A kukorica sikeres termesztése - 1. rész: VETÉS ÉS VETÉS ELŐTT

- útmutató a gabonatermesztők számára -

A gabonatermesztők szövetsége átadja tapasztalatait és betekintését a kukoricatermesztés során előforduló leggyakoribb hibák elkerülésére. Annak érdekében, hogy a termése sikeres legyen, és a termelés gazdaságosabb legyen. A következő négy szakaszban alapvető információkat és képi dokumentációt kínálunk Önnek a vetés előtti talaj előkészítéséről, a vetésről, a táplálkozásról, a káros tényezők elleni védelemről, a gabonakukorica gyűjtéséről és a betakarítás utáni agrotechnikáról.

Minden mezőgazdasági termelési folyamat javítható. Minden vállalatnál van legalább egy, de általában több terület, ahol a vezetők és a gépkezelők hibáznak vagy következetlenek. Ennek eredménye a terméscsökkenés, és ezáltal a kukorica termesztésének rosszabb gazdasági eredménye. Gyakran függ a terep egyes műveleteinek részleteitől, amelyekre szeretnénk felhívni a figyelmét.

A VARRÁS ELŐTT

1. ábra: A vetés előtti talajelőkészítés a jó betakarítás első előfeltétele

lehet

Az utóbbi években a kukorica termesztésében nem történt jelentős változás. Megpróbálják az állományt pontosan észak - dél irányba szervezni a fény jobb felhasználása és a fotoszintézis növelése érdekében. Korszerű vetőgépek pontosan tárolják a gabonát pozicionálással, így biztosítva a levelek kiegyensúlyozott megjelenését és helyzetét a megjelenés után, és ezáltal a fotoszintézis jobb felhasználását is. Változtatható vetésű vetőgépeket is alkalmaznak, amelyek számítógépei képesek elolvasni az elkészített alkalmazási térképeket, és szükség szerint ± 15% -kal megváltoztathatják a vetésmennyiséget, megakadályozva ezzel a vetőmag szitálását a zsákutcákon és a szabálytalan parcellaszéleken. Egy másik újítás a kettős vonalak (úgynevezett TWIN ROW).

Kiváló a magok genetikai potenciálja és a minőségi technológia önmagában nem garantálja a standok teljes termelési potenciáljának elérését. Ez függ a növények biológiai tulajdonságainak tiszteletben tartásától, valamint az agronómus vagy termelő azon képességétől, hogy teljes mértékben megismerje és felhasználja őket. A növények jellemzőit figyelembe kell venni attól a döntéstől kezdve, hogy egy adott növényt egy adott parcellán termesztenek. Talajművelés, vetés előtti előkészítés, vetés dátuma, egyedszám, növények eloszlása ​​a területen és sok más tényező befolyásolja az állomány értékét betakarításkor.

A kukoricaállomány létrehozásakor szükség van tartsa be az elveket, amelyek mind a hagyományos, mind a talajvédelmi technológiákra vonatkoznak. Kukorica esetében tartsa be a magok duzzadási és csírázási követelményeit. Ezek a folyamatok elsősorban a talaj hőmérsékletétől, a nedvesség elérhetőségétől és a talaj oxigéntartalmától függenek. A cél az állomány magas szintű megjelenése és egyenletes részvétele. A betakarított termék hozama, minősége és ezáltal gazdaságossága a kezdetektől függ a technológiai fegyelem betartásától.

A vetés előtti minőségi alapművelés a siker első előfeltétele. Ezért először vegye fontolóra ezeket a feltételezéseket és azok kezelésének szükségességét:

  • ismerje a talaj reakcióját (talaj pH-értékét), és számítsa ki a talajt a reakció optimalizálása érdekében
  • figyelemmel kíséri a tápanyagtartalmat az ASP szerint, és ha szükséges, pótolja a hiányzó elemeket; különösen a kalcium, a foszfor, a kálium és a magnézium ellátásának kiegyensúlyozása érdekében
  • végezze el az őszi lazítást elég mélyen (25-40 cm), hogy megbontja a tömörödött altalajt
  • hagyjon télire a föld egyenes felületét
  • következetesen gyomlálja a talajt
  • törekedjen a minimum tavaszi műveletekre.

