A minszki megállapodások szerint a nehézfegyverek kivonásának két héten belül be kell fejeződnie.

nehézgépek

Ukrajnában nincs teljes béke

Az ukrán fegyveres erők szóvivője, Andrij Lisenko által ma Kijevben nyilvánosságra hozott információk arra utalnak, hogy az ország keleti részén nem érvényesül a teljes fegyveres béke. Elmondása szerint az elmúlt 24 órában három ukrán katona vesztette életét, további hét pedig sérüléseket szenvedett. Szerdán és csütörtökön az ukrán hadsereg hosszú idő után nem regisztrált emberéletet.

Lisenko szavai szerint az ukrán félelem attól tart, hogy a szeparatisták offenzívát indíthatnak Mariupol kikötővárosában, miután megszerzik az irányítást a stratégiailag fontos Debalcev város felett. Elmondása szerint a konvoj a GRAD rakétavetőkkel elhagyta Donyecket, és egy félmilliós város felé tartott az Azovi-tenger partján.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok is korábban jelezte, hogy egy esetleges Mariupol elleni támadás sértené a minszki megállapodásokat, és valószínűleg további szankciókhoz vezetne az Orosz Föderáció ellen.

Azt, hogy nehézgépeket szállítanak Kelet-Ukrajnában, megerősítette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is. Alekszander Hug, missziójának második embere elmondta az orosz RT televíziónak, hogy a konfliktusban mindkét fél intézkedéseket lát a minszki megállapodások végrehajtása érdekében. Ugyanakkor megerősítette a fegyverek mozgását, bár hozzátette, hogy még korai beszélni azok végleges kivonásáról.

Készek visszatérni a harci pozíciókra

Az ukrán hadsereg kész visszaadni a nehézfegyvereket a frontvonal korábbi pozícióihoz, ha a minszki békeszerződés megsértése folytatódik. Ezt ma Petro Porosenko ukrán elnök jelentette be.

Szerinte a "keleti katonai fenyegetés" a kormányerők és az oroszbarát szeparatisták közötti megállapodott tűzszünet ellenére is fennáll. "A legoptimistább forgatókönyv szerint is a keleti keleti fenyegetés sajnos fennmarad" - tette hozzá az ukrán elnök.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ma Moszkvában felszólította az ukrán kormányt, hogy változtassa meg az ország irányát, és lépjen közelebb az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO). Ha ez nem történik meg, Ukrajnát a kettéválás veszélye fenyegeti - mondta az orosz miniszter, hozzátéve, hogy ezenkívül veszélybe kerülne a transzatlanti kapcsolatok bizalma és stabilitása, ha Ukrajna lemondana semleges ország státuszáról.

Kína Moszkva oldalán

Lavrov ugyanakkor az ukrajnai válság kapcsán "példátlan oroszellenes kampánnyal" vádolta az USA-t, de hozzátette, hogy Washingtonnak nem sikerült széles koalíciót létrehoznia Moszkva ellen. "A világ, de Európa országainak túlnyomó többsége normális kapcsolatokat akar fenntartani Oroszországgal" - hangsúlyozta.

Kína először szokatlanul nyíltan állt Moszkva mellé. A kínai állami hivatal szerint az ázsiai hatalom belga nagykövete, Chu Sing elmondta, hogy a válság oka a nyugati hatalmak és Oroszország közötti hatalmi játék, és a külső beavatkozás súlyosbította a konfliktust.

Oroszország tisztességtelen bánásmódot érezhet - figyelmeztetett a kínai diplomata, hozzátéve, hogy a Nyugatnak figyelembe kell vennie az Orosz Föderáció valós biztonsági igényeit.