- Használt
- Csoportok és fórumok
- A fal
- Tanácsadó
- Versenyek
- Teszteljük
Hyperlipidemia - megnövekedett zsírszint a vérben
A hiperlipidémia a lipidek (zsírok), köztük a koleszterin és a trigliceridek szintjének emelkedését jelenti a vérben. Noha a hiperlipidémiában szenvedő emberek többségének nincsenek tünetei, jelenlétük a koszorúerek durvulása vagy megkeményedése miatt fokozott szívkoszorúér-betegség kockázatát hordozza magában. A koszorúér-betegség ischaemiás szívbetegséghez (CHD), angina pectorishoz vagy szívrohamhoz vezethet. Az agyi artériák károsodása vereséghez vezethet.
A zsírszint szinte mindig diéta, fogyás, testmozgás vagy kezelés kombinációjával állítható be. Még akkor sem késő kezelni, ha az artériás betegség már megnyilvánult; A betegségben szenvedők zsírtartalmának csökkentése életet menthet.
Sokféle zsírrészecske létezik (lipoproteinek). A vérvizsgálatokkal meghatározhatók a leggyakrabban mért lipoproteinek értékei. A zsírokra összpontosító rutin vérvizsgálatokban az összkoleszterin szintje, az ún LDL és HDL koleszterin és trigliceridek.
Teljes koleszterinszint
Az elfogadható koleszterinszint általában kevesebb, mint 5 mmol/l. A kezelésről szóló döntés azonban általában az ún LDL és/vagy HDL koleszterin és nem az összes koleszterin.
LDL-koleszterin
Az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterin (néha rossz koleszterinnek is nevezik) a koszorúér-betegség pontosabb mutatója, mint az összkoleszterin. Számos tanulmány megerősíti, hogy az emelkedett LDL-koleszterinszint a koszorúér-betegség fokozott előfordulásával jár együtt. A hiperlipidémiában szenvedőknek ismerniük kell az LDL-koleszterinszintjüket, valamint az elért LDL-szintet. Ez a cél számos tényezőtől függ, beleértve a koszorúér-betegség jelenlétét, ill. a koszorúér-betegség kialakulásának számított 10 éves kockázatának összegéből azoknál a személyeknél, akiknél a betegség még nem alakult ki.
A 10 éves kockázatértékelés számos klinikai vizsgálat információin alapul, ún SCORE rendszer, ahol az összes koleszterinszintre, a vérnyomás értékére, a nemre és az életkorra vonatkozó adatok egy egyszerű táblázatba kerülnek.
Az LDL-koleszterinszintet üres gyomorban kell mérni, lehetőleg legalább 12 órával a gyűjtés előtt.
Az Egyesült Államokban egy másik rendszert alkalmaznak, amely a világ egyik legrégebben futó tanulmánya - a Framingham Heart Study - alapján készült, amely több mint 50 évig követte a résztvevőket, gyermekeiket és unokáikat. A betegek ezen a weboldalon számolhatják ki 10 éves kockázatukat: http: //hp2010.nhlbihin.net/atpiii/calculator.asp
Trigliceridek
A megemelkedett trigliceridszint a koszorúér-betegség fokozott kockázatával is jár. A triglicerid értékeket a következőképpen osztják fel:
normál szint - kevesebb, mint 1,7 mmol/l
határérték - 1,7 - 2,3 mmol/l
magas szint - 2,3 - 5,7 mmol/l
nagyon magas szint - magasabb, mint 5,7 mmol/l
A trigliceridszintet étkezés nélkül 12–14 óra elteltével kell mérni.
HDL koleszterin
Nem minden koleszterinszint rossz. A HDL-koleszterint "jó koleszterinnek" is nevezik, és megemelkedett szintje csökkenti a koszorúér-betegség kockázatát. A nagyon magas HDL-szint (1,6 mmol/l vagy annál nagyobb) jótékony tényezőnek tekinthető a koszorúér-betegségben az Egyesült Államokban. Ezzel szemben orvosa alacsony HDL-koleszterinszinttel (1 mmol/l) rendelkező betegek kezelését javasolhatja, különösen akkor, ha már koszorúér-betegségben szenvednek.
Koleszterin szűrés
A koleszterinszint monitorozása a Szlovák Köztársaságban 18 évesen és 40 évesen ajánlott. A kóros vérzsírszintet a koszorúér-betegség kockázatának kitett betegeknél kell kezelni.
A koleszterinszint-ellenőrzést a férfiaknál 20 és 35 éves kor között, a cukorbetegeknél pedig a 20 és 45 év közötti nőknél, valamint azoknál, akiknél a családban korábban kardiovaszkuláris megbetegedés volt tapasztalható, 50 éves kor előtt férfi rokonoknál vagy 60 év előtt nőknél, családi hiperlipidémia vagy a koszorúér-betegség számos kockázati tényezője (pl. dohányzás, magas vérnyomás). A mérések közötti optimális időintervallum nincs megadva; ajánlott ötévente rövidebb időközönként mérni a normál vagy magas zsírtartalmú betegeknél, és hosszabb időközönként olyan embereknél, akiknél alacsony a betegség kialakulásának kockázata és alacsony vagy normális vérzsírszint. Nincs olyan életkor, amikor a koleszterinszint mérését le kellene állítani.