Áttekintés A nem rosszindulatú daganatok általában túl korai életkorban fordulnak elő. Különböző daganatok és daganatváltozások vannak, amelyeket meg kell említenünk, mert ezeket a zsírszöveti nekrózist és cisztákat az ember könnyen láthatja - a külső fenotípus szempontjából.
2004. február 26., 22:11. Primar.sme.sk
Áttekintés
A nem rosszindulatú daganatok általában túl korai életkorban fordulnak elő. Különböző daganatok és daganatváltozások vannak, amelyeket meg kell említenünk, mivel ezek a zsírszöveti nekrózisok és ciszták könnyen összetéveszthetők a daganatokkal a külső fenotípus szempontjából.
Az adenomák ritka jóindulatú daganatok. A papillómák szintén jóindulatú daganatok, és önmagukban vagy több esetben fordulnak elő. Ezek a tejcsatornák hámjának daganatai, amelyek általában közvetlenül a lepke alatt helyezkednek el. Általában szembetűnőek a családból történő kiszabadulás miatt, ami akár kissé véres is lehet. A fibroadenomák durva, ezért tapintható jóindulatú daganatok. Vannak más jóindulatú daganatok is, de ezek nagyon ritkák, ezért csak a teljesség kedvéért említjük őket. Valójában a daganatokat mindig eltávolítják. A kozmetikai szempontokat figyelembe kell venni, mivel az érintett betegek többnyire fiatal betegek.
Általános információ
Általánosságban elmondható, hogy az összes nő 15% -át vizsgálják emlőrák miatt életük során. A tendencia inkább felfelé mutat. A jóindulatú, azaz jóindulatú daganatok és a rosszindulatú, azaz rosszindulatú daganatok aránya kb. 60:40. A jóindulatú daganat kialakulását számos tényező támogatja. Úgy tűnik, hogy a hosszú távú ösztrogénterápia elősegíti a jóindulatú daganatok kialakulását. Úgy tűnik, hogy a nem egyedülálló vagy magas társadalmi-gazdasági körülmények között élő egyedülálló nők is fokozott kockázatnak vannak kitéve. Ezzel szemben azok a nők, akik hosszabb ideig szoptattak vagy fogamzásgátló tablettákat szedtek, több gyermeket születtek, valamint a dohányosok és a nők, akiket hosszú ideig progesztogénnel kezeltek, kevésbé valószínű, hogy daganatok .
Egy kis anatómia
A mell egy mirigy. A fejlődés szempontjából a mell a bőr verejtékmirigyéből származik. A 2. - 7. borda felett fekszenek.
A női mell az emlőmirigy testéből, a mellbimbóból és az areolából áll. Az emlőmirigy 15 - 20 mirigyből, kötőszövetből és külön-külön változó mennyiségű zsírszövetből áll. Minden egyes mirigynek van egy nyílása, amely a mellbimbóba nyílik, az úgynevezett fő tejnyílások. A nem sokkal a szájuk előtt elterjedt Sinus lactiferi nevet viseli, és tejtartályként szolgál a szoptatás során. Ha elölről nézzük a melleket, a tejcsatornák sugárirányban belülről futnak a mellbimbó felé. Minden egyes mirigy több mirigyes lebenyből, úgynevezett lebenyből áll, amelyeket külső héj választ el egymástól. Az egyes mirigyes lebenyek kimenetei a fő tejnyílásokba nyílnak.
Az egyes lebenyek szerkezete egy apró szőlőfürthöz hasonlít. A szőlő egy kis hólyag, az úgynevezett alveolus, és a szárak elvezetik a tejcsatornákat. A tej az alveolusokban termelődik a szoptatás során. Ezután tejjel töltik meg, különben az alveoláris vezikulák folyadékmentesek és laposak. A tejcsatorna rendszer ismét összekapcsolja a mirigy egyik lebenyének alveolusait szőlő formájában. Így az alveolusokból származó tej beáramolhat a kis tejnyílásokba. A fő kimenetbe kis tejnyílások nyílnak. A fő tejkivezetés még egyszer kitágul egy helyen, mielőtt belépne a mellbimbóba. Ezt a kiterjesztést Sinus lactiferi-nek hívják, és szoptatás alatt a tej raktára. A mellbimbó így kb. 15 üzlet. Az epidermisz hámja borítja őket. Véd a baktériumok ellen, amelyek egyébként könnyen bejuthatnak a tejcsatornákba, és ott gyulladást okozhatnak. A mellbimbót szakmai nyelven mamilának hívják. A mellbimbó, akárcsak a melludvar, sötét pigmentációval rendelkezik. Az areolában, amelyet Areola mammae-nak is neveznek, sok faggyúmirigy, az úgynevezett Mongormery mirigy található. A mellbimbó izma lehetővé teszi a "merevedést".
