Ismerek valakit, aki bántalmazza a gyereket. Hogyan segíthetek annak a babának?
A válasz: Közeli és megbízott személy bántalmazásának bűncselekménye esetén a Btk. 208. §-a rendelkezései szerint. 300/2005 Coll. módosított formában szükséges, hogy forduljon a büntetőeljárásban részt vevő hatóságokhoz, ill. a Rendőrség illetékes körzetéhez és igazgatóságához. Ez azt jelenti, hogy a Rendőrség Kerületi Igazgatósága, ahol egy közeli és megbízott személy bántalmazása történt vagy történik.
Ki kérhetek segítséget, ha zaklatás és mentális bántalmazás történik abban az általános iskolában, ahol a gyermekem jár?
A válasz: Az iskolákban elkövetett zaklatás és mentális bántalmazás esetén az Állami Iskolai Felügyelőséghez fordulhat a Gyermekbiztos Hivatalához benyújtott panasz alapján vagy közvetlenül nyomozás iránti kérelemmel.
Kivel fordulhatok kivégzésem esetén, amelyet indokolatlannak tartok, és ez a végrehajtás hátrányosan befolyásolja a gyermek fejlődését?
A válasz: Végrehajtása esetén fontos, hogy mikor adták ki a végrehajtási megbízást, mivel a végrehajtás végrehajtása elévülhet, mert a 101. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint 1 Polgári Törvénykönyv - sz. 40/1964 Coll. módosított formában, ha a jogot bíróság vagy más testület hatályos határozatával adta meg, akkor azt a határozatnak megfelelően történő gyakorlásának napjától számított tíz évig elavítják. Ha az adós a jogot mind ok, mind pedig összeg tekintetében írásban elismerte, az elismerés napjától számított tíz évig elévül; ha azonban a teljesítés időszakát meghatározták az elismerésben, az elévülési idő az adott időszak lejártától kezdődik.
Ha a végrehajtásnak nincs elévülése, akkor haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot a végrehajtóval, és fontolóra kell venni az esedékes összeg, valamint a végrehajtás költségeinek a visszafizetési ütemezésen vagy más megfelelő módon történő megfizetését.
A biztos valóban független?
A válasz: Sz. Törvény hozta létre a gyermekbiztos intézetét. 176/2015 Coll. a gyermekbiztosról és a fogyatékossággal élő személyek biztosáról, míg ez a törvény független megbízást adott neki, amelyet e törvény a 2. § (2) bekezdésében meghatároz. 2. cikke szerint a gyermekbiztos független testület, amely más szervektől elkülönülten gyakorolja hatáskörét, miközben mindenkinek joga van a gyermekjogi biztoshoz fordulni a gyermekjogok megsértése vagy a gyermekjogok veszélyeztetése miatt. a gyermek.
Többek között a gyermekbiztos figyelemmel kíséri a gyermek jogainak tiszteletben tartását, különös tekintettel a Szlovák Köztársaságot magára nézve kötelező nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségek teljesítésének független felmérésével, valamint kutatásokat és felméréseket folytatva az állam ellenőrzésére. a gyermekek jogainak fejlesztése.
A szüleim nem tudnak megállapodni abban, hogy kivel élek, amikor elválnak.
A válasz: Mindkét szülő rendelkezik szülői jogokkal és felelősséggel. Ezek végrehajtása során kötelesek megvédeni a kiskorú gyermek érdekeit. A nem együtt élő kiskorú szülei bármikor megállapodhatnak abban, hogy módosítják szülői jogaikat és kötelezettségeiket. Ha nem értenek egyet, a bíróság szabályozhatja szülői jogaik és kötelezettségeik gyakorlását. Ha a szülői jogok és kötelezettségek késedelem nélküli kiigazítására van szükség, a bíróság ezeket ideiglenesen kiigazíthatja sürgős intézkedés formájában. Az "ideiglenes" szabályozás ezen formája addig lesz érvényben, amíg az illetékes bíróság nem hoz végleges döntést az alapeljárásban.
Szülei tudta nélkül felveheti a kapcsolatot a gyermekek biztosával?
