Áttekintés A vérzési rendellenességek krónikus érrendszeri betegség, az úgynevezett arterioszklerózis részeként akutan vagy krónikusan jelentkezhetnek az emberi test számos helyén. Ma egy civilizációt képviselnek az iparosodott országokban
2004. január 25., 10:21 Primar.sme.sk
Áttekintés
A vér rendellenességei krónikus érrendszeri betegségben, az úgynevezett arterioszklerózisban akutan vagy krónikusan jelentkezhetnek az emberi testben sok helyen.
Ma az iparosodott országokban a civilizáció első számú betegségét képviselik, a betegségek közé tartozik az o.i. szakaszos görbület és szívkoszorúér-betegség. A dohányzás, a magas vérnyomás, az emelkedett vérzsírszint és a cukorbetegség kulcsfontosságú e betegségek kialakulásához. A kezelés a kiváltó ok (ok) megszüntetéséből, a fájdalom kezeléséből, a fizioterápiás intézkedésekből és az érsebészeti beavatkozásokból áll.
Általános információ
A szív- és érrendszeri betegségek a legfőbb halálokok az iparosodott országokban. Minden második haláleset társul hozzájuk. Ennek egyértelmű oka egyrészt az átlagos várható élettartam növekedése, másrészt a civilizációs betegségek előfordulása, amelyek meghatározzák az érrendszeri betegségek kialakulását. Általában az artériák megkeményedésének vagy latnak nevezik. érelmeszesedés.
A torlódási rendellenességek hirtelen (= akut) vagy nagyon lassan (= krónikusan) jelentkezhetnek a test bármely pontján. A helyszíntől függően vannak nehézségek. Egyes formák súlyos fájdalommal járnak, mint pl a bél, a szív vagy a végtagok, azaz a karok és a lábak vérellátásának rendellenességei. Mások nem feltétlenül társulnak fájdalommal, mint pl. stroke.
Ezenkívül a vénás betegségek fájdalomhoz vezethetnek.
Előfeltételek
A szerv vérzése szükséges az oxigénellátás biztosításához. Természetesen vannak más anyagok is, amelyek a szerv működéséhez szükségesek, a vérből származnak, és mások, mint pl. a széndioxidot az erek eltávolítják. A szervek teljesítményét azonban csak az oxigén mennyisége korlátozza. Különböző okokból azonban ez az összeg csökkenthető:
- vérváltozások, mint pl vérszegénység (= vérszegénység)
- keringési vagy légzési rendellenességek
- vaszkuláris változások
Ebben a fejezetben az érbetegségek következtében kialakuló keringési rendellenességeket írják le. Ezeket azonban mindkét megmaradt forma felerősítheti.
Mi történik valójában, ha egy edény zárva van?
- A pulzus már nem érezhető.
- A csökkent véráramlás eredményeként a végtag elhalványul és lehűl.
- Az oxigénhiány feltételezi a cukor anaerob lebomlását az energia felhasználása érdekében, ezáltal "megsavanyítja" a szövetet. Ez az ún az acidózis fájdalomhoz vezet.
- Egy bizonyos ponttól megsértik a funkciót, amelyet még mindig vissza lehet állítani, pl. lábbénulás.
- A tűréshatár túllépése esetén az érintett szövet elhal (szívroham, stroke, "dohányzó láb" = az alsó végtag károsodása).
- A sejtek sejttelen túlélésének tűréshatára az egyes szervek sejtjeinél eltérő: agy 8-10 perc, vese és máj 3-4 óra, nyugalmi szív több óra.
- A sejthalál következtében mérgező anyagok keletkeznek, amelyek teljes keringési elégtelenséghez vezethetnek.
Okoz
Az életkor növekedésével az artériákban vagy. az artériákban, valamint más testszövetekben a rugalmasság elvesztése és a "kopás" miatt. Az erekben az áramlási sebesség különösen veszélyeztetett bizonyos területeken, például pl. érelágazás. Minimális az endoteliális sérülés, azaz. az erek belső fala, amelynek következtében az immunrendszer aktiválódik, hasonlóan egy bőrsebhez. A bonyolult biokémiai folyamatok arterioszklerotikus plakkot eredményeznek. Az utolsó szakaszban az erek jelentősen beszűkültek. A lassú mozgású véráramlási rendellenességeknél a kollaterális keringés nagyon fontos. Ezekben a vérellátást apró, kezdetben jelentéktelen erek veszik át, és a nehézségek csak későn jelennek meg.
