kell

Mik a kulcsok?

Ezek csírázott magvak, amelyek akkor keletkeznek, amikor a mag növekedni kezd és növénygé válik. Mérföldkő a mag és a növény között.

Minek csírázni?

A hajtások fogyasztásának története a Kr. E. Harmadik évezredig nyúlik vissza, és legnagyobb fogyasztóik Ázsia népei. A növény csírázatlan magjának tápértéke alacsonyabb, mint a csíra, és kevésbé emészthető. A csírázás során enzimatikus folyamatok és sejtreakciók következnek be, amelyek különböző hasznos anyagok képződését eredményezik a szervezetben. A hajdina csíra nagy mennyiségű energiát, lizint (a csontok növekedésének szempontjából fontos), vitaminokat (B, C), fehérjéket, ásványi anyagokat, például kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, káliumot tartalmaz. Mindezekre az anyagokra és más enzimekre szükség van egy új növény növekedéséhez.

Az enzimek az élő organizmus szinte valamennyi kémiai folyamatának alapvető katalizátorai, nem nélkülözhetjük őket. Az étrend összetett anyagait egyszerűbb összetevőkre bontják, amelyek aztán felszívódnak a véráramba. Sok nyers étrend orvos azt állítja, hogy minden élelmiszer természetes állapotában pontosan tartalmazza azokat az enzimeket és kofaktorokat, amelyekre szüksége van az étel lebontásához. Miután főzéssel vagy más feldolgozással megsemmisült, a szervezetnek több saját enzimet kell előállítania, amelyek szükségesek az emésztéshez, hogy ez az élelmiszer megfelelően emészthető legyen.

Amikor a növény növekszik, kevesebb ilyen anyagot tartalmaz. Ezért a hajtások a növények fejlődésének legegészségesebb szakasza. A csírázás teljes folyamata hatékonyan megemeli a magot - megkönnyíti emészthetőségét és valamennyi tápanyag felhasználhatóságát.

Megközelítés

A hámozott világos hajdinát (nem sötét, hőhámozott és már nem csírázik) áztassa vízbe. Legalább 30 percig teljesen bemerítjük, de hosszabb is lehet.

30 perc elteltével tegye a hajdina szitába. Helyezze a hajdina szitát folyó víz alá, és mossa, amíg tiszta víz nem folyik. Tegye a szűrőt egy tálba, hogy a víznek legyen helye csöpögni, és mossa le naponta 2-szer. Nyáron, amikor forróak, gyakrabban mosom a hajdinát, különben penészesedhet. Ha nyáron nincs ideje gyakran mosni, tegye be hűtőbe, a folyamat lelassul, de még mindig csírázni fog.

1-2 nap múlva a hajdina kihajt, a kulcsok alapján láthatjuk, amelyek olyan hosszúak, mint egy teljes hajdina. Ezután kész a hajdina. Vagy salátába tesszük így kihajtva, vagy sütetlen fokhagymás kenyér vagy müzli elkészítéséhez használjuk. A frissen kihajtott 3-4 nap a hűtőszekrényben tart.

Mint a hajdina szárítása

Egy nyári napsütéses napon sütőpapírra tettem, és kint tettem a napsütésben. Ha a szárítóban száradok, sütőpapírra is teszem (a szárítón a lyukak nagyok, és különben átesik rajtuk). Vékonyat adok hozzá, hogy szinte az egyes hajdinaszemek ne érjenek hozzá. 4 fokon 42 fokon száradok. 2 óra elteltével rázom, hogy egyenletesen száradjon.

Az így szárított hajdinát üvegedénybe tettem és a konyhapultba tettem, nem kell, hogy hideg legyen. Így tárolom egy hónapig. Sóhoz használom, például málna kenyér, édes édes püspöki kenyérhez, vagy csokoládé.

A hajdina kávédarálóban vagy a diófélék és a magok darálójában darálok. A lisztet közvetlenül használat előtt elkészítem, de csak annyit, amennyit elfogyasztok. Előre nem ajánlom a hajdina őrlését liszttel, mert az így elkészített liszt gyorsabban oxidálódik és hamarabb romlik. Mivel ez a liszt teljes kiőrlésű, közepes, csíra és gabonaféléket tartalmaz, az emésztéshez szükséges enzimeket és zsírokat is tartalmazza. Mivel ennek a lisztnek rövid az eltarthatósága, ezért nem lehet annyira tárolni.

Ezzel szemben a boltban vásárolt liszt csíra- és gabonamentes, ezért sokkal hosszabb az eltarthatósága, de nem tartalmazza az enzimek emésztéséhez szükséges enzimeket. Tehát, ha csak egy kis időd és ízed van, mindenképpen javaslom a hajdina liszt készítését otthon. Nagyon egyszerű és nem igényel sok időt, és nem azokról a tápanyagokról beszélek, amelyeket a testének nyújt.