felébred 1. p. felébred 1, átveszi a 2. oldalt. felébredni 2
visszatérni a teljes tudatállapotba (alvásból, ájulásból, intenzíven átélt mentális állapotból) • felébredni • felébredni • összejönni • szakítani: lassan felébredt, felébredt kemény alvás; nem tudott felépülni öntudatlanságából, magához térni; átveszi a gondolatból • felébred (könnyedén, nem egészen veszi át): ébredjen fel egy álomból • kifejez. duzzanat (hirtelen): duzzadt az alvástól • felépül (érzelmi izgatottságtól): nem tudott felépülni a csodálkozástól • kifejez.: kelj fel • kelj: alig állt fel az ájulástól, kelj fel
felébredni 1. teljes tudatosság megszerzése, visszatérés ébrenléti állapotba (alvás, ájulás stb. után), pren. hagyja passzivitás • felébred • felébred: felébredt, későn ébredt • megállt r. felébredni (Záborský) • kinyitni a szemem: amikor kinyitottam a szemem, már dél volt • felébredni: éjszaka felébred és nem tud aludni; ájulásból, zsibbadásból felépülni • felébredni (könnyedén, nem teljesen felébredni): elborult; felébred a csodálkozástól • zasta r. érezni (Ondrejov) • pl. dagad: dagad ki egy álomból • elhúz (hirtelen, hirtelen felébred): amikor elárasztja a gyermek húz
2. hirtelen elkezd megjelenni • felébredni • felébredni: a tanulóban felébredt, felébredt, felkeltette az érdeklődést a sport iránt; felébredt, a lelkiismerete felébredt benne • megjelenni • megjelenni • jelenteni • bejelentkezni • beszélni • tudatta magával: hirtelen válaszolt, gyomra megszólalt; rejtett betegség jelent meg újra