Az emlőmirigyek sok hormonális ingadozáson mennek keresztül a menstruációs ciklus alatt, a terhesség alatt és a szoptatás alatt a menopauza idején, akár öregkorukig is. Az ösztrogének és a progeszteron elősegítik a ciklustól függő veleszületett változásokat.
Fibroadenomas
A fibroadenomát a kötőszövet proliferációja okozza. Ugyanakkor a mirigy irányába nő, és így szűkül. A fibroadenoma egy durva és jól körülhatárolható csomópont, amelynek eltávolítása után szürkésfehér vágófelülete van. Különleges forma a fiatalkori fibroadenoma. A daganatok lassan növekednek, és általában elérik a borsó vagy a szilva méretét. Ugyanakkor növekedési tendenciájuk van hormonális változások idején, azaz pubertás, terhesség alatt vagy a menopauza előtt.
Úgy gondolják, hogy a hormonális diszreguláció részt vesz a tumorgenezisben. Ennek oka, hogy a progeszteron receptorok megtalálhatók a legtöbb fibroadenomában, de nincsenek ösztrogén receptorok.
Tünetek és szövődmények
A fibroadenomák általában csak tapintással szembetűnőek. A bőr soha nem "kapcsolódik" a tumorhoz. Szegény nőknél és amikor a fibroadenomát a bőr közelébe helyezik, a daganat miatt a bőr kidudorodhat. Gyulladás és fájdalom azonban előfordulhat terhesség alatt, ha az átalakítási folyamatok ebben az időben elégtelen tumorellátást eredményeznek.
A fibroadenomák a mell leggyakoribb jóindulatú daganatai. A legtöbb esetben 20 és 40 év között, azaz pubertás után és a menopauza előtt fordulnak elő. Az érintett nők 15% -ában daganatok mindkét oldalon és/vagy többször fordulnak elő. A fiatalkori fiboradenoma 12 és 20 éves kor között fordul elő.
A fibroadenomák tapinthatók. Durva és gumiszerű. Könnyen mozgathatóak és jól elhatárolódnak a környezetüktől. A változások nem tartoznak a hormonális ciklus alá.
A mammográfia és a szonográfia jól mutat ilyen daganatot. A daganat homogén és jól elhatárolható a környezettől. A mamográfia a vízkő lerakódásokat is mutatja, amelyeket a szonográfia során nagyon nehéz megkülönböztetni ill szinte egyáltalán nem. Az eltávolított daganatokat mikroszkóppal kell megvizsgálni, különösen azért, hogy időben meghatározható legyen a lehetséges degeneráció.
A daganatokat el kell távolítani. A kicsi, egyedi daganatok azonban egyrészt elhagyhatók, de akkor rendszeresen ellenőrizni kell őket. A fiatalkori fibroadenomának gyors a növekedési üteme, ezért a lehető leghamarabb el kell távolítani. Ellenkező esetben könnyen elnyomja a normál testmirigyeket. Szúrás szükséges néha a fibroadenoma és a ciszták megkülönböztetéséhez.
A fibroadenomák általában nem nőnek túl gyorsan. Vannak azonban kivételek, különösen a növekedés korában. A prognózis nagyon jó, alacsony a degenerációra való hajlam, 0,5-1,5%. A degeneráció tendenciája leírja annak valószínűségét, hogy egy nem rosszindulatú daganat rosszindulatú daganattá fejlődik. A 40 év feletti nők hajlamosak az elfajulásra, ezért őket kell először megműteni.
Lipomas
A lipómák a zsírszövet sejtjeinek szaporodása.
A nehézségek ritkán fordulnak elő, és csak nagyon alacsony zsírszövet-mennyiség mellett bomlanak le a mellen.
Nagyon nehéz megérinteni őket, mert bár laposan kötődnek a környezethez, konzisztenciájukat tekintve hasonlóak a mell többi részéhez. A végső diagnózist szúrással állapítják meg. Alternatív megoldásként a mértéket korábban szonográfiával lehet meghatározni.
Nem világos esetben a t. st., ha a legkisebb kétség merül fel a daganat nem rosszindulatúságával kapcsolatban, ezt a változást műtéti úton el kell távolítani, és a későbbi mikroszkópos és citológiai diagnosztikával tovább kell alaposan tisztázni.
Phylloid tumor
Ez a jóindulatú daganat hatalmas méreteket érhet el.
