megkérniük

A megfelelően megfogalmazott tanári kérdések a tanulás fontos részét képezik. Hogyan befolyásolhatják az óra irányát?

Az újságíró ügyessége abban rejlik, hogy megfelelő kérdéseket tesz fel, hogy sokat tanuljon. Összehasonlíthatnánk ezt az elsajátítást, vagyis a helyes kérdések feltevését a tanári hivatással is. Ebben az esetben sem a mennyiségről, hanem a minőségről van szó. Fontos, hogyan kell megfogalmazni a kérdéseket, hogy a hallgató kénytelen legyen elgondolkodni a válaszán. És természetesen reflexív eszközként is szolgálnak a tanár számára, hogy lássa, a munkája jó irányba halad-e.

Az a tény, hogy a tanárnak figyelnie kell arra, hogy hogyan tesz fel kérdéseket, azt is jelzi, hogy az óra hány lehetséges részében tudja ezeket felhasználni: frontális ismétlésben, egyéni ismétlésben, motivációban, új tanterv elérhetővé tételében, levezetésében, gyakorlásában és nem szabványos feladatokban.

Minden tantárgyhoz nagyszámú kérdést lehet készíteni. Fontos a céljuk és a fektetési mód. Ha olyan kérdéseket teszünk fel, amelyek célja az adatok, tanulságok, szabályok megismerése, akkor olyan kérdésekről beszélünk, amelyek felhasználják alacsonyabb kognitív folyamatok. Éppen ellenkezőleg, ha arra szeretnénk ösztönözni a hallgatókat, hogy kérdésekkel folytassák a párbeszédet, akkor felhasználással teszünk fel kérdéseket magasabb kognitív folyamatok.

A Bloom taxonómiájában a tanárok kérdései hat kategóriába sorolhatók. Ezek közül az első három az alacsonyabbra, a másik három pedig a magasabb kognitív folyamatokra összpontosít.

A kérdések és az azokra adott reakciók jellemzői B. S. Bloom és munkatársai szerint:

1. Kérdések a felszerelésről memóriából

A hallgató konkrét fogalmakra, tényekre emlékszik.

2. Megértési kérdések

A hallgató megérti a tartalmat, meg tudja magyarázni az információkat saját szavaival.

3. Kérdések az alkalmazással kapcsolatban

A hallgató képes az ismeretek felhasználására meghatározott helyzetekben.

4. Elemzési kérdések

A hallgató összehasonlíthatja az információkat, megkeresheti az összefüggéseket.

5. Értékelési kérdések

A hallgató fel tudja mérni a tényeket, megmagyarázni azokat.

6. Kérdések az alkotáshoz

A hallgató készíthet tervet, megoldási eljárást.

Különböző típusú kérdések használata egy tananyagon belül:

Téma: Emberi csontváz

Emlékezetes kérdések: Melyek az emberi csontváz alapvető csontjai?

A kérdések megértése: méret szerint rendezheti őket?

Alkalmazási kérdések: Megmutathatja őket a testén?

Elemzési kérdések: Hasonlítsa össze egy gyermek és egy felnőtt csontjait. Miért vannak különböző hosszúságúak?

Értékelő kérdések: Miért kell bekötnünk (rögzítenünk) a törést?

Alkotási kérdések: Milyen elemeket használna a törés kezelésére? Hogyan tennéd ezt?

Tanácsok a kérdések feltevéséhez

Először is meg kell fontolnia, hogy szeretne-e feltenni egy kérdést, amelyben arra összpontosít, hogy a hallgató ismeri-e a fogalmakat, a tényeket, meg tudja-e magyarázni és felhasználja-e őket egy konkrét példán. Vagy választ egy kérdést, amelyben arra összpontosít, hogy képes legyen a megszerzett ismeretekre tágabb kontextusban gondolkodni, vagy kreatívan alkalmazni.

Fogalmazza meg világosan és érthetően a kérdéseket.

Ahhoz, hogy a hallgatónak elegendő ideje legyen gondolkodni, először tegyen fel egy kérdést, majd hívja fel a hallgatót.

Kérdezzen meg különböző hallgatóktól, t. j. nem csak egy kis áramkör.

Ha segíteni akar a hallgatóknak, tegyen fel további kérdéseket.

Tegye fel a kérdéseket egyenként, t. j. ne tegyen fel több kérdést egyszerre.

Melyek a tanár által elkövetett leggyakoribb hibák a kérdések feltevésekor?

  • Több kérdés feltevése egyszerre.
  • Válaszoljon a saját kérdésére.
  • Tegyen fel kérdést csak a legjobb vagy kedvenc hallgatóknak.
  • Nehéz kérdés feltevése alkalmatlan időben.
  • Irreleváns kérdés feltevése.
  • Kérdés feltevése fenyegető hangnemben.
  • Új típusú kérdés feltevése a hallgatók értesítése nélkül.
  • Kiegészítő és irányadó kérdések nem használata.
  • A hallgatóknak a gondolkodásra szánt idő elmulasztása.
  • A hallgatók helytelen válaszainak kijavítása.
  • A hallgatók válaszainak figyelmen kívül hagyása.
  • A hallgatók válaszainak következményeinek elhanyagolása.
  • A hallgatók válaszainak fejlesztésének elhanyagolása.

Hogyan lehet kidolgozni egy kérdező stratégiát?

A kérdéseket az egész osztálynak kell feltenni, nem egy konkrét tanulónak. Fontos továbbá, hogy főként nyílt végű kérdéseket tegyünk fel, amelyekre nem csak „igen-nem” válaszokkal válaszolunk. Úgy tűnhet, hogy a hallgatót a helyes válaszért a „kiváló” szóval jutalmazni ártalmatlan, sőt biztató. Ez azonban nem megfelelő azokra a válaszokra, amelyek a magasabb kognitív folyamatokra összpontosítanak. Az előző válasz értékelése visszatarthatja egy másik hallgatót az alternatív lehetőségek kifejezésétől.

Megfelelően megfogalmazott kérdések különböző irányokba mozgathatják az órát, növelhetik a tanulók figyelmét, gondolkodásra, kritikus gondolkodásra késztethetik őket, de a tantárgyat is jobban megjegyezhetik. Figyeljen az órában használt kérdésekre, és órája pozitív irányba mozog.