Kínából visszatérve Szlovákiába utazásnak tűnhet az internetes múltba. A legrosszabb, hogy még a nyugati nagyvállalatok is önként alkalmazkodnak a szigorú cenzúrához.

internet

A szerző az Ázsiai Tanulmányok Intézetének elemzője

Kína a világ legnagyobb internetes lakosságú országa. Az idei internetes világkonferencia, amelynek Kína ad otthont immár harmadik éve, megerősítette Kína törekvését az internetes szabályozási modell népszerűsítésére.

Annak ellenére azonban, hogy az internet globalizálódó erő, amely átlépi a határokat, Kína elképzelése a nemzetállamok "kibernetikus szuverenitásáról" beszél. Ugyanakkor Kínának van tapasztalata, amit el kell adnia.

Kiberszuverenitás

Peking több éve alakítja saját saját elképzelését a kibertérről. Először a kelet-kínai Wuchen város, amelyet vízcsatornáknak is Kína Velencének hívtak, 2014-ben adott otthont az Internet Világkonferenciának. Kína az ötletet az amerikai NSA felfedezése után találta ki. A washingtoni botrány jó ugródeszkát jelentett a kiberszereteten alapuló internetirányítás alternatív elképzelésének bemutatásához.

Kína azzal érvel, hogy saját határain belül, tekintettel a nemzetbiztonság és a közrend sajátos követelményeire, az államnak jogában kell állnia a lakosság internethez való hozzáférésének szabályozására, korlátozására vagy ellenőrzésére. Peking kritizálja a jelenlegi modellt, mint Washington "egyoldalú globalizmust" és "internetes hegemóniát". Állítólag az állítólag nem szabályozott rendszert használja arra, hogy beavatkozjon más államok belügyeibe. Ugyanakkor különösen Kína kap támogatást ebben a kérdésben.

Kína természetesen nem a kiberszimulációról, mint elméletről beszél, ez már az országban is működik. A Wuchen-konferenciához hasonló tevékenységek célja mindenekelőtt ennek a modellnek a nemzetközi támogatása.

A jól ismert kínai nagy tűzfal megakadályozza a hozzáférést több száz külföldi webhelyhez, a közösségi hálózatokon végzett minden tevékenységet figyelemmel kísérnek és gyakran blokkolnak. A felhasználóknak VPN-szolgáltatásra van szükségük a fal "kihagyásához", mivel Kína a zárszerkezetek megkerülését kéri. Ez lehetővé teszi a szerverek becsapását, hogy csatlakozzanak egy másik IP-címről. A hatóságok azonban erőteljesebben lépnek fel e szolgálatok ellen is.

A kínai rendszer súlyossága azt bizonyítja, hogy akár hét év börtön is fennáll annak a veszélye, hogy "riasztási üzeneteket terjesztenek" az interneten. Az internetszabadság Freedom House rangsorában Kína a reménytelen utolsó helyen áll. Kína sajnos Észak-Korea nem szerepelt a rangsorban.

A szabályozási eszközöket a közelmúltban elfogadott jogszabályok tovább erősítették. Ez aláveti a külföldi technológiai vállalatokat annak, hogy adatokat kell tárolni a helyi szervereken, és úgynevezett hátsó ajtókat biztosít a kormány számára, amelyek lehetővé teszik az adatokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférést. A valóságban ez további korlátozás a külföldi technológiai vállalatok működésének a kínai piacon.

A külföldi cégek a kínai szabályok szerint játszanak

Az internetes vezérlés csak az érem egyik oldala. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a külföldi óriásoknak nincs hozzáférésük a kínai internetes piachoz, Kína inkubátort hozott létre saját informatikai cégei, például az Alibaba, a Baidu, a Tencent vagy a Huawei fejlesztésére. Nemcsak ők uralják a helyi piacot, de ma külföldön is terjeszkednek. Paradox módon nem találkoznak olyan felszámolási előírásokkal, mint amilyenekkel a külföldi vállalatok Kínában szembesülnek.

A globális informatikai vállalatok azonban egyre inkább hajlandók betartani a kínai játékszabályokat. A mintegy 700 millió potenciális ügyfél jövőképe további növekedési lehetőségekkel túl csábító. Végül a világ internetjátékosainak nagy része részt vett a Wuchen konferencia résztvevőiben.

Ennek a tendenciának az egyik legfontosabb példája Mark Zuckerberg, a Facebook-főnök aktív lobbizása, aki soha nem hagyja ki a PR-lehetőséget a kínai politikusok mellett való megjelenésre, és az irodában a kínai elnök beszédkönyve látható. Ha a Facebook végül belép a kínai piacra, akkor az kétségtelenül a Peking által meghatározott szűk keretek között lesz.

Kína mint internetes vezető?

Mindazonáltal, ha csak a szabályozás kérdésére összpontosítunk, korántsem nyújtana átfogó képet a kínai internetes környezetről. Az elmúlt évtized társadalmi fejlődése együtt járt az internet hatalmas dinamikájával, amely semmivel sem hasonlít nyugaton. Kína régóta kiváló a nyugati termékek másolásában, de önmagában is innovatív erő. Kínából Szlovákiába visszatérni ugyanolyan út a múltba, mint egyes technológiák.

Példa erre a népszerű WeChat mobilalkalmazás, amely korántsem csupán kommunikációs eszköz, de segítségével mobil játékokat játszhat, vonatjegyet vásárolhat, vagy akár energiaszámlát is fizethet. Külön fejezet a készpénz nélküli fizetés a QR-kódok beolvasásával, amelynek köszönhetően Kínában ma készpénz nélkül is megteheti. Nem csak nagy üzletekről van szó - gyakran fizethet úgy, hogy az utcai ételért okostelefonnal integet a standokon, valahol a hátsó sikátorban.

Az online vásárlás ugyanolyan lenyűgöző jelenség. Csak az Alibaba online platformjain a kínai vásárlók csaknem 18 milliárd dollárt költöttek az úgynevezett november 11-re, amelyet online vásárlási napként hirdetnek, messze felülmúlva az amerikai fekete pénteket. A kínai vállalatok ragadozását bizonyítja a Didi Chuxing taxiszolgáltatás példája, amely néhány hónappal ezelőtt kiélezett versenyt nyert és megvásárolta az amerikai Uber vállalat tevékenységét Kínában.

Peking elismeri az informatikai szektor fontosságát a gazdaság számára. Még mindig sok az akadály, és Li Kichiang kínai miniszterelnök is panaszkodott a kínai internet krónikus lassúságára. Kína azonban az úgynevezett Internet Plus kiépítésével legyőzni kívánja ezeket a kihívásokat és kibernetikus erővé válik. Több pénzt kellene fordítani az innovációkra, a startupokra, a modern technológiák fejlesztésére és kutatására, valamint kölcsönös integrációjukra. A cél a munkaigényes iparágakon és a külföldi befektetéseken alapuló jelenlegi modelltől való sikeres gazdasági átalakulás megkönnyítése.

Kína sok szempontból valóban internetes vezető, és vannak olyan területek, ahol ihletet kaphatunk.
Nem világos azonban, hogy a hosszú távú innováció és kreativitás mennyiben létezhet együtt a kiberszeretet fogalmával és a hatóságok ambíciójával, hogy következetesen szabályozzák az információáramlást Kínából és vissza. Ugyanez vonatkozik Kína azon képességére, hogy külföldi tehetségeket szerezzen, ami számára kiemelkedő jelentőségű az internethez való szabad hozzáférés. Az örök megszállott Peking stabilitásának biztosítása azonban kizárt, és ezért továbbra is kínai jellemzőkkel rendelkező internetet épít.