A nagyszülők törvényesen is megkereshetik unokáikat? Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk azokat a feltételeket, amelyek mellett a bíróság szabályozza a kiskorú gyermek kapcsolatát a nagyszülőkkel vagy más közeli személyekkel, valamint a bírósági eljárás menetét.

gyermek

A kiskorú kapcsolatát közeli személyekkel a 25. § (4) bekezdésének rendelkezése szabályozza. Törvény 5. sz. 36/2005. Coll. módosított családról (a továbbiakban: „családi törvény”) az alábbiak szerint: Ha erre a kiskorú gyermek érdekében van szükség, és ha a családi körülmények megkövetelik, a bíróság a gyermek közeli személyekkel való kapcsolatát is szabályozhatja. Az (1) - (4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

A hatályos jogszabályok tehát tiszteletben tartják a gyermek érzelmi viszonyait és hajlandóságát, azaz. egy olyan helyzet, amikor a gyermeknek szoros érzelmi kapcsolatai lehetnek szoros személyekkel, általában nagyszülőkkel, és ezek megzavarása vagy a gyermeknek az ezekkel a személyekkel való kapcsolatának megakadályozása negatív hatással lehet a gyermek oktatási környezetének stabilitására és az érzelmi fejlődésre. Ezért a jogi szabályozás lehetővé teszi a kiskorú kapcsolatának bíróságon történő szabályozását.

Ki igényelhet kapcsolatot kiskorúval? Nem csak a nagyszülők

A kiskorúval való kapcsolat módosítása a fent idézett jogi rendelkezés értelmében megkövetelheti az ún szerettei. Törvény 116. §-ának rendelkezése azonosításuk céljából. 40/1964 Coll. A módosított Polgári Törvénykönyv.

A közeli ember a közvetlen vonalbeli rokon, testvér és férj; a családban vagy hasonló kapcsolatban élő más személyek akkor tekinthetők egymáshoz közel álló személynek, ha egyikük által elszenvedett kárt a másik ésszerűen saját kárának érezte.

Kritériumok a kiskorú közeli emberrel való kapcsolatának beállításához

25. § (4) bekezdésének rendelkezései közül A családtörvény 5. cikke szerint a közeli személy kiskorúval való kapcsolatának szabályozására a következő feltételek (kritériumok) vonatkoznak:

  1. Kiskorú gyermek érdeke és egyben
  2. A kapcsolattartás kiigazításának igazolása a családi körülmények figyelembevételével

Ugyanakkor a kiskorú közeli személlyel való kapcsolatának kiigazításának kell lennie a Ptk. 116. §-ában megadott meghatározás szerint, egy vagy többel a javaslat szerint.

A bírósági eljárások menete a kiskorú közeli személlyel való kapcsolatának szabályozása érdekében

Az említett bírósági eljárás keretében a 25. § (4) bekezdésének rendelkezései A családtörvény 1–4.

A kiskorúat a bírósági eljárásban az illetékes munkaügyi, szociális és családi hivatal képviseli. A 13. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint eljárásra jogosult. Törvény 1. -a. 161/2015. Az illetékes járási ügyészség a módosított polgári nem szabadalmi szabályokat is bevezeti.

A bírósági eljárás során a bíróság meghatározza a beadvány megalapozottságát, különös tekintettel arra, hogy a kiskorú érdeke-e az indítvánnyal vagy az indítványozókkal való kapcsolattartás szabályozása. Hogyan?

1. Kiskorú meghallgatása - a gyermeknek joga van véleményét kifejezni

  • Az a kiskorú, aki életkorára és értelmi érettségére tekintettel képes önállóan kifejezni véleményét, joga van azt szabadon kifejezni minden őt érintő kérdésben. A kiskorúval kapcsolatos ügyekben a kiskorúnak joga van meghallgatásra. A kiskorú gyermek véleményére életkorának és értelmi érettségének megfelelően kell figyelmet fordítani (a családi törvény 43. cikkének (1) bekezdése). Az ítélet indoklásában azonban a bíróságnak foglalkoznia kell azzal, hogy miért vette figyelembe a kiskorú gyermek véleményét és vette figyelembe, vagy miért nem vette figyelembe a kiskorú gyermek véleményét, vagy miért nem hallgatta ki a kiskorú gyermeket (a nagyszombati körzeti bíróság 2014. július 7-i 23CoP/14/2014. sz. ügyiratából).

2. Sok esetben a gyermekjóléti hatóság felkeresi a gyermek oktatási környezetét, hogy megtudja a családi helyzetet.

(3) A bíróság szakértői jelentést rendel el.

(4) A bíróság figyelembe veszi i

  • Gyermek esetében: életkora, egészségi állapota, iskolai és tanórán kívüli tevékenységei, a gyermek érdekei és körei, így az érintkezés szabályozása nem hátrányosan befolyásolja ezeket a kötelességeket, valamint az érdekeket, a gyermek pihenéshez és szabadidős jogát., korának megfelelő játék- és szabadidős tevékenységekben való részvétel, valamint ingyenes részvétel a kulturális életben és a művészeti tevékenységben.
  • Az indítványozó/közeli személy esetében: a közeli személy kapcsolata a gyermekkel, a közeli személy időbeli és gazdasági lehetőségei, családi körülmények, a gyermek lakóhelye és a közeli személy lakóhelye közötti távolság stb.

5. Az a puszta tény, hogy egy kiskorú gyermeknek még nem volt alkalma vagy nem alakultak ki érzelmi kapcsolatai egy közeli személlyel (általában a nagyszülőkkel), nem jelent további okot a gyermek nagyszülőkkel való kapcsolatának szabályozására irányuló javaslat elutasítására. (például a regionális bíróság aktájának 24.10./132/2017. sz. ítélete, 2017.10.04.)

Következtetés

Ha a bírósági eljárásban a bizonyítékok eredményei alapján a bíróság arra a következtetésre jut, hogy szabályozni kell a kiskorú kapcsolatát az indítványozóval (közeli személlyel), mivel ez a kiskorú érdeke és érzelmileg gazdagítja, a család és oktatási szempontból. A bíróság meghatározza a közeli személy gyermekkel való kapcsolatának idejét, és egyúttal meghatározza a szülő (k) kötelességét, hogy felkészítsék a gyermeket a találkozóra. Kisgyermekek esetén a megbeszélésre szülő jelenlétében kerül sor, idősebb gyermekek esetében és annak szempontjából, hogy érzelmi viszonyban vannak-e egy közeli személlyel, a közösülés szülő jelenléte nélkül is lefolytatható. vagy az otthoni környezeten kívül.