Az iskolába lépés a gyermek új fejlesztési feladata. Élete gyökeresen megváltozik a gondtalan játékok időszakától az első komoly feladataiig. Ezért nagyon fontos ezt a lépést helyesen időzíteni, és szem előtt tartani, hogy a korai iskolaelhagyás hátrányosan befolyásolhatja a gyermek teljes iskolalátogatását.
MEGHATÁROZÁS Különféle kifejezéseket használnak az irodalomban - például iskolai érettség, iskolai készültség, iskolai kompetencia. Ez egy összetett jelenség, a gyermek ilyen szintű fizikai (értelmi, szellemi, érzelmi és szociális) fejlődésének eléréséről, amely lehetővé teszi számára, hogy viszonylag sikeresen elsajátítsa az iskolai ismereteket és készségeket.
KOR A mi körülményeink között van egy korhatár az iskolába belépő gyermek számára, aki 6 éves koráig, szeptember 1-ig. Minden olyan gyermeket, aki megfelel ennek a feltételnek, be kell írnia az iskolába egy adott évben. Az iskolába járás elhalasztása esetén ezt a szülő kérheti (pszichológus, orvos, óvónő kezdeményezésére is). Megteheti, ha gyermekét iskolába írja, a tavaszi hónapokban is (ami optimális), de legkésőbb az év augusztusáig. Korai képzésre történő jelentkezéskor (ha a gyermek szeptember 1. után és a naptári év végéig született) kötelező a gyermek pszichológiai vizsgálata.
AZ ISKOLA ÉRETÉNEK JELLEMZŐI
TEST ÉS EGÉSZSÉGÜGY A fizikai fejlődés szempontjait orvos - gyermekorvos értékeli. Ebben a korban a test átalakul ("a test szerkezetének első átalakulása"): a gyermek zsírrétege elveszik az izmok rovására, megváltoznak a testarányok: a test megnyúlik, a végtagok meghosszabbodnak, a törzs szűkül, a test mérete a fej a testhez képest csökken. Az iskolai érettség fizikai oldalának meghatározására egyszerűsített módszer az ún "Fülöp-szigeteki intézkedés", amely szerint a gyermek akkor érett, ha jobb kezével meg tudja ragadni a bal fülét, és fordítva.
Pszichikai érettség A gyermek pszichológiai érettségének szempontjából fontos az oktatási környezetének ingere, miközben nagyon fontos annak szintjét megbecsülni. Az inger elégtelen vagy túl magas szintje (a gyermek úgynevezett előimulációja) nem megfelelő. Ebben az időszakban a gyermeknek nemcsak játékok, hanem rajzeszközök, gyurma, rejtvények, könyvek stb. A gyermeknek biztonságban kell éreznie magát a családban. Észreveszi a férfi és a női szerepeket, megtanulja a proszociális viselkedést.
A mentális érettség szempontjából érettség a következő területeken:
érzelmi és társadalmi érettség • a gyermek képes elválni az anyától, alávetni magát a tekintélynek • új környezetnek és az emberek nagyobb problémák nélkül megszokják (nem sír, nem bújik a szülők mögé, nem fut) • többnyire gyerekekkel játszik, nem nem zárkózik el a társadalmuktól, nem félelmetes a gyermekek körében és nem sír • nem agresszív, többnyire harc, veszekedés, dac nélkül képes megoldani a gyerekekkel való vitákat
AMIKOR A GYERMEK éretlen az ISKOLÁHOZ?