2. ábra: Az őszi gyenge talajművelés számos problémát okoz

Az egyenetlen talajművelés hatása szorosan kapcsolódik a vetési mélység ingadozásához, és így az állomány szabálytalan megjelenéséhez. Ebben az esetben nem tudjuk azonos magvetési mélységet biztosítani a kék és a piros nyíl környezetében (lásd a 2. ábrát). A kék nyíl környezetében a magot sekélyen vetik, a talaj nem fogja megfelelően védeni (fény, UV, hő, gyomirtó hatás, a madarak maggyűjtése és egyéb negatív tényezők). Ha a víz ebben a környezetben is ragaszkodik a maghoz, akkor gyorsan elpárolog a talaj védelme nélkül vagy csak minimális mértékben, és a mag nehezebben csírázik. Következésképpen az alatta és körülötte lévő elmosódott barázdában is nehezebb gyökérrendszert kialakítani. Ha az agronómus el akarja érni a kívánt állapotot, akkor általában 1-2 extra munkaműveletet választ (leggyakrabban kombinált kultivátorral). Itt nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tavaszi talaj finom szerkezete mellett minden járat összefügg a traktor és a munkagép gumiabroncsainak összenyomódásával és tömörítésével, valamint a vetőmag környezetéből származó értékes nedvesség elvesztésével.

3. ábra: A kukorica talajelőkészítése és vetése

Nál nél vetés előtti talajelőkészítés győződjön meg arról, hogy a kukorica vetőmagját 5-8 cm mélységben helyezik el a kapilláris rétegen, és elégtelen csapadék esetén is kapilláris víz nedvességgel látják el az alsó rétegekből. A mag fölött laza, nem túl töredezett talajrétegnek kell lennie, amely lehetővé teszi a gázcserét és a talaj túlmelegedését, eltávolítja a felesleges vizet, megvédi a csírát a negatív tényezőktől és a késői fagyoktól. Egy ilyen szerkezet megakadályozza a szárazanyag képződését is.

Az ilyen csírázási feltételek elérése nehéz, és nehéz megvalósítani a talaj lazulását a jövő magvetés mélységéig, különösen a felületi egyensúlyhiány miatt. Ezért törekedj lazítsa meg a talajt a vetés előtti előkészítés során 3-4 cm-rel mélyebben, mint a vetés mélysége. A kapilláris nedvesség kapacitását viszont a talaj vetőgéppel történő további tömörítése biztosítja a pontos vetéshez a pontos vetés előtt vagy közvetlenül a vető talppal.

A kukorica vetéséhez megfelelő hőmérsékleti körülmények akkor fordulnak elő, amikor a talaj hőmérséklete 5-6 cm magvetési mélységben legalább 8 ºC hőmérsékleten stabilizálódott. A magasabb hőmérséklet kedvezően befolyásolja a csírázás dinamikáját és az azt követő kelést. A vízhiány és az alacsonyabb hőmérséklet kombinációja a legfontosabb tényező, amely nemcsak a csírázást csökkenti, hanem jelentősen lelassítja a csírázást.

Vetéskor hangsúlyozza a megfelelést vetési mélység és egyöntetűség magvetés egymás után. Ezt nagyban befolyásolja a felület fent említett kiegyenlítése, a vetés előtti talajelőkészítés és a munkasebesség betartása az adott vetőgéptípusnak megfelelően. A hagyományos technológiával egy V alakú vetőbarázdát hoz létre a vetőtalp. A vetőmag talajjal való kívánt érintkezésének eléréséhez vagy a toló kerék segítségével be kell tolni a magot a barázda aljába, vagy be kell takarni a barázdát, majd intenzíven meg kell nyomni. Ideális esetben a push and wrap rendszerek hozzák létre a kapott, tetőszerű sorprofilt. Ez különösen akkor előnyös, ha talajtalajt hoznak létre, amikor a tetején repedés történik, és ezáltal a kukorica könnyebben megjelenik.

Nál nél talajvédelmi technológiák a talaj felső rétegében nagy mennyiségű növényi maradvány található, ezért a vetőgépek "csoroszlyákkal" rendelkeznek a metszéshez a vetőberendezés előtt, vagy egy pár tárcsával, amelyek eltávolítják a növényi maradványokat az oldalára. Metszéskor a csikósok nem tudnak növényi törmeléket húzni a barázda aljára, mivel ez csökkentené a mag vízellátását, következésképpen rontaná a csírázást és a kelést.

A következő lépésekben javíthatjuk a gazdag kukoricatermés esélyét azáltal, hogy megfelelő módon táplálkozunk és hatékony szisztémás herbicideket alkalmazunk. Nézze meg a "növekvő útmutatónk" többi részét Hogyan lehet sikeresen termeszteni a kukoricát.

Szerző: Ing. Peter Marko, a Gabonatermesztők Szövetségének elnöke, 2020 március.