Az agyi bénulás az idegrendszer egyik leggyakoribb betegsége a gyermekeknél. Ez az egyik diagnózis, amelyet a modern orvostudomány nem képes kezelni, csak részben enyhíti a tüneteit. Ez egy olyan betegség, amely sok nehézséggel jár, leggyakrabban egy kis beteg mozgásának elégtelen kontrolljával nyilvánul meg.
Az agyi bénulás (DMO) nem egyszerűen jellemezhető specifikus betegségként, mivel a mozgásképességet befolyásoló rendellenességek egész csoportját képviseli. Három forma létezik, amelyek mindegyike az agy különböző részének károsodásával függ össze. Előfordulhatnak terhesség, szülés alatt vagy röviddel a szülés után. Azonban néha nehéz kimutatni a betegséget a korai szakaszban.
A motorrész sérülése
Ez a DMO leggyakoribb formája, amely a DMO-val rendelkező emberek akár 70-80% -át is érinti. Ez állandóan megnövekedett izomfeszültséggel nyilvánul meg, amely korlátozza vagy akár megakadályozza a mozgást az érintett területeken.
Agyi bénulás
A bazális ganglionok károsodása
A DMO második formáját, amely a teljes számból 10-200 betegnél fordul elő, a bazális ganglionok károsodása okozza. Ez megnyilvánul a feszültség és az izomlazítás kórosan gyors és kontrollálhatatlan váltakozásával az érintett területeken. Kis páciensnél éles, helyrehozhatatlan hullámos mozgások vagy apró, önkéntelen, kontrollálhatatlan remegő mozgások figyelhetők meg.
Agykárosodás
A DMO utolsó, viszonylag ritka formája az összes beteg 5-10% -át érinti. Ebben a formában az egyensúly és az érzékenység érzékelése romlik. Ennek eredményeként a betegnek instabil motoros koordinációja és járása van. Ezek a betegek ún szándékos remegés, vagyis remegés, amely az akarat által irányított tevékenységekben fordul elő.
Hogyan nyilvánul meg a DMO?
A DMO egyes típusainak fő és legjellemzőbb jellemzője a mozgászavar. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek nem képesek önállóan mozogni vagy jelentős nehézségekkel mozogni. A szülő már az újszülött korában észrevehet bizonyos eltéréseket a viselkedésben, amelyekre rá kell mutatnia. Ide tartozik az álmosság, az apátia, a végtagok merevsége vagy a szívás képtelensége.
Összességében a baba mozgásának fejlődése lelassul. Társakhoz képest később kezd fordulni, későn fog tárgyakat a kezébe, későn kezd ülni és hazudni. A DMO mozgászavar a finommotorika területén is megnyilvánulhat, a kéz megfogási és kezelési műveletei során. A gyermek nem tudja, hogyan kell jól megfogni a tárgyakat, furcsán mozgatja az ujjait. A mozgási problémák mellett szellemi fogyatékosság is szenvedhet. A koncentráció területén is megfigyelhetők problémák, mert ezek a gyerekek könnyen elfáradnak.
Késleltetett beszédfejlődési és artikulációs problémáik vannak. A szülők gyakran azok, akik gyermekük pszichomotoros fejlődésének elmaradása miatt aggodalmukat fejezik ki a betegség miatt.
Mi okozza az agyi bénulást?
Az agyi bénulás lehet veleszületett vagy szerzett. A betegséget számos tényező okozhatja, amelyek három kategóriába sorolhatók.
Az első (prenatális tényezők) az anya oldalán felmerülő problémákat foglalja magában. Ezek például olyan fertőző betegségek, amelyeket a kismama legyőz (toxoplazmózis), vérzés, terhesség alatt, az anya anyagcserezavarai, de káros anyagok (alkohol, drogok, drogok) vagy túlzott stressz hatása is.
A második kategória a nem kívánt nehézségekből áll, amelyek a szülés során előfordulhatnak. Leggyakrabban koraszülés, amikor kis súlyú csecsemő születik, hosszú távú vagy gyors születés, kismedencei szülés vagy műszeres szülés.
Az utolsó kategória a csecsemő (születés utáni) születése után felmerülő problémák. Ebben az esetben a fertőzéseket elsősorban a gyermek fertőzései győzik le az első évben (szamárköhögés, agy- és agyhártyagyulladás, középfülgyulladás, gennyes bőrfertőzések ...), újszülöttkori sárgaság vagy a koponya és az agy sérülései.
A betegségről további információt a www.dmo.sk oldalon talál
DMO kezelés lehetséges?
