A harmadik időszak, amely az 1960-as évek végén kezdődött, amikor a menedzsmentizmus filozófiáját kritikusan átgondolták, a jelenlegi gyakorlat hatástalannak bizonyult, ezért szükséges volt a managementizmus filozófiájának új, hatékonyabb elemeit megfogalmazni.
IV. AZ AMERIKAI VEZETÉS HATÁSA A JAPÁN KEZELÉSI RENDSZERRE
Japán veresége után a második világháborúban az ország számos változáson ment keresztül. Közvetlenül a háború befejezése után új alkotmányt fogadtak el. Az oktatási rendszert is megreformálták. A császári egyetemek elit rendszerét az amerikai oktatási rendszer váltotta fel.
Az egyik meghatározó gazdasági reform a zaibatsu (a háború előtti Japánban működő ipari vállalkozások szövetségének élén egy bank vezetésével) megszüntetése volt. Új "Kereskedelmi Törvénykönyvet" fogadtak el, Japán pedig átvette az amerikai versenyfelfogást. A gazdasági fellendülés támogatása érdekében Japán országai racionalizálták a kormányzás hagyományos megközelítését. Az ésszerűsítés elsősorban a következő legfontosabb területeken zajlott:
1. Képzések felső vezetők számára
2. a mesterek munkájának javítása
3. ipari racionalizálási programok
V. A JAPÁNI IPARI VÁLLALAT SZERVEZETI SZERKEZETE
Egy japán ipari vállalat jogállását a lazán lefordított "Kereskedelmi Törvénykönyv" (Yúgenkaishahó) határozza meg - Kereskedelmi Törvénykönyv.