rosszindulatú

Részvény

A nyirokrendszer fontos a nyirok véráramba juttatása és az immunválaszok biztosítása szempontjából, amikor idegen anyagok kerülnek a szervezetbe. A nyirokerek szükségesek a szállításhoz, a fehérvérsejtek pedig, amelyek jelen vannak a nyirokszervekben, szükségesek az immunitáshoz. Mai cikkünkben egy viszonylag ritka betegséget vizsgálunk meg, amely az emberi nyirokrendszert érinti. Ez Hodgkin-limfóma, de Hodgkin-kórnak is nevezik. Tudjon meg többet a betegségről nálunk. Mik a megnyilvánulásai, mi lehet az oka és milyen kezelési lehetőségek vannak?

Mi a Hodgkin-limfóma?

A Hodgkin-limfóma viszonylag ritka rosszindulatú daganat a nyirokrendszerben. A nyirokcsomókból származik, ahonnan tovább terjed. Gyakorlatilag bármilyen nyirokszövetből származhat. Sok esetben a Hodgkin-limfóma a nyak nyirokcsomóit érinti, a tüdő vagy a szegycsont mögötti mellkas mellett a hónalj, a medence vagy az ágyék nyirokcsomóiban is. A Hodgkin-kór az összes limfóma körülbelül 10% -át teszi ki, és a betegségnek számos formája és típusa létezik. A limfóma kifejezés általában rákra vagy a nyirokrendszer rosszindulatú betegségére utal.

Az ilyen típusú rák pontos okai még mindig nem teljesen ismertek. Feltételezzük azonban bizonyos kockázati tényezők hatását, amelyek között szerepel a genetikai hajlam, az Epstein-Barr vírus (a fertőző mononukleózis oka) által okozott fertőzés leküzdése vagy az immunrendszer jelentős gyengülése. Az életkor is szerepet játszik. A Hodgkin-limfómát leggyakrabban 15-30 év közötti személyeknél diagnosztizálják, néha 10 évnél idősebb gyermekeknél, akiket 50-60 évesnél idősebb személyek követnek. A betegség valamivel nagyobb mértékben érinti a férfiakat. A betegség Thomas Hodgkin nevéhez fűződik, aki 1832-ben leírta.

Hogyan nyilvánul meg ez a rosszindulatú betegség?

Csakúgy, mint más rákos megbetegedéseknél és a Hodgkin-limfómában, a tumorsejtek is szaporodnak és ellenőrizhetetlenül növekednek. Ebben a diagnózisban a leggyakrabban jelenlévő sejteket Reed-Sternberg sejteknek nevezzük. Eredetileg B-limfociták voltak, egyfajta fehérvérsejtek. A megbetegedett sejtek elveszítik természetes működésüket, és nem képesek antitesteket termelni. A Hodgkin-limfóma fokozatosan alakul ki, a betegség több szakaszon megy keresztül. Általános szabályként a nyirokcsomók fájdalommentes megnagyobbodása jelenik meg a betegség első kísérő tüneteként. Gyakran ilyen csomópont van a nyakon, a hónaljban vagy az ágyékban, még mindig növekszik, és fokozatosan jól látható.

A tüdő körüli göbök megnagyobbodása esetén légzési nehézségek, köhögés, mellkasi szorítás és hasonlók fordulhatnak elő. Ezenkívül nagyon homályos és általános tüneteket szoktak hozzáadni, például ismételt hőmérsékletet, néha hidegrázással, túlzott fáradtsággal vagy étvágytalansággal. Fokozatosan a beteg fogyhat, nyilvánvaló ok nélkül. A Hodgkin-limfóma másik gyakori mellékhatása az éjszakai izzadás. Az egyén testében is viszketést tapasztalhat. Bár a megnagyobbodott csomók általában nem fájdalmasak, alkoholfogyasztás után fájdalom jelentkezhet. A beteg idővel általában gyenge, gyengének érzi magát és nincs teljesen formában. Ahogy a Hodgkin-limfóma fokozatosan fejlődik, a daganat nyomhatja a környező szerveket, ezáltal a beteg további egészségügyi problémákat tapasztalhat.

Érdekelni fogja

Hogyan nyilvánul meg az epilepszia? Tudja meg, hogyan lehet elsősegélyt nyújtani a betegnek!

    106 3
  • 2020.08.19

Mi a szkleroderma? Tudja meg, hogy Ön a veszélyeztetettebbek közé tartozik-e!

    78 4
  • 2020.07.15

Melyek a kezelési lehetőségek?

A fent említett tüneteket és egészségügyi problémákat nem szabad lebecsülni, és ha előfordulnak, tanácsos orvoshoz fordulni. Különösen a nagyító csomópontok nem alkalmasak figyelmen kívül hagyásra. Különböző típusú rák és rák esetében a korai diagnózis általában nagyon fontos. A betegség korai szakaszában általában jobb a prognózis, a késői szakaszban a kezelési lehetőségek gyakran nagyon korlátozottak. Ha Hodgkin-limfóma gyanúja merül fel, az orvos figyelembe veszi a beteg tüneteinek jelenlétét, de a diagnózis megerősítéséhez több vizsgálatra is szükség lehet, például vérvizsgálatokra, az érintett csomópont szövettani vizsgálatára, mellkasröntgenre, CT-re stb. Ha az orvos megerősíti a diagnózist, meghatározza a megfelelő kezelést. Ez a betegség formájától, stádiumától vagy a beteg egészségi állapotától függ.

Például a sugárterápiát gyakran használják a korai szakaszban, de ha a limfóma jelentősen elterjedt, kemoterápiára lehet szükség, vagy a kétféle kezelés kombinációja alkalmazható. Súlyosabb esetekben csontvelő-transzplantációt is alkalmaznak a kezelés során. Néha a betegség megismétlődik, vagy másodlagos daganatok alakulnak ki a szervezetben, amelyeket szintén kezelni kell. A kezelés sikere nagyban függ attól, hogy mikor fedezték fel a betegséget, és hogy a test hogyan reagált a kezelésre. Ennek a betegségnek a prognózisa azonban általában nagyon jó. Például a kezelés korai stádiumában diagnosztizált fiatal betegeknél magas kezelési sikerekről számoltak be.

A cikk szerzője

Nikol Turková

- a cikk további cikkei
5 megjegyzés elrejtése

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Még nem regisztrált?

Ľubica Šťastná 20.08.20. 06:57

Kellemetlen betegség! Ismerem azt az embert, aki átélte.

Katarína Konečná 20.08.20 09:18

olyan sokféle betegség létezik, amelyekről megismerkedem

Mária Slováková 20.08.20 11:13

Hiszek az orvostudományban, gyorsan fejlődik, és talán az emberiség képes lesz legyőzni az onkológiai betegségeket is.

Elena Švachová 20.08.20 22:22

Amint elolvastam a címet, előjöttem Aneta Pariškovával, aki jelenleg ezen a betegségen megy keresztül. Nagyon sok erőt kívánok neki, és remélem, hogy megnyeri a betegséget. Húzza az ujjaimat minden beteg számára - a rák (bármilyen) rossz.

Mária Reibergerová 20.08.20 08:11

jó erről írni, főleg azokról a tünetekről, amelyeket észre kell venni