magasság és 1. tér al. hely az űrben az alapsíktól felfelé: zuhanjon a magasból; a sas óriási magasságban körözött • pl. magasság (nagy magasság): kék magasság • könyv. magasabb (Vansová) • zasta r.: Fenség (Kalinčiak) • Fenség: Dicsőség Isten Fenségein • költő. magas (Hviezdoslav)
2. az az állapot, amelyen valaminek az értékelése alapul: a büntetés mértéke • szint: művészi szint • szint: árszint • fokozat: iskolai végzettség • fokozat: műveltségi fok • könyv. szint [vysl. n-vó]: fizetési szint
vysk akovať 1. o. ugrás 1 2. összehasonlítás elaludni
adjon behatoló, magas hangot (általában örömmel) • kifejez. kiáltás: a gyermek ugrált, ugrált örömében • füttyentés * hú! (az új közbeiktatásának kimondására): a táncosok üvöltöznek, intenek • haháka (a hahá közbeiktatását ejtik) • kifej.: sikoltozás • sikoltozás • sikítás • csipogás (csípős, kényelmetlenül üvöltözés, sikoltozás): gyerekek ordítoznak, sípolnak az ívek alatt • pejor. üvöltés (szúró, húzó, kellemetlen hangot ad ki): örömében üvölt
-
magasság 1. o. nevet 1 2. o. kinevetni
ugrás felfelé 1. éles mozdulattal ugrás felkeléshez • ugrás: felugrás, ugrás a vonatra, a kocsira • feldobás • felkelés • kifej. kiadás • könyv. kidobni magát: kidobni, lóra szállni; ügyesen kiugrik, a rácsokra ugrik • pl. kizár (Dobšinský) • ugrás (fokozatosan)
2. éles mozdulattal, ugrással a semmiből való kijutáshoz • pl.: elfogy • kirepül • kirepül: egyszerre ugrik ki a rejtekből, kirepül, puskával katonát fut ki • kifej. hogy elfogy: dühös ember rohant ki a szobából
3. o. kelj fel 1, 2 4. o. show 1 5. o. elaludni
magasság rab lek. a nyálkahártya eltávolítása a méhből • lek. curettage • szleng. curette • abortusz (mesterségesen kiváltott): abortusz
magasság zsákmány, magasság karcolás távolítsa el valaminek a rétegét belülről; ily módon ürítsen ki valamit • hívás. mentéshez: zárja ki (i) abať-t, mentse meg a fazék maradványait; kaparja el az egész edényt, mentse meg • nyalogassa (ujj, nyelv): nyalja meg a serpenyőt • kaparja • kaparja: kaparja, kaparja le az égési sérülést a kazán aljáról • kaparás • mentés • karcolás • karcolás (fokozatosan)
vö. is karcolja
vyšk-engedmény, vyšk keményen ás, erőfeszítéssel (általában kéz és láb segítségével), hogy felkeljen al. a semmiből • mászni: mászni, mászni egy magas kerítésen, egy fán; tülekedés, mászás ki a gödörből • mászás (mászás ki): mászás a legmagasabb ágra • kifej.: tülekedés • tülekedés • tülekedés: a csúcsig kódolva; kijutni, kijutni a kútból • pl. kimászni (a semmiből): kibújni a rejtekből • kihúzni • kifejezni.: kimászni • kúszni (lassan kijönni): a fiú kihúzódott az ágy alól