Gyermekem készen áll az általános iskolába?

šalgotarjánska


Az iskolába lépés a gyermek új fejlesztési feladata. Élete gyökeresen megváltozik a gondtalan játékok időszakától az első komoly feladataiig. Ezért nagyon fontos ezt a lépést helyesen időzíteni, és szem előtt tartani, hogy a korai iskolaelhagyás hátrányosan befolyásolhatja a gyermek teljes iskolalátogatását.
Az iskolai érettség olyan fejlettség elérése, amely lehetővé teszi a gyermek számára az iskolai ismeretek és készségek sikeres megszerzését .

Az iskolai felkészültség a következőket tartalmazza:

• fizikai, szomatikus fejlődés, egészségi állapot
• a kognitív - kognitív funkciók érettségi szintje
• a munkaképesség szintje/munkafeltételek, szokások/
• személyiség érettségi szint/érzelmi és társadalmi érettség /

1. Fizikai, szomatikus fejlődés, egészségi állapot:

• Ennek nem kell összhangban állnia a mentális és szociális érettséggel, ezt egy gyermekorvos értékeli.
• A gyermeknek fizikailag kellően érettnek kell lennie (magassága kb. 110-120 cm, súlya kb. 22 kg) és egészségesnek kell lennie.
• Megfelelően fejlett csontjai és izmai vannak.
• Optimális fizikai kora van (nálunk 6 év).

2. A kognitív érettségi szint - kognitív funkciók, intellektuális érettség:


Motor, grafomotor és vizuális motor:

A bruttó motoros készségek, a finommotorikus készségek és a grafomotoros készségek megfelelő fejlődését jelenti:

Megfelelő fejlődését a következők tükrözik:

• A fizikai és sporttevékenységek sikeres végrehajtásában.
• Függetlenség a ruházat, a higiénia és a táplálkozás területén.
• Közös egyszerű tevékenységek folytatása a házimunka területén.
• A kéz lateralitásának megkülönböztető képességében.
• Az íróeszköz megfelelő markolatában.
• A gyermek képes egyszerű modellt rajzolni, a rajz már hűbben tükrözi a valóságot. A gyermek rajzolhat egy figurát az összes alapjellel, képes rajzolni úgy, hogy a vonalak szilárdak és rendületlenek legyenek, kivághat egy egyszerű alakot az előre megrajzolt vonalnak megfelelően.

· Szókincs, a beszéd tartalma megfelelő.

· A gyermek egyértelmű kiejtéssel rendelkezik, írásban fejezi ki magát.

· Tud rímeket, dalokat, verseket, dalokat.

· El tudja mondani egy novella tartalmát.

· Mondatokat és tagmondatokat használ az élmények leírására.

· Egy rövid szó kiejtése magánhangzókban.

Hallási érzékelés:

• Meg tudja találni az irányt, ahonnan a hang érkezik.
• Meg tudja határozni, mit bocsát ki a hang.
• Helyesen tudja érzékelni a ritmust és megvalósítani a ritmikus reprodukciót.
• Tapsolhat egy szót a szótagokon, és meghatározhatja a szótagok számát .
• Meg tud jegyezni egy szóbeli utasítást, és azt sorrendben követheti.
• Könnyen megtanulható versek, dalok, fejből memorizálja a meseszöveg egyes részeit - hallási memória.

Vizuális észlelés:

  • A gyermek meg tudja különböztetni az alapszíneket és azok árnyalatait.
  • Meg tudja határozni egy ismert objektum alakját a sablon alapján, ahol az objektum metszi más objektumokkal - ábrával és háttérrel.
  • Vizuálisan meg tudja különböztetni, mi hiányzik a másik, látszólag azonos képből, mi különbözik benne.
  • Két egyforma alakot találhat a képen.
  • Képes elrendezni a képeket a mese történetének sorrendje szerint.

A tér érzékelése:


• A gyermek képes megkülönböztetni és használni a következő kifejezéseket: felülről lefelé, jobbra-balra.
• Helyesen tudja kombinálni a szavakat az elöljárókkal: on, to, in, előtt, mögött, fent, lent, között, közvetlenül előtt, közvetlenül utána.
• Helyesen tudja használni a kifejezéseket: magas, alacsony, távoli, záró, első, utolsó.
• Helyesen tud tájékozódni saját testén, a cselekvési térben és általában a térben .

Az idő érzékelése:

· A gyermek időben megfelelően tájékozódik, meg tudja nevezni azokat a tevékenységeket, amelyeket reggel, reggel, délután, délután, este végez.

· Érzékeli a szokásos nap és hétvége tevékenységeit.

· Meg tudja különböztetni és érzékelni a jelentés évszakait, és megnevezni a számukra jellemzőt.

· Helyesen tud tájékozódni abban, ami van, mi volt, mi lesz.