A válasz: A gyermeknek joga van a biztoshoz fordulni a szülők tudta nélkül. Törvény. 176/2015 Coll. a gyermekek biztosáról és a fogyatékossággal élő személyek biztosáról, valamint egyes törvények (a továbbiakban: „törvény”) módosításáról a (2) bek. A 4. cikk előírja: A gyermeknek joga van a gyermekekért felelős biztoshoz közvetlenül vagy más személyen keresztül a szülők, gondviselők, gondviselők vagy más olyan személyek tudta nélkül fordulni, akinek gondozására a gyermeket bízták meg, helyettesítve a szülők gondozását.
Ebben az esetben a gyermekbiztos jogosult harmadik fél jelenléte nélkül beszélni a gyermekkel?
A válasz: A gyermekbiztos jogosult harmadik fél jelenléte nélkül beszélni a gyermekkel, ha olyan helyre kerül, ahol őrizetbe vétel, bebörtönzés, védőkezelés vagy védő oktatás folyik, vagy olyan helyen, ahol intézményi gondozás, oktatási intézkedés történik. vagy ideiglenes intézkedést írtak elő. (jelenleg sürgős intézkedés). A gyermekbiztosnak ezt a hatáskörét a (4) bek. 2 betű törvény b) pontja.
Mi a teendő, ha egy kiskorú a bíróság döntése ellenére sem hajlandó találkozni az egyik szülővel.
A válasz: E kérdés kapcsán először is meg kell vizsgálni a gyermek elutasításának okát. Ennek sok oka lehet. Ha vannak komoly okok, amelyek pl. az egyik szülővel szembeni gyermek traumatikus tapasztalatai (pl. családon belüli erőszak) vagy az ilyen élmények által okozott gyenge gyermeki egészség, a gyermeknek először időt kell adni az egészségének kompenzálására, hogy elkerülje az egészségére gyakorolt állandó következményeket. Ha a gyermek általi elutasítás oka nem megfelelő és nem megfelelő a felkészülés (pl. Hiányzik a gyermek pozitív motivációja), jogi lépéseket kell fontolóra venni a szülő-gyermek kapcsolat helyreállítása érdekében. Ilyen esetben lehetőség van arra, hogy javaslatot nyújtsanak be a gyermek szülővel való kapcsolatának szabályozására egy akkreditált tantárgy által a gyermekpszichológia területén (segített kapcsolatfelvétel).
Ami azt jelenti, hogy tiszteletben kell tartani a kiskorú akaratát és véleményét.
A válasz: A gyermeknek, valamint a felnőttnek joga van szabadon kifejezni véleményét és akaratát. Az ilyen megnyilvánulásokat kellően tiszteletben kell tartani, tekintettel a gyermek szellemi érettségére. A gyermek akaratának kifejezését azonban a gyermek érdekeinek összefüggésében kell lefordítani. Nem mindig igaz, hogy a gyermek kijelentése összhangban áll az ő érdekeivel. Ez különösen a fiatal kiskorúak kifejezésére vonatkozik. Vannak esetek, amikor a gyermeket az egyik szülő befolyásolja (különösen a fiatalabb gyermekeknél). Ebben az esetben a bíróságnak nagyon érzékenyen kell megvizsgálnia a gyermek akaratának és véleményének kifejezését. Ennek a célnak a teljesítésére szolgálhat a gyermek CMP 38. §-a szerinti bírósági meghallgatása, és ha szükséges, szakértői bizonyítékok elrendelése.
Mi a sürgős intézkedés feladata a kiskorúakkal való kapcsolattartás szabályozására irányuló eljárásokban?.
A válasz: 324. § (4) bekezdés alapján A bíróság a CSP 1. cikkének megfelelően az eljárás előtt, alatt és után az eljárás iránti kérelem alapján sürgős intézkedést rendelhet el.
325. § (4) bekezdés alapján A CSP 1. cikkének értelmében a bíróság sürgős intézkedést rendelhet el, ha a körülményeket haladéktalanul ki kell igazítani.
367. §-a alapján. A CMP 1. cikke szerint a bíróság sürgősen elrendelheti, hogy a kiskorúat szállító személy adja át a kiskorúat a bíróság által kijelölt személy gondozására vagy a személyes gondoskodás váltakozására.
A fentiek fényében szem előtt kell tartani, hogy a sürgős intézkedés elrendelésének alapvető kritériuma a helyzet késedelmes kiigazításának szükségessége. A feltételek azonnali kiigazításának szükségességére példaként említhetjük a gyermek életét és egészségét fenyegető veszélyt. Akkor is használhatjuk ezt az intézetet, ha az egyik szülőnek nincs módosult kapcsolata a gyermekkel.