Kártérítés és jogalap nélküli gazdagodás felelőssége a Polgári Törvénykönyv szabályozza.

nélküli

Polgári törvénykönyv szabályozza a természetes és jogi személyek vagyoni viszonyait, ezen személyek és az állam közötti vagyoni viszonyokat.

A kereskedelmi és a polgári jog közötti különbség:

A polgári jog szabályozza a természetes személyek és más szervezetek közötti kapcsolatokat, a kereskedelmi jog pedig az üzleti vállalkozások kapcsolatait.

A polgári jog tárgya

A polgári jog tárgya összehasonlítható egy másik ággal, pl. A kereskedelmi jog a kölcsönös kapcsolatuk, a polgári jog a szlovák jog önálló ága, szabályozza a vagyoni viszonyokat, valamint a hozzájuk kapcsolódó személyes és személyes-vagyoni viszonyokat. Ez a magánjog egyik ága, és ezen a szektoron belül áll a legszorosabb kapcsolatban a kereskedelmi joggal. Az általános elv az, hogy a kereskedelmi jog polgári törvényspecifikus törvény, azaz ha a Kereskedelmi Törvénykönyv nem szabályozza, akkor az eljárás összhangban van a Polgári Törvénykönyvvel.

Kárért való felelősség, kár mértéke:

Mindenki felelős azért a kárért, amelyet jogszabályi kötelezettség megsértésével okozott, aki mentesül arról, hogy nem ő okozta a kárt, mentesül a felelősség alól. A vagyoni kár összegének meghatározásakor az ár a kár idején alapul.

A behozott vagy elhalasztott tárgyakért okozott károkért való felelősség:

A szálláshely-szolgáltatást nyújtó üzemeltető felelős a természetes személyek által elszállásolt vagy általuk elhozott dolgok károsodásáért, kivéve, ha a kár másképp következett volna be. Olyan dolgokat hoznak, amelyeket bevittek a szálláshelynek szánt helyiségekbe. Ékszerek, pénz és egyéb értékekért csak a rendeletben meghatározott összegig felel. Ha azonban ezekben a cikkekben az üzemben dolgozók okozták a kárt, azokat korlátozás nélkül térítik meg. A kártérítéshez való jogot az üzemeltetőnek indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb 15 napon belül kell gyakorolnia, amelytől a károsult tudomást szerez a kárról A tömegközlekedésben tárolt tárgyakért okozott kár csak a kártérítésre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően felel. működésüket.

Igazság nélküli gazdagodás:

Aki indokolatlanul gazdagítja magát egy másik rovására, annak vissza kell adnia a gazdagodást. A jogosulatlan gazdagodás olyan vagyoni előny, amelyet indokolt ok nélküli teljesítéssel, érvénytelen jogi cselekménnyel való teljesítéssel vagy lejárt jogi okból történő teljesítéssel, valamint tisztességtelen forrásokból származó vagyoni előnyökkel lehet fogadni. az a személy, akinek megszerezték. Ha nem lehet azonosítani, át kell adni az államnak. A jogosulatlan gazdagodás tárgyát kiadó személy jogosult az ügyben felmerült szükséges költségek megtérítésére.

Felelősség a kárért:

általános felelősség a kárért =) mindenkinek kötelessége úgy viselkedni, hogy ne okozzon kárt az egészségben, a tulajdonban, a természetben és a környezetben

aki tudja, hogy a kár fenyegetésének megfelelő intézkedéseket kell tennie a kár megszüntetése érdekében. Mindenki felelős a jogi kötelezettség megszegésével okozott károkért. A károkért való felelősség felelőssége mindenkinek felróható, aki bizonyítja, hogy nem felelős a kárért.

Különleges kártérítési felelősség:

a. olyan személyek által, akik nem tudják felmérni cselekedeteik következményeit
b., a jó erkölcs elleni szándékos cselekedettel
c., szállítóeszköz működtetése
d., különösen veszélyes működés
e., a behozott vagy elhalasztott tárgyakon

Felszámolt károk:

helyébe a következő szöveg lép:
a., tényleges kár - ez az az érték, amellyel a károsult vagyona csökkent
b., elmaradt nyereség - ezt szerezte volna meg a károsult, ha nem következne be a veszteségesemény

A kártérítés:

a., pénzben
b., helyreállítás
c., természetben

Ha egészségkárosodás történt, cserélje ki:

a., fájdalmas
b., a szociális alkalmazási nehézségek kompenzálása
c., a kezelés céltudatosan felmerült költségeinek megtérítése
d., a keresetkiesés kompenzációja (a PN alatt vagy a PN vége után)
e. ha a sértett fél meghal, a túlélőknek megtérítik a temetési költségeket és a túlélő személyek tartási költségeit

