amiről tudjuk hogy

Fotóforrás: Shutterstock.com

A tudatosság és a tudattalan különös helyet foglal el az emberi pszichében, annak funkcióiban, állapotaiban és folyamataiban. Ennek oka az magukban foglalják és lefedik az ember minden belső tevékenységét. Mármint egészben Psziché (vagy psziché) ezekből a részekből áll.

Mindkét fogalom meghatározása azonban következetlen a pszichológiában. Egyszerűen meg lehetne magyarázni pl. az alábbiak szerint: tudatos a mentális állapotunk, amiről tudjuk, hogy "benne vagyunk". Oda-vissza egy olyan mentális állapot, amellyel nem vagyunk tisztában, olyan, amiről nem tudjuk, hogy benne vagyunk. Lehetünk pl. nincsenek tisztában bizonyos elképzelésekkel és hiedelmekkel, és mégis ennek megfelelően cselekszenek. Lehet, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy félünk vagy féltékenyek vagyunk, de lehet, hogy teljesen nincs is tisztában azzal, hogy vagyunk és így viselkedünk. Ez azt jelenti, hogy az első esetben tisztában vagyunk önmagunkkal vagy valamivel, a másodikban eszméletlenek vagyunk.

Olvassa el még:

Tudatosság és tudattalan Freud szerint

A pszichológiában a tudatot Freud szerint úgy definiálják a gleccser csúcsa (mindaz, amiről tudatában vagyunk magunkban, ami "elménkben jár", azaz mentális állapotaink és folyamataink) és tudattalan, mint minden, ami "a felszín alatt van". Nem ismerjük ezeket az állapotokat és folyamatokat, és a tudatunk számára nem hozzáférhetők. De nagy képességük van arra, hogy befolyásolják gondolatainkat, érzéseinket vagy ítéleteinket. Ebben a felfogásban tehát van nincs tudatában a viselkedésünkre gyakorolt ​​fő befolyásnak. Ezért a gleccser említett képe: a tudat a csúcs, de ami alatta van - vagyis öntudatlanság - aránytalanul nagyobb, és nem láthatjuk.

Micsoda tudat

Freud meghatározta az ún. "Előtudatosság" - ezek mind olyan gondolataink, érzéseink, amelyek nem aktuálisak a tudatunkban, de nagyon könnyen tudatosak lehetnek - bizonyos értelemben kéznél vannak, közvetlenül a tudat alatt és egyidejűleg a tudattalan előtt. Valahogy így van várószoba a a tudat használni fogja őket, ha szüksége van rájuk (pl. cím és telefonszám). Bizonyos érzelmek és érzelmi tapasztalatok lehetnek a "tudatban", de egyes traumatikus (fájdalmas) és erős negatív tapasztalatok a tudattalanba szorulhatnak, és ezért nem a tudatba - közvetlenül a tudatba. Ez a tartalom túl fenyegető ahhoz, hogy "tudatában legyünk".

A tudattalan sok primitív vágyat és impulzust is tartalmaz (szexualitás és agresszió - társadalmilag elfogadhatatlan vágyak tárháza), olyan ösztönök, amelyeket kordában tartanak (különféle úgynevezett védekezési mechanizmusok), és amelyeket a tudattalan közvetít, mivel kifejezésük elfogadhatatlan lehet. Sok érzésünket, viselkedési motívumunkat és döntéshozatalunkat tehát nagyon erősen befolyásolja az, amit a múltban tapasztaltunk, és ami a tudattalanban tárolódott. Ugyanakkor fogalmunk sincs, mi tárolódik a tudattalanban.

Tudatosság és tudattalan Jung szerint

Azonban nem ez az egyetlen tudatelmélet és tudattalan elmélet. Svájci pszichiáter Carl Gustav Jung pozitívabban érzékeli a tudattalanokat, ez is sok szempontból motiváló forrás az ember számára, kreatívan, intellektuálisan és lelkileg. A tudatosság vagy tudatos elménk olyan gondolatokat, emlékeket, érzelmeket tartalmaz, amelyekről tudatában vagyunk. Öntudat képviseli az úgynevezett miénk egom, ami megérzi identitásunkat. Tudatlanság azonban van két réteg - személyes és személytelen (kollektív) rétegünk.

Személyes réteg és kollektív tudattalan

Személyes réteg amit fentebb definiáltunk Freud számára - tartalmazza elfelejtett információk és különféle elfojtott emlékek (kellemetlen, fájdalmas), gyakran gyűjtik az ún komplexek (gondolatok, érzések, emlékek egy területről vagy témáról), és minél nagyobb a klaszter, annál nagyobb a hatása a viselkedésünkre.

A második réteg az kollektív tudatlanság - ez a réteg az emberiség minden tagján közös és tartalmazza őseink emlékei és az emberiség egész evolúciós múltja (félelem sötétségtől, kígyóktól, pókoktól). Vannak archetípusok is, egyfajta ősi festmények, amelyek egyetemes és közös jelentéssel bírnak minden kultúra számára, és amelyeket álmok, irodalom és vallás mutatnak be. Feladatuk az, hogy segítsenek eligazodni a világban.

Következtetés

Ezen elméletek teljes igazságának bizonyítása kihívást jelent, mivel a tudattalan vizsgálatának lehetőségeit tudományos eszközeink korlátozzák. A tudattalan irányítja testi funkcióinkat, megvédi a testet a veszélyektől, és inkább érzelmeket és szimbólumokat használ, tárolja és rendszerezi az emlékeket/információkat, gyorsan tanul és így tovább. Fontos, hogy a tudatnak és az öntudatlanságnak nagyon fontos szerepe legyen, és megkövetelik tiszteletünket, mivel mindkettőnek megvan a maga bölcsessége.

Olvassa el ezt a cikket is:

Irodalom:

JUNG, C. G. Analitikai pszichológia. Elmélete és gyakorlata. Tavisztikus előadások. Prága: Academia, 1993, 208 p.

JUNG, C. G. Munkaügyi Bizottság. A második kötet. Archetípusok és tudatlanság. Brno: Tomáš Janeček Kiadó, 2003, 440 p.

MUCKENHOUPT, M.: Sigmund Freud: A tudattalan felfedezője. New York: Oxford University Press. 1997, 161 o.