Gyakorlatilag mindannyian szenvedünk alváshiánytól, legalábbis időről időre. Az a sportoló, aki bizonyos típusú versenyeken és versenyeken is részt vesz, pontosan tudja, miről beszél. Például egyesek fokozott stresszt tapasztalnak egy nagyobb esemény előtt. Bizonyos mértékig ez megakadályozza őket abban, hogy jobban és hosszabb ideig aludjanak.
Ez azonban nem csak a versenyző és profi sportolókra vonatkozik. Megemlíthetjük az igényes vizsgára készülő diákokat, az éjszakázókat (különféle okokból) vagy a túl korán kelőket (különféle okokból is).
Egy tanulmány a sportolók alvására összpontosított
A Journal of Strength and Conditioning folyóiratban végzett tanulmányban a kutatók az alváshiányra és annak a judo teljesítményére gyakorolt hatására összpontosítottak.
A judo, mint sok más harcművészet és művészet, különféle követelményeket támaszt az egyén fizikai képességeivel szemben - beleértve az erőt, a dinamizmust, a rugalmasságot, az állóképességet vagy a gyors reakcióidőt. Ha az alváshiány legalább néhányukat érinti, az hatással lesz a teljesítményre.
A kutatócsoport többféle mérést végzett tizenkét dzsúdós tesztelésére: tapadási szilárdság, egy súlyzó izometrikus tartása bicepsz ütések során, Wingate-tesztek (anaerob teszt kerékpárergométeren, amely az anaerob erőt, kapacitást és izmos állóképességet méri; egy bizonyos ellenállás elleni erő korlátozott ideig).
A judo mérkőzések előtt és alatt méréseket hajtottak végre, amelyeket az alanyok két időszakban teljesítettek: reggel 9:00 és délután 16:00.
A nap különböző szakaszait arra használták fel, hogy jobban összehasonlíthassák, hogy az alváshiánynak mikor van több negatív következménye, és hogy a sportolóknak ezt figyelembe kell-e venniük, ha teljesítményüknek a nap előbbi vagy későbbi szakaszában akarnak történni.
Magával az alvással kapcsolatban a tanulmány 3 összehasonlító állapotot tartalmazott:
1.) normál alvás összesen 7,5 órán át
2.) alváshiány, amelyet az okozott, hogy az egyének csak az első 4 órát aludták a klasszikus alváshoz képest (vagyis ha valaki általában 23:00 és 7:00 között alszik, akkor Csak 23:00 óráig)
3.) alváshiány, amelyet az okozott, hogy az egyének a második felét (szintén kb. 4 órát) aludták a klasszikus alváshoz képest (vagyis ha valaki általában 23: 00-7: 00 között alszik, akkor ebben az esetben 3: 00-tól 7: 00-ig aludna)
Az utolsó két lehetőség részleges alváshiányt jelent. Olyan helyzet, amikor van némi alvás, de nem elég.
Az eredmények
Az alváshiány nélküli egyéneknél valamivel jobb erő és izom állóképesség volt mindkét időszakban (9:00 és 16:00; délután valamivel jobb eredmények).
Megerősítést nyert az is, hogy az alváshiányos csoportok mérésének egyedi eredményei a judo mérkőzések előtt megközelítőleg ugyanazon a szinten voltak, mint a judo mérkőzések utáni klasszikus alvással rendelkező csoportokban.
Ami ebből következik?
Hogy egy hasonló alváshiány nagyjából ugyanolyan negatív hatást gyakorolhat az ember teljesítményparamétereire, mint egy megerőltető fizikai aktivitás (ebben az esetben judo-birkózás).
Érdekes volt összehasonlítani a két csoportot az alváshiánnyal.
9:00 órai fellépésük nagyjából azonos szinten volt. Jelentős különbségeket mutattak ki a tesztek 16: 00-kor. Ha a dzsúdósok 4 órát aludtak az éjszaka első felében, és ezért korábban felébredtek, összességükben rosszabb eredményeket értek el azokhoz képest, akik az éjszaka második felében 4 órát aludtak.
Ennek alapján a szerzők felhívták a figyelmet arra, hogy a nap későbbi napján bizonyos sportteljesítménynek kell lennie, annál jelentősebb itt lehet az alváshiány negatív hatása.
Kapcsolódó tanulmány:
Souissi N., et. al.: „A napszak és a részleges alváshiány hatása a judo versenyzők rövid távú maximális teljesítményére.” Journal of Strength and Conditioning Research, 27 (9), 2013.