Készítette: Mgr. Zuzana Szocsová
A reagensek reakciója során új termékek keletkeznek.
Kémiai reakció - ez egy olyan esemény, amelyben megfelelő külső körülmények között a reagensek termékekké alakulnak. A reagensek olyan kiindulási anyagok, amelyek kémiai reakcióba lépnek. A termékek olyan vegyi anyagok, amelyek kémiai reakcióból származnak.
A kémiai reakció tehát egy olyan folyamat, amelyben két vagy több vegyi anyag hat és megváltoztatja az anyagot. A reagenseket egy vagy több termékre cserélik.
reagensek → termékek
A reverzibilis kémiai reakció az a reakció, amelyben a fordított reakció egyidejűleg zajlik a közvetlen reakcióval. Például:
Közvetlen válasz HI-hez vezet: H2 + én2 → 2HI
Visszacsatolás - a termékekből kiindulási anyagok származnak: 2HI → H 2 + én 2
A kémiai reakciót a következők jellemzik:
az eredeti kémiai kötések elvesznek és új kémiai kötések jönnek létre
atomok nem képződnek és nem tűnnek el kémiai reakció során. Csak elválasztásról, összevonásról és újracsoportosításról van szó.
Kémiai egyenletek
Leírják a kémiai reakció menetét. Kémiai folyamat kezdeti és végső állapotát fejezik ki. Kémiai egyenletek megírásakor a következők érvényesek:
az elemeket jegyeikkel, a molekulákat a képleteikkel írjuk
az egyenlet bal oldalán az adott kémiai reakció reagensei, az egyenlet jobb oldalán pedig a kémiai reakció termékei.
A reagensek oldala és az az oldal között, amelyen a termékeket rögzítik, egy nyíl mutat a kémiai folyamat irányára.
a visszafordítható reakciót két ellentétes irányú nyil jelzi
az azonos típusú atomok száma a kémiai egyenlet mindkét oldalán megegyezik, az egyenletnek kiegyensúlyozottnak kell lennie, hogy ugyanazok az atomok száma a reaktánsok oldalán és a termékek oldalán üljön. Ezért a megfelelő számokat a jelölések és képletek elé írjuk - sztöchiometriai együtthatók.
Az együttható arányok kifejezik a reagensek és termékek mennyiségét, valamint a reagensek és termékek molekuláinak számarányát.
A kémiai egyenletek a reagensek és termékek állapotát is jelzik. A zárójelben lévő szimbólumok segítségével írjuk:
- g) gáz
- l) likvidus
- s) solidus - szilárd állapot
- aq) aquaeus - vizes oldat
Kémiai alaptörvények
A súly megőrzésének törvénye - egy adott kémiai reakció reaktánsainak tömege megegyezik a termékek tömegével
Energiatakarékossági törvény - az izolált rendszer energiája a kémiai reakció során megegyezik
Az állandó egyesülések törvénye - egy adott vegyület elemeinek aránya mindig megegyezik, és nem függ a kémiai vegyület előállítási módjától.
A kémiai reakciókat különféle szempontok szerint osztjuk fel az alábbiak szerint:
1. az átvitt részecskék típusa szerint
a.) oxidációs-redukciós (redox) reakciók
Zn + CuSO 4 → ZnSO 4 + Cu
Zn 0 + Cu 2+ → Zn 2+ + Cu 0
Zn 0 - redukálószer, elektronokat továbbít
Cu 2+ - oxidálószer, elektronokat fogad
Fe 0 + Cu +II ÍGY 4 → Cu 0 + Fe +II SO4
Fe 0 + Cu +II → Cu 0 + Fe +II
Fe 0 - redukálószer, elektronokat továbbít
Cu + II - oxidálószer, elektronokat fogad
- redoxreakciókban az elektronok átkerülnek és befogadódnak az oxidálószer és a redukálószer között. Redox-reakciókban két részleges reakció zajlik le: oxidáció és redukció
- oxidáció - elektronveszteség, növekszik az oxidációs szám
- csökkentés - elektronerősítés, csökken az oxidációs szám
Zn 0 - 2e - → Zn 2+ - oxidáció
Cu 2+ + 2e - → Cu 0 - csökkentés
- az oxidált anyag redukáló tulajdonságokkal rendelkezik,
- a redukálandó anyag oxidáló tulajdonságokkal rendelkezik.
Oxidálószer - olyan anyag, amely redukálva van (atomjai elektronokat szereznek), ezáltal csökkentve oxidációs számát, és ezáltal egy másik anyagot oxidálva (eltávolítva az elektronjait), ugyanakkor növelve az oxidációs számát. A redukálószereknek ellentétes kémiai tulajdonságaik vannak.
Erős oxidálószerek például a fluor és más halogének
oxigén, kénsav, salétromsav
Redukálószer (redukálószer ) - olyan anyag, amely kémiai reakcióban oxidálódik (atomjai elektronokat szállítanak), azaz növeli oxidációs számát, és ezáltal csökkenti a második anyagot (biztosítja az elektronjait), ugyanakkor csökkenti az oxidációs számát.
Redukáló szerek például: nátrium (és egyéb alkálifémek), szén, alumínium
b.) sav-bázis (proteolitikus reakciók) - olyan reakciók, amelyekben a protonok, azaz a H + kationok átadása a sav és a bázis között megy végbe.
Sav - olyan anyag, amely hasítja a H kationt +
Bázis - olyan anyag, amely elfogadja a H kationt + .
2KOH + H2ÍGY4 → K2ÍGY4 + 2H2RÓL RŐL
KOH - elv
H2ÍGY4 - sav
c.) csapadékreakciók - gyengén oldódó vagy oldhatatlan anyagok keletkeznek - kicsapódik.
AgNO3 + NaCl → AgCl + NaNO3
Ag + + NEM3 - + A + +Cl - → AgCl + Na + + NEM3 -
Ag + + Cl - → AgCl