Herát már a mükénéi korszakban dokumentálják (műemlékek a B lineáris írásmóddal), kultusza egész Görögországban elterjedt, különösen Argos, Sparta és Mycenae, Olympia, Szamos (szülőhelye) szigetei, Kréta városaiban stb., ünnepségeit tiszteletére tartották (→ héraie) és templomokat építettek (→ héraion). A kultuszban fontos szerepet játszott a termékenységet és az aratást biztosító Dio-val (→ hieros gamos) kötött házasságkötése. Kultusz szertartások, pl. Athénban az esküvők hónapjában (gr. gamelion) az akkori esküvői szertartás utánzata volt (a menyasszony elrablása, a menyasszony szekeres ünnepi felvonulása). Homérosz Iliász című filmjében őt (Athénnal együtt, Aphroditével ellentétben) a görög harcos (bosszú Troy Paridon) előnyben részesíti. A képzőművészetben diadallal vagy koszorúval (gr. Stefané) ábrázolva a fej körül, jogarral, valamint íjjal és fáklyákkal. A vázafestések gyakori témája, pl. Héra Zeusszal és Horusszal (Kr. E. 570 körül); szobrok: Hera híres (fenntartás nélküli) chryselephantine szobra, amelyen Hera trónon ül Polykleit (Kr. e. 5. század közepe), Hera feje Olümpiából (Kr. e. 600 körül) és az Arg templomból (márvány, Kr. e. 420 körül), római Hera Barberini (Kr. e. 420 körül) és Hera Farnes görög szobrának másolatai, Hera Ludovis római szobra; és domborművek: Zeusz és Héra (a szicíliai Selinunte héraiájából, Kr. e. 450 körül).
Herát már a mükénéi periódusban dokumentálják (műemlékek a B lineáris írásmóddal), kultusza elterjedt Görögország egész területén, különösen Argos, Sparta és Mycenae, Olympia, Szamos (szülőhelye), Kréta stb., ünnepségeit tiszteletére tartották (→ héraie) és templomokat építettek (→ héraion). A kultuszban fontos szerepet játszott a termékenységet és az aratást biztosító Dio-val (→ hieros gamos) kötött házasságkötése. Kultusz szertartások, pl. Athénban az esküvők hónapjában (gr. gamelion) az akkori esküvői szertartás utánzata volt (a menyasszony elrablása, a menyasszony szekeres ünnepi felvonulása). Homérosz Iliász című filmjében őt (Athénnal együtt, Aphroditével ellentétben) a görög harcos (bosszú Troy Paridon) előnyben részesíti. A képzőművészetben diadallal vagy koszorúval (gr. Stefané) ábrázolva a fej körül, jogarral, valamint íjjal és fáklyákkal. A vázafestések gyakori témája, pl. Héra Zeusszal és Horusszal (Kr. E. 570 körül); szobrok: Hera híres (fenntartás nélküli) krizelepantin szobra, amelyen Hera trónon ül Polykleit (Kr. e. 5. század közepe), Hera feje Olümpiából (Kr. e. 600 körül) és az Arg templomból (márvány, Kr. e. 420 körül), római Hera Barberini (Kr. e. 420 körül) és Hera Farnes görög szobrának, Hera Ludovis római szobrának másolatai; és domborművek: Zeusz és Héra (a szicíliai Selinunte héraiájából, Kr. e. 450 körül).