DNy-ÉK irányú tanfolyama van. DNy-ra a Strážovské vrchy-vel, Ny-ra a Zsolna-medencével, É-re a Kysucká vrchovinával, É-ra az Orava Highlands és Veľká Fatra mellett, Ny-ra a Turčianská kotlina-val, DK-re szomszédos. Žiar. Ez egy egész típus. Váh egy áttörő völgyön keresztül déli és északi részre osztja.

gazdasági

Ez egy poligenetikus megavázió. Aszimmetrikusan felépített kristályos magja van, amely V-n találkozik a paleogén és neogén képződményekkel, J, Z és S irányban intenzíven ráncos paleozoikus és mezozoikus sorozat alá tartozik. A kristályos mag folytonos zónában húzódik a Valčiansky-patak völgyétől az Árva völgyéig. A fiatal paleozoikus borító csak Lúčanská Fatra-ban jelenik meg. Ez az alsó-triász kvarcitok és a kvarchomokkövek sávja (a Strečniansky-szoros és a Belianská-völgy között), valamint padi mészkövek, tarka palák, helyileg kvarcitok helyzete a Suchý és Chleb közötti főgerincen. A Lúčanská Fatra-i Krížňany-köpeny képződményei a Medzihorský-pataktól a Strečniansky törésig (középső triász rezisztens Gutenstein mészkövekig), a déli részen pedig a Bystrička-völgytől és a Valčiansky-pataktól emelkednek. A Krížňany-palást Krivánská Fatra északi lejtőit is megépíti. A Choč-köpeny elemei Lúčanská Fatra-ban csak Kľak déli részén találhatók. Krivánská Fátra nyugati peremeit építi. Masszívan ellenálló dolomitok, amelyeket gyengébb mészkőhelyek áthatnak, nem meszes kőzetbetétekkel. A Malý és Veľký Rozsutec közötti nyeregben a Choč-palást túlterhelésében a Közép-Kárpát paleogén elemei jelennek meg.

A fiatal hegyek, amelyek a pliocén és a negyedidőszak folyamán kezdtek emelkedni, a Váh (Strečniansky-törés) előzményvölgyét képezték. A másik a Zázrivský áttörés. Az erdő felső határa felett sziklás dombormű található, Krivánska Fatra bralno-rocky jellegű. A megkönnyebbülés-képződési folyamatok intenzív fagyos időjárás és a lejtőtömegek (gélesedés, szoliflúció, por, lavinák, falak) mozgásával zajlanak. A pleisztocénben több karszt-gleccser volt Chleb, Veľký Rozsutec és Veľký Kriván területén. Az altalaj területét több szerkezeti típus jellemzi: Choč köpenytörmelék, monoklinikus gerincek és gerincek. A monoklinikus gerinceket hézagok szakítják meg. A szurdokok meredek lejtőit sziklás képződmények, néha sziklavárosok kötik össze. A karsztformák szintén diverzifikálják a felület alakíthatóságát. A következő alegységekre és részekre oszlik: SV - Krivánska Fatra, Rozsutec, Štefanovská kotlina, Krivánske Veterné hole, Osnica; SW - Lúčanská Fatra, Lúčanské Veterné hole, Kýčery, Kľak, Vrícka kotlina, Martinské predhorie.

A hegylánc alsó szélei 600 m.n.m. mérsékelten meleg éghajlatú területhez tartozik, július átlagos hőmérséklete + 16 ° C és + 17 ° C, január -4 ° C és -4,5 ° C között van. Nagyobb magasságokban a hideg terület júliusi átlaghőmérséklete + 10 ° C és + 12 ° C, a januári hőmérséklet pedig -7,5 ° C és -8,5 ° C között van. Az átlagos éves csapadékmennyiség az alsó pozíciókban eléri a 800–900 mm-t, a magasabb helyeken az 1200–1400 mm-t. Az uralkodó nyugati és északnyugati szél miatt a Ny-i és ÉNy-i lejtők csapadékban gazdagabbak. A hegygerincek Szlovákiában a legszelesebbek.

A Vág medencéjéhez, a déli peremekhez pedig a Nyitra medencéhez tartozik. A hegységekből vizes zuhanatok folynak, amelyek nagy része a gránit részen (át nem eresztő altalaj) található, a mészkőben és a dolomitokban kevesebb a felszíni patak, ahol a víz bejut a karsztvízrendszerbe. A patakok a mediterrán rezsimhez tartoznak, márciusban, áprilisban és májusban max., Télen min. A hegyek medencékkel való érintkezésében fellépő tektonikai hibák meghatározzák az ásványi források előfordulását.

Körülbelül 500-1200 m.n.m gránitkőzeteken. különféle savbarna talajok. 1200m.n.m felett. a kissé lejtős domborművön podzolok, a mélyedésekben tőzegtalajok találhatók. A karbonátos kőzeteken, az ártéri talaj mentén rendzinák és barna rendzinák találhatók.

A Magas-Kárpátok körzetéhez tartozik, a Fátra körzethez. Leginkább bükkekkel erdősítik, magasabb szinteken, fenyő és luc keverékével. A ciprus zóna a legmagasabb helyzetben van. A sziklás helyeken fenyőfa van. A legalacsonyabb helyzetben a termofil fajok találhatók (téli tölgy, szil és gyertyán). Lágyszárú aljnövényzet savas kőzeteken: fenyőfark, alpesi aranyvessző, egylevelű koca, alpesi poloska, alpesi páfrány. Karbonátokon: kicsi harangvirág, Tátra-csontváz, szilárd sás, nagy csillagszóró, Kárpát-szalánka, örökzöld szaxifág, szlovák nickelfish, korai szegfűszeg.

Ezt a területet fajok jellemzik: közönséges harkály, hegyi pisztráng, hegyi futó, a hegyi sügér jeges ereklyéje, vándorsólyom, gyöngybagoly, vörösszárnyú kőműves, barnamedve, hiúz, háromujjú tölgy, közönséges süveg, hegyi sólyom, medve, a botokon a földalatti taposógép harmadlagos emléke található.