Úgy gondolják, hogy ez a tumor fibroadenomán alapul, mivel mikroszkópos vizsgálat során hasonlít a fibroadenomára. Ez azonban nagyobb.
Ez általában egy különálló daganat, amely könnyen tapintható. A felület nagyon szabálytalan. Ennek oka, hogy a tumor belsejében különféle folyamatok zajlanak. A ciszták és a lágyulás a tünetek mikroszkópos összefoglalásának része. Mivel a daganat nagyon gyorsan növekszik, szörnyű méretet érhet el, de az átmérő általában csak 5 cm. A daganat karfiol alakjában képes behatolni, ha a daganat állandó nyomása miatt a bőr elvékonyodik.
Ez egy ritka daganat. A leggyakoribb betegségek 40-50 éves kor körül találhatók.
A tapintási lelet mellett szövetmintát kell venni és megvizsgálni.
Ez a daganat ujjszerű kiemelkedéseket képez a környező emlőszövetben, a teljes eltávolítás nehézkes, és eltávolítása után a tumor gyakran újra kialakul. A daganatot ezért sebészileg biztonságos távolságban, egészséges szövetben távolítják el. Nagyon nagy daganat esetén szükség lehet a mell teljes eltávolítására. Egyébként erre nincs szükség, mert ez a tumor valójában nem terjed a nyirokcsomók mentén.
Intraductalis papilloma
Az intraductalis papillont tejcsatorna papillómának is nevezik. Az emlőmirigyek daganata. A szaporodás a tejcsatornák hámjából származik. A daganat általában az emlő alatt rakódik le a sinus lactiferi-ben, a nagy tejcsatornák kiterjesztésében röviddel a szájuk előtt az emlőbe. A mell ritka daganatai közé tartozik.
A papilloma hajlamos a galaxisra. Ez egy tejkiömlés a mellbimbóból. Ugyanakkor más váladék is ürülhet, amelyek enyhén véresek lehetnek. A vérkeverékek oly módon fordulhatnak elő, hogy a tejcsatornák a tumor miatt nagyon sérülékenyek. A daganat néhány centiméterre megnőhet, de puha állaga miatt nehéz daganatnak érezni magát. Azok a papillómák, amelyek nem fekszenek az anya mögött, szükség esetén csak egy galaktorrhoea vagy más szekréciós váladék útján szembetűnőek.
A diagnózis célja nemcsak annak kiderítése, hogy melyik daganatról van szó, hanem főleg arról, hogy rosszindulatú vagy nem rosszindulatú daganatról van-e szó, mert így a prognózis nagymértékben meghatározódik. A mellek vizsgálatakor különös figyelmet fordítanak a bőr és a család állapotára, valamint a mell egyéb szembetűnőségére vagy különbségeire. A lapos, rugalmas tumor, amely szabadon mozoghat, inkább jóindulatú változásról beszél. Ezzel szemben rosszindulatú megnyilvánulást kell fontolóra venni, ha a tapintási lelet rugalmatlan, szabálytalan, durva vagy nehezen mozgatható daganatot mutat.
Az intraductalis papilloma viszonylag nehezen tapintható, különösen akkor, ha még kicsi. Csak növekvő méret esetén jól tapintható csomó. Alaposan meg kell vizsgálni a család szekrécióját, amely ebben a daganatban gyakori. Mivel ez a tejcsatornák belsejében zajló folyamat, az úgynevezett galaktográfia pontosabb információkat nyújthat a daganat helyéről és terjedéséről. A galaktográfia a tejcsatornák röntgenfelvétele kontrasztanyagokat használva, azaz. kijelentve, hogy a tejcsatorna-rendszer kontrasztanyaggal van töltve, amely aztán jól látható a röntgenképen, így láthatóvá válnak a rendszer változásai.
Szövetmintákat lehet venni, vagy az elváltozásokat szúrni lehet. A kapott anyagokat megvizsgáljuk és mikroszkóposan megvizsgáljuk a sejteket és azok esetleges rendellenességeit.
A daganatot műtéti úton eltávolítják. Ritka esetekben, amikor pl. teljes mikroszkópos vizsgálatra lehet szükség feltűnő gyanús sejtek szövetmintájának mikroszkópos vizsgálatánál, vagy ha nagyszámú különálló daganat.
Noha a papillómák nem fejlődnek olyan gyakran (az esetek 5-17% -ában) rosszindulatú daganattá, ennek a ténynek köszönhetően egyes orvosok rák előtti állapotnak, úgynevezett rák előtti betegségnek tartják őket. Ügyelni kell arra, hogy az egyes papillómák ne degenerálódjanak. Ezzel szemben a többféle kiviteli alakban (10-12) előforduló papillómáknál jelentősen megnő a rosszindulatú degeneráció kockázata.