· Helyesen tudja használni a kifejezéseket: ma, tegnap, holnap.

Matematikai alapfogalmak és műveletek:

• A gyermek összehasonlíthatja azt, ami kicsi - nagy, rövid-hosszú, nem túl sok - többé-kevésbé.
• Rendezni tudja az elemeket típus szerint - általánosít. Például. étel, ruházat, gyümölcs, zöldség.
• Rendezni tudja az elemeket szín, méret, forma szerint .
• Rendezni tudja az elemeket 2 vagy több kategória szerint, pl. nagy piros körök, kis sárga gombok.
• Helyesen tudja meghatározni, hogy mi nem tartozik az elemek egy csoportjába.
• Érti a 0-10-ig terjedő mennyiségeket.
• Számot rendelhet egy adott számú elemhez.
• Tud végrehajtani néhány egyszerű matematikai műveletet.

Gondolkodás:

  • Konkrétan - szemléltető anyag/mennyiség kezelésekor a sorrend, a sorrend/a tapasztalatok alapján általánosít.
  • Analitikus - a tájékozódást használja a környező világban, rajzokban és eseményekben jobban megragadja a részleteket és a különbségeket, megérti a kapcsolatokat és összefüggéseket .

• Egyre inkább mechanikus, mint logikus.
• Állandóbb és szándékosabb

· Megáll, a figyelem koncentrációjának időtartama körülbelül 15-20 percre nő .

· A munkaképesség szintje/munkafeltételek, szokások /:

· A gyermek meg tudja különböztetni a játékot a kötelességtől.

· Azok a feladatok, amelyeket megpróbál teljesíteni és kitölteni, állandóak a munkában.

· Megfelelő pszichomotoros tempóval rendelkezik.


3. A személyiség érettségi szintje/érzelmi és társadalmi érettség /:

Társadalmi érettség:

• Várja az iskolát, érdeklődik az iskolai tevékenységek iránt.
• Képes csatlakozni a csapathoz.
• Nem agresszív, képes együttműködni.
• Kezeli a parancsokat, tiltásokat, betartja a szabályokat.
• Helyes tájékozódás egyszerű társas helyzetekben.
• Tiszteld mások munkáját.

Érzelmi - érettség:

  • érzelmileg stabil, ellenáll a frusztrációnak, képes elfogadni a kudarcot.
  • Képes elhalasztani a vágyak azonnali teljesítését, szülők nélkül is kibír.
  • Tud uralkodni magán, 30 percet tud ülni, vigyázzon, ne beszéljen.
  • Nincs sok nehézsége mások előtt fellépni.
  • Állandóbb érdekei vannak.
  • Pozitívan viszonyul a kötelességekhez.


Az iskolai érettségi vizsga okai:


Az óvodai pszichológiai és gyógypedagógiai vizsgálatok leggyakoribb okai a következők:

  1. Feltételezett figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség.
  2. Nehéz alkalmazkodás idegen környezethez és idegen emberekhez, erős érzelmi kötődés, leginkább az anyához.
  3. Függetlenség, játékosság.
  4. A születés határideje - június, július, augusztus.
  5. Kivételesen tehetséges, szeptemberben, októberben és decemberben született gyermekek.
    "rossz évek évei", és kockáztathatja az automatikus halasztást 1 évvel.
  6. Értelmi képességek a norma vagy a szellemi retardáció alsó határán,
    ahol el kell dönteni, hogy a gyermek az óvodában marad-e, az általános iskola nulla évébe megy, vagy egy speciális általános iskolába.
  7. Egészségügyi és egyéb problémák, például beszédzavarok, gyengénlátás, halláskárosodás, alacsony termet, veleszületett rendellenességek.
  8. Veretlen lateralitás/jobb - balkezesség /, idő előtt született vagy alacsony születési súlyú gyermekek.
  9. A szülők arra irányuló erőfeszítései, hogy vizsgálattal objektíven értékelik a gyermek körülményeit, miben remekel, mi gyengébb, és felkészítik az iskolába lépésre.
  10. Néhány, különösen a magán-, a speciális és a nyelvi általános iskola követelménye, hogy a gyermeknek át kell mennie ilyen vizsgán.


Nem lenne helyes, ha a gyermek akkor kezdene el általános iskolába járni, amikor még nem áll készen rá.

Az iskolakezdés kellemetlen élmény lehet a gyermek számára. Lehet, hogy elutasítva érzi magát,
hacsak nem szeretsz iskolába járni .

Adjuk ezt minden gyermeknek N A J L E P Š I U Š A N C U, hogy tetszik az iskola. Akkor lesz, amikor jól felkészült rá .

Megéri megnyugtatni gyermekét és önmagát, hogy megfelelően felkészültek az iskolára, mielőtt iskolába járnának.