Ahogy Ella-t kihúzták a hasából, hallottam, ahogy az orvos azt mondja: Milyen kicsi. Anya balra néz . és megmutatták nekem Ellu-sírást.

hogyan

Volt valami közöm magamhoz, elég furcsa voltam az altatás miatt. az elmémben sírva lélegeztem, ez jó. és apró? végül is nem én vagyok az a mező, amely után kutatna.

Néhány órával a szakasz után egy fiatal orvos jött hozzám, hogy tájékoztasson engem Elly állapotáról. egymillió információt öntött rám, és ezek közül csak az egyik pozitív.

Ellka az inkubátorban volt - erre vártam, de hogy vannak-e valamilyen szindróma jelei, milyen szindróma ? Csak Down-szindrómát ismertem, és nincs nálam, gondoltam.

Elpusztított a szülés, senkiben sem bíztam, semmiben ... csak kísértenek.

A legjobb emberem az volt, hogy reggel látta a kicsi ... azt mondta, hogy jól van. csak nemrégiben ismerte el nekem, hogy izgatottan ment oda és teljesen megdöbbentette az orvos. Rettenetesen sajnáltam őt, ezért olyan boldog volt. Gyakran azt gondolom, hogy mindenkit csalódást okoztam. Mindenki normális Ellára számított, és hirtelen más.

6 napig feküdtem a kórházban. Megpróbáltam kifröcskölni a tejet a kicsi számára. Szinte három óránként elmentem hozzá, mert az inkubátorban volt, és csak egy ideig lehettem ott, csak figyeltem.

Mielőtt elfelejtem. amikor először megláttam. nem olyan volt, mint minden amerikai filmben. hogy kezdtem érezni, milyen boldog vagyok, milyen büszke vagyok. Megdöbbentem. a test szintén apró, törékeny. Majdnem elestem. Megmondom az igazat, már nem akartam odamenni. de valami odahúzott. Csak mentem. pedig féltem ettől a látványtól. de mindig mentem. és teljesen normálisan viselkedett. Nem értem, hogy csináltam magam.

Amikor minden nap kiengedtek a kórházból, szoktam tejet hozni. és a kicsivel fél órát lehetek. furcsa volt. Hazamentem, már nem volt hasam. és a gyermekem, akinek otthon kellett lennie velem, kórházban volt. Minden nap sírtam.férjem nagy támogatást nyújtott számomra.

18 nap után a nagyszombati kórházba jöttem, és hirtelen nem volt az inkubátorban! Megijedtem. ágyban volt. fejlett. már kint van. jupíííí. még mindig pici volt, de egyre hízott. Vártam. Teljesen megszüntettem a szindrómát. amikor először temethettem el! Gyönyörű volt, boldog voltam ... nagyon boldog. másnap eljöttem, és a kicsi ismét áthelyezték ... állítólag dagadt a lába, és nem tudják, miért. nem törött, nem is gyulladás. nem tudják. azt mondták, hogy maradjak az anyám szobájában, és tanuljak meg vigyázni Ellára . Tudtam, hogy körülbelül egy hét lesz, aztán hazamegyünk.

Egyedül voltam a szobában, elég pszicho volt:-) én és a gondolatok. Gyakran sírtam. a férjem minden nap meglátogatott. sokat segített nekem.

Ellke lába egy hét alatt nem javult, de egy hétig így hagyták. és akkor azt mondták, hogy jobb lenne átvinni a BA-nak, hogy vannak szuper szakértők.

Nem akartak mentővel elvinni, ezért a saját költségemen kellett mennem. de amit nem fogsz megtenni a gyerekedért.

*Apropó. eddig senki nem mondott semmit az állítólagos szindrómáról . csak annyit tudtam, hogy vért küldtek genetikai vizsgálatokra.