Kártérítési kötelezettségek:

Az OP mindenkit arra kötelez, hogy úgy cselekedjen, hogy ne okozzon egészség-, vagyon-, természet- és környezetkárosodást (ez az alapelv)

Felelősség:

a gazdálkodó egységből eredő későbbi jogi kötelezettségről van szó, amely megsérti a törvényben vagy más jogi tényben a számára eredő elsődleges jogi kötelezettséget

Felelősségi funkciók:

felelős valamiért:
vagyoni kár megtérítése vagy a nem vagyoni kár enyhítése
megelőző-oktató akció

A kárért való felelősség előfeltételei:

hibás jogellenes cselekmény
kár
okozati összefüggés a jogellenes kártétel és a bűnösség között

Az illegalitást kizáró körülmények:

feladatok teljesítése (egy szakma teljesítéséhez kapcsolódik - pl. halál a büntetés végrehajtása során)
önsegítés (önsegítő magatartás 602.§)
fellépés a szükséges védekezésben
szélsőséges sürgősségi eljárás
az áldozat beleegyezése

A kárért felelős szervezetek:

Ki felelős a kárért:

fizikai személy
jogi személy
vagy a törvény különleges védelme alatt álló személyek, valamint az őket felügyelő személyek (szülők, nevelőszülők, örökbefogadó

Felelősség az emelt vagy elhalasztott tárgyak okozta károkért:

a., szállásszolgáltatók, szállodák és internátusok működtetése (a felelősség nem vonatkozik az állandó szállást nyújtó személyekre)

b., a dolgok tárolásához általában kapcsolódó tevékenységek üzemeltetője (éttermek, iskolák) nem foglalja magában az önkiszolgáló üzleteket

Igazság nélküli gazdagodás:

A jogalap nélküli gazdagodás olyan vagyoni előny, amelyet jogi ok nélküli teljesítéssel, érvénytelen jogi cselekményből való teljesítéssel vagy lejárt jogi okból történő teljesítéssel, valamint tisztességtelen forrásokból származó vagyoni haszonnal lehet elérni.
pénzben kifejezhetőknek kell lenniük

Ha nem jogtalan gazdagodásról van szó:

elévülés elfogadása
hiány miatt érvénytelen adósság elfogadása
természetes személyek közötti fogadás vagy játék teljesítményének elfogadása
fogadásokra és játékra kölcsönzött pénz visszatérítése

A jogalap nélküli gazdagodás kérdése:

fel kell adni mindazt, amit dúsítással nyertek, ha ez nem lehetséges, különösen azért, mert a dúsítás szolgáltatásokban állt, pénzbeli kompenzációt kell nyújtani

a jogosulatlan gazdagodás céljával az ebből származó előnyöket is ki kell adni, tudva, hogy ki szerezte a gazdagodást, nem járt el jóhiszeműen

a BO-t kiadó személynek joga van az ügyben felmerült szükséges költségek megtérítésére

Korlátozás és recept - különbségek:

Az elévülés annak az időtartamnak a lejárta, amellyel a törvény társítja a kifogás emelésének lehetőségét, és így a jog érvényesíthetőségének tényleges érvényesítését nem. A törvény elévüléssel nem jár le. A jog időben lejár. Az elévülési idő 3 év. Az elévülési idővel ellentétben az elévülés esetén a bíróság törvény alapján megvizsgálja az idő lejártát, és a keresetet nem ismeri el. Elévülési idő esetén, ha az adós kifizeti tartozását, a másik fél jogtalan gazdagodást szenved el. Elévülés esetén a jog lejár. (az elévülés a határidő lejárta. a szubjektív jog lejárta már azért is, mert nem élt a meghatározott határidőn belül)

Időszakok, határidők, áramlás a polgári kapcsolatokban A kereskedelmi törvényben az elévülési idő 4 év. Az adós az elévülési kifogást legkésőbb a végső határozat meghozataláig hivatkozhatja. Azok a jogok, amelyeknek nincs vagyoni jellege, nincsenek letiltva. A személyhez fűződő jogok 3 évre szólnak. A Családtörvény szerint - a tartásdíjhoz való jog nem korlátozott, de az egyenként visszatérő ellátások korlátozás alá esnek.

Munka törvénykönyve - a pénzbeli ellátások 3 éven belül el vannak tiltva.

A kártérítéshez való jog - 2 éven belül lejár attól a naptól számítva, amikor a károsult tudomást szerez a kárról, valamint arról, hogy ki és ki a felelős ezért. Szándékosan okozott kár esetén a kártérítés joga 3 éven belül, szándékosan okozott kár esetén 10 éven belül lejár attól a naptól számítva, amikor a kár bekövetkezett. A teljesítés kiadásának joga jogalap nélküli gazdagodás esetén az elévülési idő 2 év attól a naptól számítva, amikor a kedvezményezett megtudja, aki az ő költségére gazdagodott.

