A hirtelen fejfájás okainak spektruma változatos, a szubarachnoidális vérzéstől kezdve a migrénen át a sinusitisig a daganatig. Ha a fejfájással egyidejűleg láz, fejfájás, kiütés, nyaki merevség, végtaggyengeség, lassú gondolkodás vagy eszméletvesztés tapasztalható, mindenképpen forduljon orvoshoz. A klinikai vizsgálat mellett a diagnózist CT, MRI és ágyéki szúrás határozza meg.
A szubarachnoidális vérzés a cerebrospinális folyadékban az arachnoid (egy vékony, áttetsző membrán, amely az agyat takarja, és nem tartalmaz ereket) és a pia mater (az agyhoz közeli agyhártya) között intrakraniális vérzés. A halálozás 44%.
A spontán subarachnoid vérzés leggyakoribb okai:
- az aneurysma (érfal íve) repedése,
- véralvadási rendellenesség (nem gyakori),
- érfal érintettség,
- meghibásodás a forrás azonosítása nélkül (az esetek 20% -a).
Az aneurysma szó a latin aneurysma szóból származik, amely tágulást vagy kidudorodást jelent, és az artéria falának hibáját jelenti, amely az ér érintett szakaszának kitágulásához és íveltetéséhez vezet.
A subarachnoidális vérzés leggyakrabban megerőltető, kimerítő fizikai aktivitás során, de normál tevékenységek során, alvás közben, szexuális érintkezés vagy széklet alatt is jelentkezik.
A subarachnoidális vérzés képe a következőket tartalmazza:
- Fejfájás,
- hányinger és hányás,
- tudatzavar,
- meningealis szindróma,
- rohamok,
- fokális neurológiai tünetek.
Az első tünet a leggyakoribb az émelygéssel és hányással járó súlyos fejfájás, amelyet a betegek 80% -a a valaha tapasztalt legsúlyosabb fejfájásként jellemez. Hirtelen és nagyon gyorsan történik - maximális intenzitását azonnal, vagy néhány másodperc vagy perc alatt eléri. A legtöbb esetben a fejlécben vagy a frontális területen lokalizálódik. A migrénnel ellentétben a hányás nem hoz enyhülést, és általában súlyosbítja a fájdalmat.
Meningeal szindróma szubarchnoidális vérzés okozta mérés és fájdalom jelentkezik a nyakon a nyak és a hátizmok merevsége, fotofóbia és fonofóbia (fényre és zajra való túlérzékenység) következtében. Súlyosabb esetekben a tudatosság mennyiségi zavara is jelen van.
Az anamnézis (beteginterjú vagy a rokonoktól kapott adatok) és a klinikai vizsgálat diagnózisát objektíven ellenőrizni kell az agy CT-vizsgálatával vagy az ágyéki lyukasztással (sebészeti beavatkozás, amelynek során a cerebrospinalis folyadékot a cerebrospinalis folyadékból nyerik).
A subarachnoidális vérzés CT-vizsgálattal vagy ágyéki szúrással történő bizonyítása után fontos bizonyítani a vérzés forrását, amelyhez CT angiográfiát és digitális kivonási angiográfiát (az érrendszert bemutató röntgenvizsgálat) használnak. Subarachnoid vérzés gyanújával rendelkező beteget fel kell venni a neurológiai osztály intenzív osztályára, és minden beteget, akinek azonosított vérzési forrása van, át kell vinni a legközelebbi idegsebészeti osztályra, ahol további kezelés folyik. Az aneurizma kitölthető spirálokkal, vagy egy bilincs helyezhető rá, hogy megakadályozza az újbóli felrepedést
A hirtelen fejfájás egyéb lehetséges okai lehetnek:
- migrén,
- cervicocranialis szindróma,
- központi idegrendszeri fertőzés,
- arcüreggyulladás,
- influenza,
- feszültség fejfájás,
- hipertóniás krízis (hirtelen vérnyomás-emelkedéssel járó akut állapot),
- koponyaűri vérzés,
- az agy vértelensége,
- a központi idegrendszer daganatai,
- fejfájás edzés után,
- postcoitalis fejfájás.
A migrén egy hirtelen fellépő paroxizmális fejfájás, leggyakrabban egyoldalúan lokalizált, lüktető, nagy intenzitású, amelyet a fizikai aktivitás súlyosbít. Az oldalak váltakozhatnak a rohamok között, és a roham csúcsán a fájdalom átterjedhet az egész fejre. A rohamot általában hányás kíséri, amely megkönnyebbülést, étvágytalanságot, az arc kivörösödését, a szempillák duzzadását, könnyezést, fényérzékenységet (fotofóbia) és zajt (fonofóbia) idézi elő.
A beteg nyugodt és sötét szobát keres, a roham után fáradt, nem hatékony és gyakran elalszik. Az időtartam 4 - 72 óra. Ha meghaladja a 3 napot, akkor migrén állapotnak nevezzük. Körülbelül 5 - 60 perccel maga a támadás előtt ún aura - vizuális (szikrák, villanások, tűzvonalak vagy fordítva a látótér elvesztése), érzékszervi zavarok (zsibbadás vagy zsibbadás) vagy beszédzavarok. Az első támadáskor szükséges CT ill. Az agy MRI-je, kétértelműség esetén ágyéki lyukasztás is.
Cervicocranialis szindróma
A cervicocranialis szindróma a nyak területéből eredő fejfájás, amely a fejre, az alvásra, a fejbőrre és a homlokra terjed. Leggyakrabban a fej hirtelen hirtelen mozgása, a nyaki gerinc túlterhelése, a hideg helyi hatásai a nyak területére vagy a fej és a nyak nem megfelelő helyzete alvás közben.
A gerinc mozgásának korlátozása, a nyaki gerinc körüli izmok merevsége, fájdalomcsillapító testtartás (meghajlás és forgás) van jelen, és általános gyengeség, rossz közérzet, szédülés vagy hányás gyakran előfordulhat. A legtöbb esetben a kiigazítás jóslata jó, az állapot néhány napon belül eltűnik.
Neuroinfekciók
A központi idegrendszeri fertőzéseket vírusok, baktériumok, gombák, gombák vagy paraziták okozhatják. Gyakran perakut (nagyon meredek) pályájuk van. A klinikai kép 24 órán belül kialakul.
A fejfájás, a láz, a hidegrázás, az émelygés, a hányás, a fény iránti túlérzékenység, az álmosság, a tudatzavar, a viselkedési rendellenességek, a petechiák (kisebb foltok a bőrön vagy a nyálkahártyákon) túlsúlyban vannak. A páciens általános állapota gyorsan dekompenzálódik, ezért az agy CT-vizsgálata és az ágyéki lyukasztás a lehető leghamarabb átkerül a legközelebbi fertőző osztályra.
Mikor érdemes feltétlenül orvoshoz fordulni?
- Ha hirtelen fáj az első fejfájása,
- a legrosszabb fejfájáson, amit valaha is tapasztalt,
- ha a fejfájás más tünetekkel jár, például tartós hányás, fény- és zajérzékenység,
- ha a fejfájással egyidejűleg láz, kiütés, nyakmerevség, végtaggyengeség vagy egyéb neurológiai tünetek, lassú gondolkodás, személyiségváltozások vagy tudatzavar jelentkezik.
Szerző: MUDr. Anna Šefčíková
Neurológiai Osztály, Egészségügyi Világkórház, Spišská Nová Ves