A szlovák nyelv rövid szótára

1. rongál, rombol, leront: k. játékok, k. látás, egészség;
k. szennyezi a levegőt

helyesírás

2. erkölcsileg ront: k. fiatalság, kényezteti őt és k-i

3. zavarni, meghiúsítani, meghiúsítani: k. kedély, öröm valakinek, k. Szerencséd van valamivel, tervekkel

1. használhatatlanná válnak: a gép k-i, a hús k-i

2. erkölcsileg rosszabbá válni: a rossz társadalomban a gyermek k-i

3. rosszabbra megy, rosszabbodik, zavart: hangulat, szórakozás a k-í-vel;
az idő komor, hűvös

kazivec -vca m. ásványi anyag növekedés tételen fluorvegyületek és az Art. lencsék, fluor

  • A szlovák helyesírás szabályai

    Kazimír La L ‑ e m.; Kazimírčan ‑a mn. Mia m.; Kazimírčanka ‑y ‑niek ž.; kazimírsky

    elrontani neíiaia ne dok.; zsákmány

    kazivec ‑vca m.; fluoreszkáló

    Szlovák szótár (1959 - 1968) 1

    kazimír, -a ember. r. kifejez aki mindent elront, nem hagy semmit a békére, a rontásra (általában egy nyugtalan gyerekről): Száz golyó gőzölne be a spoilerbe. (Csillag)

    kazisvet, -a ember. r. kifejez Aki mindent elront, az semmit sem hagy magára, Kázmér: Ön spoilert nevel. (Vaj.)

    1. (mit) károsítani, lerontani, elpusztítani: egy gyermek elrontja a játékokat;
    k. te gyomor, szem, egészség;
    Csak a tüdeje romlik. (Kuk.);
    k. légszennyeződés;
    k. letilt (Kuk.);

    2. (mit) zavarni, megzavarni, hátrányosan, hátrányosan: k. valakinek az élete;
    k. valaki öröme, ízlése, jó hangulata;
    k. jó név valakinek;
    k. valaki tervei, karrierje;
    Nem akarta elrontani a benyomását. (Jes.);
    k. az emberek ízlése (Vlč.);
    k. valaki illúzió (Stod.);
    Nem szabad elrontani a munkámat. (Vaj.) Elrontják anyjuk dalait. (Ondr.);
    k. hangulat (Šolt.);
    elrontja a lánya boldogságát (Tomašč.) lehetetlenné tesz egy jó kérdést;

    3. (kit, mit) rontani, elcsábítani a gonoszt: k. ifjúság;
    A rossz társaság elrontja a jó modort. (Jég);
    k. munkamorál (Fr. King);
    k. kényeztesse a gyereket;
    Szavaim tönkreteszik a seregemet. (Stod.) A rossz példa még a jókat is elrontja. (Fecsegés.);

    az ellenkező. elrontani, -a, -ají;

    doc. elrontani, elrontani

    1. gonosszá, haszontalanná válni, pazarolni: gyümölcs, hús gyorsan elpusztul;
    az áruk elrontottak;
    az út romlik (Ráz.) járhatatlanná válik;

    2. veszekedés, zavar: tönkremennek a tervek, tönkremennek a szórakozás;

    3. erkölcsileg rosszabbá, gonoszabbá válni: a jó modor sérül;
    a fiatalok elrontanak;
    Rontok tőled. (Jégé) A fiad elkényeztet téged. (A király.);

    az ellenkező. zsákmány;

    doc. elrontani, elrontani

    prédikátor, -a, mn. nem. -li ember. r. hígított. aki elront, elront, elpusztít valamit;

    fluoreszkáló, -vca ember. r. min. kristály típusa, fluorit;

    fluoreszkáló adalék m.: k. por

    fogszuvasodás m. hígított. pusztítást, kárt okoz, romboló