A 10 éves időszak szándékos gazdagodás esetén valósul meg. Az érvénytelen vagy felmondott szerződés azon felei, akik kötelesek mindent visszaküldeni egymásnak, amit kaptak, a bíróság csak akkor veszi figyelembe az elévülési kifogást, ha a másik fél is kifogást emelhet az elévülés ellen.

Az elévülési idő lejárta - a hitelező vagy az adós személyében bekövetkezett változás nem érinti az elévülési idő lefutását

-Ha a hitelező az elévülési idő alatt bíróságon él egy másik illetékes hatóság előtt, és megfelelően folytatja az eljárást, az elévülési idő nem jár le.

-A törvényes képviselővel rendelkező személyek joga tekintetében az elévülési idő nem kezdődik el.

-Ami a jogi képviselők közötti jogot illeti, az elévülési idő nem kezdődik és nem is ér véget. Ez vonatkozik a házastársak közötti jogokra is. A Ptk. Szubjektív és objektív elévülési időt ismer el.

Szubjektív elévülési idő a rendes gondozás lehetőségét jelenti, a kedvezményezett megtudja, hogy élhet jogával. Rövidebb, mint az objektív elévülési idő.

Objektív elévülési idő mindig olyan eseménnyel kezd folyni, amely jelzi az áramlás kezdetét jelző jogi tényt. A szolgalomnak megfelelő jog megszűnik, ha 10 évet nem hajtottak végre.

-A terhek korlátozzák az ingatlantulajdonost valaki más javára azzal, hogy köteles valamit elviselni, valamitől tartózkodni vagy akár tenni is

-A szolgalomnak megfelelő jogok egy bizonyos ingatlan tulajdonosához kapcsolódnak, vagy egy személyhez kötődnek.

-A bíróság vagy más hatóság jogerős határozatával biztosított jog 10 évvel azt a napot követően szűnik meg, amikor azt a határozat alapján gyakorolni kellett.

Ha az adós írásban elismeri a jogot, annak összegét és okát tekintve, annak elévülése az elismerés napjától számított 10 évig tart, de ha az elismerés új teljesítési időszakot állapít meg, az elévülési idő ezen időszak lejárta után 3 éves időszak.

Üzleti jog

Indokolatlan gazdagodás - vagyoni előny, amelyet jogi ok nélküli teljesítéssel, érvénytelen jogi cselekménnyel való teljesítéssel vagy lejárt jogi okból történő teljesítéssel kapnak, valamint tisztességtelen forrásokból nyert vagyoni előny, pl. bűncselekményből származó haszon. A károkért való felelősség mindazoktól mentesül, akik bizonyítják, hogy nem ő okozta ezeket. Az általános felelősséget általános felelősségnek is nevezik.

Különleges felelősség - amelyet a Ptk külön rendelkezései szabályoznak. A sikeres követeléshez annak a jognak kell lennie, hogy a ténylegesen felmerült kárt a kártevő jogellenes cselekedete okozta, illegális cselekmény eredményeként keletkezett.

Felszámolt kártérítés

A kár pénzben számszerűsíthető vagyoni kár. A tényleges kár az eredeti ár mínusz értékcsökkenés. Az egyéb károk tulajdonképpen az elmaradt nyereség. Kártétel feltételezése - kárt kell okozni, egyértelműnek kell lennie annak, hogy ki felelős a kárért, a kár és a kár következménye közötti kapcsolatért. Kizárás - törvény bukása. A gondatlanságból eredő károkat a havi keresetek 3-szorosáig fizetik. A szándékosan okozott károkért teljes kártérítést kell fizetni, + a profit elvész.

Indokolatlan gazdagodás - vagyoni előny, amelyet jogi ok nélküli teljesítéssel, érvénytelen jogi cselekménnyel való teljesítéssel vagy lejárt jogi okból történő teljesítéssel kapnak, valamint tisztességtelen forrásokból nyert vagyoni előny, pl. bűncselekményből származó haszon. A károkért való felelősség mindazoktól mentesül, akik bizonyítják, hogy nem ő okozta ezeket. Az általános felelősséget általános felelősségnek is nevezik.

Különleges felelősség - amelyet a Ptk külön rendelkezései szabályoznak. A sikeres követeléshez annak a jognak kell lennie, hogy a ténylegesen felmerült kárt a kártevő jogellenes cselekedete okozta, illegális cselekmény eredményeként keletkezett.