Egy edény heveny elzáródása gyakran embóliát okoz. Embolia alatt a véráramba kerülő idegen anyagok által okozott hirtelen bezáródást értük, mint pl. vérrögök (trombus), a daganat részei, magzatvíz vagy akár levegő.
Vaszkuláris elváltozások ritkán fordulhatnak elő vasculitis következtében, azaz az erek gyulladása. Ezekben az okot autoimmun folyamatokról, azaz a saját teste ellen irányított folyamatokról tárgyalják.
Kockázati tényezők
Az érbetegségek kockázati tényezői:
- dohányzás
- magas vérnyomás (magas vérnyomás)
- megnövekedett vérzsírszint (hiperlipidémia)
- diabetes mellitus
- krónikus gyulladás, mint pl fogászati betegség (parodontitis)
- A köszvény, a túlsúly és a testmozgás hiánya viszont kevésbé fontos.
Fontos megjegyezni azt is, hogy a különböző érbetegségek kockázati profilja eltérő. Az időszakos hajlítás, azaz bizonyos mozgásbetegségek esetében a fő kockázati tényező a dohányzás, de a szívroham hiperlipidémiája.
Tünetek
A végtagi artéria akut elzáródása
Az erek akut elzáródása esetén a legsúlyosabb problémák néhány percen belül az érintett karon vagy lábon jelentkeznek.
A következő hat "p" -t is referenciapontként nevezik meg
- pulzusvesztés
- fájdalom
- sápadtság
- zsibbadás, zsibbadás (paresztézia)
- izomgyengeség, bénulás
- sokk (leborulás)
Az alsó végtag krónikus artériás betegsége
Ezt általában szakaszos görbületnek nevezik. Az időszakos görbület koncepciója azon a tényen alapul, hogy az érintett személyeknek rövid séta után állva kell maradniuk. Egy másik megnevezés a perifériás artériás obstruktív betegség. Ennek a betegségnek az előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, és 10% -tól 60-70 évesig terjed. A férfiakat sokkal gyakrabban érinti, mint a nőket.
A leírt nehézségek szerint négy szakaszt különböztetünk meg
Az erek változásai nehézségek nélkül
Ebben a szakaszban tipikus fájdalmak jelentkeznek a testmozgás során, azaz a gyaloglás során, békében ezek a nehézségek gyorsan eltűnnek. A fájdalommentes megtett távolság meghatározásával különbséget teszünk a IIa. Szakasz (több mint 100 méter) és a IIb. Szakasz (100 méternél kevesebb) között.
Ebben a szakaszban a torlódás már annyira korlátozott, hogy a fájdalom nyugalmi állapotban is jelentkezik, különösen akkor, ha a lábakat lefektetik vagy lefekszenek. Üléskor a lábak ismét jobban elvéreznek a gravitáció hatására.
A vérzési rendellenességek ebben a szakaszban már annyira súlyosak, hogy szövetkárosodást eredményeznek. Haladó szakaszban a "dohányzó lábról" beszélünk.
Az ér elzáródásának helye szerint három típust különböztetünk meg:
| típus | A fájdalom lokalizációja |
| kismedencei típus | csípő, comb |
| comb típusú | borjú |
| mellső láb típus | láb |
Szinte mindig mindkét láb érintett, bár különböző mértékben. Mivel a cukorbetegeknél az idegek is károsodnak, a betegség hosszú ideig fájdalommentes, és a IV.
Bélzavarok, zsigeri artériás elégtelenség
- Akut mesenterialis érelzáródás
A beleket tápláló artéria hirtelen bezáródásával életveszélyes kép jelenik meg a betegségről. A kezdeti szakaszban a súlyos hasi fájdalom áll az élen. Hányinger, hányás, valamint sokktünetek is előfordulhatnak. Néhány óra múlva a fájdalom alábbhagy, de a bél bénulása (= paralitikus ileus) és ezt követően peritonitis (= peritonitis) alakul ki. Az úgynevezett bél ganren, ami alatt elhalt bélszövetet értünk.
- Krónikus mesenterialis érelzáródás
A torokbél rendellenessége, amelyet az angina pectoristól eltérően angina zarnu-nek neveznek, tipikus étkezés utáni hasi fájdalommal jár. Ezeknek a fájdalmaknak az eredményeként az ételt el lehet utasítani, a testsúly pedig csökken.