Családi adenoma
Ez a jóindulatú daganat a család belsejében található tejcsatornák hámjából származik.
Általában a borsónál nem nagyobb daganatról van szó, amely íveli a mamutot, ill. a család behatolásához vezet. A család véres váladékot okozhat.
Ez egy ritka daganat, amely a menopauzás nőknél a leggyakoribb.
A diagnózis alapvetően arra irányul, hogy kiderítse, mely daganatról van szó, azaz rosszindulatú vagy nem rosszindulatú daganatról van-e szó, mert ez meghatározza a prognózist is. A mellek vizsgálatakor különös figyelmet fordítanak a bőr és a család állapotára, valamint a mell egyéb szembetűnőségére vagy különbségeire. A lapos, rugalmas tumor, amely szabadon mozoghat, inkább jóindulatú változásról beszél. Ezzel szemben rosszindulatú megnyilvánulást kell fontolóra venni, ha a tapintási lelet rugalmatlan, szabálytalan, durva vagy nehezen mozgatható daganatot mutat.
Alaposan meg kell vizsgálni a család szekrécióját, amely ebben a daganatban gyakori. Mivel ez a tejcsatornák belsejében zajló folyamat, az úgynevezett galaktográfia pontosabb információkat nyújthat a daganat helyéről és terjedéséről. A galaktográfia a tejcsatornák röntgenfelvétele kontrasztanyagokat használva, azaz. azt jelenti, hogy a tejcsatorna-rendszer kontrasztanyaggal van töltve, amely aztán jól látható a röntgenfelvételen, hogy látható változásokat hajtson végre ebben a rendszerben. Emlő mammográfia vagy szonográfia segítségével a daganat pontosan felmérhető, és olyan folyamatok, amelyek érintéssel nem mutathatók ki. A mammográfiát a közelmúltban egyre inkább elnyomta a szonográfia. A besugárzásmentességnek és a gyors teljesítménynek az az előnye, hogy nagyon alkalmasak folyamatos ellenőrzésekre, és terhesség alatt is alkalmazhatók. A mammográfia azonban továbbra is nagy jelentőséggel bír a kezdeti értékelésnél és pl. mikro-meszesedések.
Szövetmintákat lehet venni, vagy az elváltozásokat szúrni lehet. A kapott anyagokat megvizsgáljuk és mikroszkóposan megvizsgáljuk a sejteket és azok esetleges rendellenességeit.
A daganatot biztonságos távolságban távolítják el az egészséges szövetekből, és miként említettük, mikroszkóppal vizsgáljuk.
Az adenomák prognózisa jó. A rosszindulatú degeneráció rendkívül ritka. A műtéti eltávolítás után a relapszusok csak akkor fordulnak elő, ha a daganatot alkalmatlanul távolították el.
Mell adenoma
Az emlőmirigy adenoma számos különböző daganatot tartalmaz. Valaha fibroadenomával vagy mastopathiával társultak, de ma már a jóindulatú daganatok külön csoportjának tekintik őket.
Ez a daganat kb. 3-4 cm. Van egy forma, amely hajlamos elválasztani egy váladékot, és egy másik, amelyben ez nem fordul elő. Szaknyelven az első formát általában tejszekréciós adenómának hívják. A második forma egy tubuláris adenoma.
A mell adenoma szintén ritka melldaganat.
A mellek vizsgálatakor különös figyelmet fordítanak a bőr és a család állapotára, valamint a mell egyéb szembetűnőségére vagy különbségeire. Emlő mammográfia vagy szonográfia segítségével a daganat pontosan felmérhető, és olyan folyamatok, amelyek érintéssel nem mutathatók ki. A mammográfiát a közelmúltban egyre inkább elnyomta a szonográfia. A besugárzásmentességnek és a gyors teljesítménynek az az előnye, hogy nagyon alkalmasak folyamatos ellenőrzésekre, és terhesség alatt is alkalmazhatók. A mammográfia azonban továbbra is nagy jelentőséggel bír a kezdeti értékelésnél és pl. mikro-meszesedések. Szövetmintákat kell venni. A kapott anyagokat megvizsgálják sejtek és lehetséges anomáliák szempontjából.
A daganatot biztonságos távolságban távolítják el az egészséges szövetből, majd mikroszkóppal vizsgálják.
Az adenomák prognózisa általában jó.