Az iskolai érettség különböző aspektusai között gyakran nagy ellentmondások és ellentmondások vannak. Ezek lehetnek aránytalanságok a fizikai és mentális oldal között, de aránytalanságok lehetnek magában a fizikai, mentális vagy szociális területen is. Ezért fontos a gyermek iskolai érettségének átfogó értékelése. Az iskolai éretlenség okai általában a következő kategóriákba sorolhatók: • a szomatikus fejlődés és az egészségi állapot hiányosságai • egyenetlen fejlődés, a részleges képességek és funkciók károsodása • éretlenség az érzelmi és társadalmi térségben • az oktatási környezet és befolyás hiányosságai a gyereken. Konkrétan éretlennek tekinthető az a gyermek, aki: - nagyon élénk, játékos és nem tart tovább egy tevékenység során, - nem szeret rajzolni, nem tart jól ceruzát, vagy jobbról balra váltja, - nehézségei vannak a kiejtéssel, rosszul fejlett a beszéde, - túlságosan félénk, megtagadja a másokkal való érintkezést és idegen környezetben sír, - a gyermek is nagyobb valószínűséggel éretlen, ha nem ment óvodába; valószínűbb, hogy nehéz lesz megszokni a csapatot, alkalmazkodni a szabályokhoz.
AZ ISKOLA RÉSZLETÉNEK KÉSLELTETÉSE
Ezért, ha a gyermek nem felel meg az iskolai érettség alapvető kritériumainak, kérni kell az iskolalátogatás elhalasztását - ezt javasolhatja a szülő, de akár tanár, pszichológus vagy gyermekorvos is. Az elhalasztást a gyermek szülője írásban kéri, és szükség esetén csatolja a szakmai vizsga következtetését. A halasztásról szóló határozatot annak az iskolának az igazgatósága adja ki, ahová a gyermeket beíratták. Az iskolába járás elhalasztása esetén általában előnyös, ha a gyermek óvodába jár, ami szisztematikus és szakszerű ellátást nyújthat számára. Az év folyamán általában kompenzálni lehet a gyermek fejlődésében észlelt szabálytalanságokat.
NÉHÁNY ÓVINTÉZKEDÉS IMMERÁLHATÓ GYERMEKEKRE vonatkozóan:
➔ a hiányterületek szándékos fejlesztése és korrekciója: gondolkodásban - tárgyak rendezése és csoportosítása szín, forma, mennyiség, cél szerint; egységek összeszerelése és szétszerelése - képek, készletek, rejtvények megoldása; térbeli tájékozódásban - orientáció a saját testén, jobb-bal orientáció; beszédterület - szókincs fejlesztése, kifejező képességek; a finommotorikában - ceruzával, ollóval dolgozni. Vannak ösztönző programok, amelyek fejlesztik ezeket a hiányos területeket.
➔ a gyermek szociális és érzelmi fejlődése
AZ ISKOLAI LÁTÁS FELHASZNÁLÁSA:
Ha a gyermek iskolai éretlenségét csak a gyermek iskolába lépését követően fedezik fel, a szülő vagy a tanár kérheti az iskolalátogatás további elhalasztásának megfontolását. A további halasztásról szóló döntés az iskola igazgatójának hatáskörébe tartozik, és annak kiadása az 1. év fél évének végéig (azaz az adott év januárjáig) lehetséges. Egy ilyen döntés már súlyosabb, mint az iskolába járás elhalasztása, és a gyakorlatban általában pszichológussal együttműködve döntenek róla.
KÖVETKEZTETÉS: Az iskolára való felkészülés hosszú és céltudatos folyamat, és nem szabad csak a képzés előtti utolsó évre összpontosítani. Az érettség és éretlenség közötti határ nagyon relatív. Ha kétségei vannak afelől, hogy gyermeke képes lesz-e megbirkózni az iskola követelményeivel, tanácsos konzultálni pszichológusokkal. Átfogóan mérlegelik a gyermek iskolai érettségét, és a pszichológiai vizsgálat után ajánlást adnak a szülőknek arra vonatkozóan, hogy a gyereket képezni kell-e, vagy el kell-e halasztani az iskolába járást. A döntés arról, hogy a gyermek belép-e az iskolába, a szülőnél marad, és a pszichológus feladata, hogy elfogadja-e a pszichológus ajánlásait.