Szívkoszorúér-betegség
A széles körben elterjedt koszorúér-betegség a szívizom vérellátásának zavara. Ennek eredménye az angina pectoris és a szívroham, amelynek fő tünetei a szorongó és félő mellkasi fájdalom. További információkért lásd a szív- és érrendszeri betegségekről szóló fejezetet.
Az ujjak keringési rendellenességei, Raynaud-szindróma
Az egyes ujjak vagy lábujjak véráramlásának hirtelen rendellenességeit Raynaud-szindrómának nevezik. Ezek reflektív érgörcsök, amelyeket pl. stressz vagy megfázás, és amelyek elsősorban a nőket érintik. Eleinte az ujjak teljesen fehérekké válnak, majd kékekké válnak, és amint helyreáll a véráramlás, pirosodnak. A fájdalom azonban nincs az előtérben. Ezen felül vannak az ujjak véráramlásának rendellenességei különböző létező betegségek következtében, mint pl. scleroderma, amely gyakran fájdalommal és szövetkárosodással járhat.
Diagnózis
A diagnosztikai intézkedések kezdete az anamnézis, vagyis a beteg pontos válaszai az orvos kérdéseire és a beteg klinikai vizsgálata. Ez már egy meglévő betegség egyértelmű tüneteit mutatja. Költséges vizsgálatokat végeznek a diagnózis megerősítésére, a betegség súlyosságának megállapítására és az eddig ismeretlen kockázati tényezők azonosítására.
Vérnyomásmérés
Ha a jobb és a bal végtagok vérnyomásértékei jelentősen eltérnek egymástól, az egyoldalú érrendszeri változás jele.
Különböző standardizált mozgásvizsgálatokkal a véráramlási rendellenesség objektiválható. Például. egy adott járási sebességű gyalogtesztnél a fájdalommentes járástávolság pontosan meghatározható.
Doppler érvizsgálat
A mind a négy végtag vérnyomásának pontos összehasonlító mérése Doppler ultrahangvizsgálattal meghatározható az ún. Doppler-index. Az 1.0 alatti értékek a torlódási rendellenesség jelei. Az oszcillográfia hasonló elven alapul, amellyel impulzusgörbék jeleníthetők meg.
Az artériák radiológiai képalkotása röntgen kontrasztanyaggal, amelyet közvetlenül az artériába fecskendeznek be, az edények állapotának pontos megjelenítését szolgálja. Ez egy invazív módszer lehetséges mellékhatásokkal, mint pl kontrasztallergia, későbbi vérzés vagy trombózis, amely szigorú indikatív hozzáállást igényel és ésszerű a következő problémákra:
- - invazív terápia szükségessége (lásd alább)
- - a megfelelő invazív terápia kiválasztása
- - operációtervezés angiográfiai képek felhasználásával
- - a terápia ellenőrzése közvetlenül a műtét, az érrendszeri dilatáció vagy az embolectomia után
Terápia
A fájdalom riasztó jel, amelyet komolyan kell venni, különösen artériás érrendszeri betegségek esetén, és kezelést igényel, amelynek elsődleges célja a megfelelő véráramlás megbízható biztosítása. Csak így lehet megakadályozni a következményes károkat. Természetesen a fájdalmat egyszerre kell enyhíteni.
Az elsődleges óvintézkedések az akut vaszkuláris elzáródás gyanúja esetén az érintett végtag párnázása és annak tetején történő kirakása, elegendő fájdalomcsillapító gyógyszer, valamint 5000-10 000 E. heparin intravénás beadása a vér hígítására. Általában rossz állapot esetén a folyadék infúzió útján történő beadása és oxigénellátás is szükséges.
A jelentős akut érelzáródás orvosi vészhelyzet, amelyet a lehető legrövidebb időn belül kell kezelni az érsebészeti osztályon.
Az érbetegségeket csak közvetetten lehet kezelni:
- a kockázati tényezők kezelése
- a test oxigénellátását befolyásoló kísérő betegségek, például szív- és tüdőbetegségek kezelése
- a véráramlási tulajdonságok javulása vérlemezke-aggregációs mutatókkal, például acetilszalicilsav (acilpirin) és más gyógyszerek (buflomedil, naftidrofuril, pentoxifillin)
- Előrehaladott betegségekben o.i. ezenkívül végezzen infúziós terápiákat, amelyek elősegítik a véráramlást prosztaglandinokkal, plazma expanzánsokkal vagy olyan anyagokkal, amelyek növelik a vörösvértestek rugalmasságát, valamint vérhígítást marcoumarral.