A jelenlegi orvostudománynak egyelőre nincsenek lehetőségei (pl. Műtét vagy gyógyszeres kezelés), amelyeknek köszönhetően a betegség teljesen meggyógyulna. Mindazonáltal vannak olyan eljárások, amelyek a kezelési lehetőségek széles skáláját tartalmazzák, és az adott személy fogyatékosságának típusától és mértékétől függően kombinálódnak az állapot javítására.
A DMO-ban szenvedő gyermek motoros képességeinek általános fejlődése lassabb, mint a társaikban. Azonban a szülők szeretetteljes gondozásának és a rendszeres rehabilitációnak köszönhetően, amely a terápia legfontosabb része, jelentősen javítható egy kis beteg életminősége.
Alapvető fontosságú, hogy a terápia mindenki számára "testre szabott" legyen, úgymond klinikai állapotának és egyéni igényeinek megfelelően. A DMO kezelésében a legbizonyítottabb terápiák közé tartozik például a hidroterápia (a teljes motoros képességek edzése a medencében), a hippoterápia (lovaglás), a craniosacralis terápia (a blokkok felszabadulására összpontosítva), Vojta gyakorlása, Bobath, zeneterápia és sokan mások.
A kezelés újdonsága a botulinum-toxin injekciós használata is - enyhíti az érintett izmok túlzott izomfeszültségét. Amikor botulinum-toxin injekciókat adnak be, és egy gyermek fizioterápián és rehabilitáción megy keresztül, javíthatják mobilitását és általános életminőségét. Az injekciók megkönnyítik a gyermekek számára a görcsösség által zavart mozgások végrehajtását, például: sarkukat földre teszik, alsó végtagjaikat szétválasztják stb.
Szocializáció a DMO-val
A DMO-val összefüggő társult fogyatékosságok, pl. hallási, látási és beszédzavarok a szocializáció lehetőségeiben is megmutatkoznak. Nehézségekbe ütközik a kapcsolattartás, az érzelmek megértése, a saját önészlelésének kialakulását is befolyásolja. Ez az egyik oka annak, hogy a DMO-val rendelkező gyermekek (de felnőttek is) speciális oktatási megközelítést igényelnek. Diagnózisuk nem indokolja, hogy bizonyos korlátozásokkal és egyéni állapotukat figyelembe véve kizárják őket a kollektívából. Éppen ellenkezőleg, sok gyermek integrálódik az óvodákba, az általános és középiskolákba. Számukra a legfontosabb mindenekelőtt a családi háttér.
A DMO legújabb kutatásaiból
Annak ellenére, hogy a modern orvostudománynak korlátozott lehetőségei vannak a DMO farmakológiai kezelésében, világszerte folyamatosan folynak a tanulmányok, amelyek sok szakember, valamint maguk a szülők számára is reményt jelentenek.
Például: a DMO-ban szenvedő gyermekek járásban való segítéséhez ún. robot exoskeletonok. Ezek az eszközök javíthatják a hozzáállást és megkönnyíthetik számukra az egyszerű lépéseket. A Science Translational Medicine folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók 7 gyermeket teszteltek DMO-val. Ez volt az első kísérlet annak bemutatására, hogy "tovább kell vizsgálni az exoskeleton technológiát, mint olyan eszközt, amely segíti az agyi bénulásban szenvedő gyermekeket a mobilitás fenntartásában" - mondta Thomas Bulea, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének orvosbiológiai mérnöke és az egyik szerző.
A kutatók azt szeretnék megtudni, hogy az exoskeleton hosszú távú használata - akár a kutatási környezeten kívül is - megkönnyítheti-e a DMO-val rendelkező gyermekek számára a járást, még akkor is, ha nem használják. "Szeretnénk az exoskeletonnal látott sétát egy exoskeleton nélküli sétára átvinni" - mondta Bulea. "Ha fiatalon kijavíthatjuk vagy kezelhetjük az ilyen járást, akkor a következő életben képesek leszünk növelni gyermekeik mobilitását."
Kötelező oltás
A hegymászó gyakorlatok a DMO-ban szenvedő gyermekeket is segítik
Erősíti az agy és az izmok kapcsolatát, és növeli a gyermekek mindennapi tevékenységének képességét. A csapat 11 DMO-s gyermeket és 6 egészséges gyermeket követett, akik 3 héten át részt vettek egy hegymászás intenzív képzési programjában. A kutatók értékelték a gyermekek fizikai és kognitív képességeit, valamint mentális egészségi állapotukat a tanfolyam előtt és után.
Mindkét gyermekcsoportban a kézi erő és az izomaktivitás a tanfolyam után jelentősen javult. "Az edzés során elsajátított motoros képességek javulása valószínűleg a kéreg és az izmok fokozott szinkronizálásának eredménye, ami a motoros egységek hatékonyabb toborzásához vezet, amely átkerülhet a mindennapi funkcionális képességekbe" - mondták a kutatók.