnök tanácsadója, ezért felkéri Dzhemilevet, hogy minél előbb találkozzon - mindkettő számára világos, hogy a továbbiakban nem fognak kereskedelemről beszélni.
"A találkozóra Kazanban kellett volna sor kerülni, Putyin az előző napon értesült a találkozóról" - mondta Jemilev három évvel az annektálás után.
Az orosz elnök jelezte, hogy zártkörűen szeretne beszélni a krími tatárok vezetőjével. De Dzsamilevnek akkor nem volt oka beszélni vele. Arsinei Yachenuk ukrán miniszterelnökkel is egyeztet arról, hogy vállalja-e a találkozót - de a döntést rá bízza.
Akkor jössz, vagy elviszem?
Eközben az információk már megjelennek a médiában - a krími tatárok vezetője Moszkvába indul. Izgatott feleség hívja Dzhemilevet a Krímből:
- Lehet, hogy csak nem repülsz a maffiózó után, amelyről beszélni szeretnél vele?
Férje elmagyarázza, hogy Moszkvába utazik Sajmiyev volt elnökhöz, nem pedig Putyinhoz.
Moszkvában a tatárok két képviselője két órán át beszélgetett. Szajmijev megkérdezte, hogyan tudna segíteni abban a helyzetben, amelyben a Krím került. Dzsamiljev viszont azon tűnődött, miért változtatta meg a találkozó helyét.
Egy kolléga érdekes történetet mesélt neki:
- Putyin felhívott, és elmondta, miért kellene találkoznunk Kazanyban, amikor csak Moszkvában lehet. Elmagyaráztam neki, hogy a kazanyi programunknak már készen áll a programja. Nos, Putyin azt mondta: Nos, eljössz Moszkvába, különben elviszem?
40 perc
Dzhemilev elmondja Putyin tanácsadójának, ha segíteni akar neki, és elmondja az elnöknek, hogy nagy hibát követ el. Több évtizeden keresztül rombolja a két ország jó kapcsolatát. Ha meg akarja fordítani, hadd vonja vissza csapatait.
Szajmijev elmosolyodott:
- Mi lenne, ha maga mondaná el neki? Telefonon vár.
Így a krími tatárok vezetője belépett abba a szobába, ahol maga az orosz elnök volt a forródróton.
Putyin bókokkal kezdte. Ön egy világhírű emberi jogok védelmezője, nagyszerű vezető, hangzott el telefonon. 40 perc múlva befejeződött a beszélgetés, amelyben Dzhemilev az orosz csapatok kivonását kérte a Krímből.
"Két hét múlva parazitának nevezett. Nos, parazita, mert nem értettünk egyet "- összegezte Dzililev.
Ki Musztafa Dzsamilev?
- 73 éves krími Mižričja őshonos tatár Ay Serezu.
- 1991 és 2013 között a Medzlis, a krími tatárok parlamentjének elnöke volt. 1998 óta az ukrán Verhovna Rada tagja.
- 2014 áprilisában öt évre eltiltották a Krímbe való belépéstől.
- 1968-ban, a Szovjetunióban kevesek egyike, felszólalt Csehszlovákia Varsói Szerződés csapatai általi megszállása ellen. A rezsim három évre börtönbe küldte.
- A szovjet rendszer bírálata miatt többször bebörtönözték. Ő folytatta a leghosszabb tiltakozó éhségsztrájkot - 303 napig nem volt hajlandó enni, és csak a kényszerű etetés miatt maradt életben.
- Számos fontos, az emberi jogok védelméért járó kitüntetés birtokosa, többször jelölték a Nobel-békedíjra.