- Általános elvek érvényesek a fájdalom kezelésére; a fájdalom súlyosságától függően a szokásos fájdalomcsillapítók, az úgynevezett nem szteroid reumaellenes gyógyszerek, az opiát fájdalomcsillapítók, mint pl. morfin.
- Mozgásterápia
A rendszeres testedzés elősegíti a kollaterális keringést és javítja a véráramlást. Szaggatott görbületben kiváló módszer az evt járás. futópadon. De az aktív terápiás torna, az úszás vagy a kerékpáros (ergometrikus) edzés is nagyon jó hatással van.
A fizikai edzés kiegészítéseként a különféle fürdők pozitívan befolyásolják a vérkeringést. Ezek közé tartozik a szénsavas fürdő és a Hauff meleg kézfürdő. A meleg és hideg vízzel váltakozó fürdők csak az artériás keringési rendellenességek kezdeti szakaszában alkalmasak.
- Embolektómia Fogarty katéterrel
Ez a speciális léggömb katéter lehet embólia, amely helyi érzéstelenítés alatt elfedi az ereket, azaz helyi érzéstelenítésben eltávolítva.
- Vaszkuláris dilatáció ballonos katéterrel
A beavatkozási módszerek, amelyeket ballonkatéterrel is végeznek, gyakran alkalmasak, különösen rövid érelzárásokra. Perkután transzluminális angioplasztikáról (PTA) beszélünk. Az edényt lufival kibővítik, majd evt. dróthüvely, úgynevezett stent behelyezésével tartható nyitva.
- Oldódási kezelés
Bizonyos vérhígítók intravénás beadásával, ún fibrionolitikumok, vagy közvetlenül az érintett érbe történő beadással egyes esetekben a friss vérrögök feloldódhatnak. A megnövekedett vérzési kockázat miatt ezt a kezelést intenzív beteg felügyelet mellett kell elvégezni.
Számos műtéti módszer létezik érrendszeri betegségek esetén. A legfontosabb a deszifláció, a tapasz-szobor vénaszalag vagy műanyag szalag varrásával, valamint az edény cseréje saját vénájával, artériájával vagy mesterséges protézissel. Ha a végtagot így már nem lehet megmenteni, amputálni kell.
A bél keringési rendellenességeinek terápiája
Elvileg a fenti elvek itt is érvényesek. Az opció egy művelet. Minél súlyosabbak a klinikai tünetek, annál gyorsabban kell elvégezni a műtétet. Az erek akut elzáródása rövid idő alatt a bélszövet halálához vezet, az ún. bél gangenus, és időben történő terápia nélkül végzetesen véget ér.
Raynaud-szindróma terápia
Az ujjak keringési rendellenességei esetén ki kell zárni és kezelni kell a meglévő betegséget is. Az általános intézkedés a hideg és a nikotin hatásainak elkerülése, valamint a különböző felszabadulási technikák elsajátítása. Súlyos esetekben szimpatikus idegszétválasztás, úgynevezett transaxilláris, transthorocal sympathectomia végezhető.
Számos alternatív módszer létezik a véráramlás elősegítésére, de ezek hatékonyságát még nem tudományosan igazolták. Ezért csak az iskolai orvoslás terápiájának kiegészítő intézkedéseiként ajánlhatók. Ezek különösen az ózonterápia, az oxigénterápia, a hematogén oxidációs terápia és az enzimterápia. Az akupunktúrás oldalon különösen az akupunktúra tűnik jónak a vérbetegségek fájdalmának kezelésére.
Profilaxis
Az érbetegségek megelőzése a kockázati tényezők kiigazításából áll. Emellett az általános intézkedések, például a dohányzásról való leszokás, a fogyás és a testedzés ugyanolyan fontosak. Az alkoholos italok ellenőrzött fogyasztása is, azaz napi 1-2 csésze, pozitív hatással van a torlódásokra (az American Heart Organization ajánlása).
Előrejelzés
Az érbetegségek előrejelzése elsősorban az okok megszüntetésétől függ. A már megállapított érkárosodás már nem orvosolható. Beállítás után, ill. a kockázati tényezők kiküszöbölése után az arteriosclorosis már nem halad vagy csak nagyon lassan halad. Ha azonban a kockázati tényezők továbbra is fennállnak, vagy a betegség előrehaladott stádiumban van, fennáll az amputáció, a szívroham vagy a stroke kockázata, és általában jelentősen lerövidül a várható élettartam.