94. §, 95. §
(1) A munkaszüneti napok azok a napok, amelyeken a munkavállaló a héten és az ünnepnapokon folyamatosan pihen.
(2) A munkanapon kívüli munkát csak kivételesen, a munkavállalók képviselőivel történő egyeztetést követően lehet megrendelni.
(3) A munkavállaló héten belüli folyamatos pihenésének napján a munkavállalót csak az alábbi szükséges munkára lehet elrendelni, amely munkanapokon nem végezhető:
a) sürgős javítási munkák,
b) be- és kirakodási munkák,
c) leltározási és zárási munkák,
d) folyamatos munkakörben végzett munka olyan munkavállaló nevében, aki nem változott a változást,
e) az életre, az egészségre vagy a vészhelyzetekre gyakorolt veszélyek elhárítására irányuló munka,
f) a lakosság élet-, egészségügyi és kulturális szükségleteinek kielégítéséhez szükséges munka,
g) az állatok takarmányozása és gondozása,
h) sürgős munka a mezőgazdaságban a növénytermesztésben, a termesztett növények telepítésében, kezelésében és betakarításában, valamint az élelmiszer-alapanyagok feldolgozásában.
(4) Munkaszüneti napokon a munkavállaló csak olyan munkát rendelhet el, amely a héten a munkavállaló folyamatos pihenésének napjain megrendelhető, folyamatos üzemben és a munkáltató helyiségének őrzéséhez szükséges munka.
(5) Január 1-jén, húsvét vasárnapján, december 24-én 12:00 és december 25-e után nem lehet megrendelni vagy megegyezni a munkavállalóval az áruk végső fogyasztónak történő értékesítéséről, ideértve a kapcsolódó munkát (a továbbiakban: kiskereskedelem) melléklet szerinti kiskereskedelmi értékesítés kivételével.). 1a; a (3) bekezdés a) pontjának rendelkezései f) pontja és a (4) bekezdés nem alkalmazandó ilyen esetekben.
KISKERESKEDELEM, AMELYBEN MUNKAVÁLLALÓT MEGRENDELHETNEK, VAGY MEGÁLLAPODHATNAK MUNKÁBAN A JOG SZABÁLYOZÁSÁNAK NAPJAIN 1
• gyógyszerek kiskereskedelme és kiadása gyógyszertárakban
• kiskereskedelem repülőtereken, kikötőkben, egyéb tömegközlekedési létesítményekben és kórházakban
• Jegyértékesítés
• ajándéktárgyak értékesítése
Éjszakai műszakban működő munkahelyeken a munkapihenő napja a műszak kezdetének megfelelő órával kezdődik, amely először a munkahét változásainak ütemezése szerint kezdődik.
A munkanapok a következőket tartalmazzák:
• folyamatos pihenés napja a héten - amelyet a Munka Törvénykönyve 93. §-a határoz meg. Ez egy megszakítás nélküli pihenés két napja egy munkanapon, amely szombatra és vasárnapra, illetve vasárnapra és hétfőre esik. Ha az üzemi körülmények nem teszik lehetővé, akkor egy héten belül két egymást követő szabadnap lehet.
• Ünnepnapok - felosztjuk őket munkaszüneti napokra és más ünnepekre (munkaszüneti napokra vagy emléknapokra is).
Nem munkanapon a munkáltató csak a Munka Törvénykönyve 94. §-ának (3) bekezdésében felsorolt esetekben, és csak a munkavállalók képviselőivel folytatott konzultációt követően kötelezheti a munkavállalót munkavégzésre. Kivételes munkának kell lennie, amelyet munkanapokon nem lehet elvégezni.
Példa:
A leltár végrehajtása nagy raktárban, normál ötnapos üzem: a munkáltató a leltározás napját a munkapihenő napján határozza meg, pl. szombaton, mert a művelettel párhuzamosan nem végezhető leltározási munka. A szombati munkára, i. nem munkanapon a munkáltató bérpótlékot fizet az alkalmazottaknak (a túlmunkáért).
Ha a munkavállalót nem munkanapokon bízzák meg a munkavégzéssel (legyen az hétfőtől péntekig terjedő szokásos munkaidő vagy műszakos munkaidő, azaz ha a folyamatos pihenés napjai a hét másik két egymást követő napjára esnek) meghaladja a meghatározott heti munkaidőt, ez a túlmunka. Ebben az esetben a munkavállaló jogosult a bérigényeken túl a ZP-ből származó bérjuttatásokra is, attól függően, hogy folyamatos pihenés volt-e, vagy szabadságon töltött munka volt-e, vagy ha a túlórák (azaz a heti meghatározott időn túl) estek ugyanazon a napon nyaralni. Ezt részletesebben a Munka Törvénykönyve 97. szakaszához fűzött kommentár tárgyalja.
Üdülési munkát a munkáltató csak ugyanazokkal a feltételekkel rendelhet el a munkavállaló számára, mint a folyamatos pihenőnapokon, vagy folyamatos üzemben, vagy a munkáltató helyiségeinek őrzésénél végzett munka esetén.
Ünnepek:
Január 1 .: A Szlovák Köztársaság megalakulásának napja, nemzeti ünnep
Január 6 .: Az Úr kinyilatkoztatása
Nagypéntek (húsvéthoz, költöző ünnephez tartozik)
Húsvét hétfő (költöző ünnep)
Május 1.: a munka ünnepe
Május 8. a győzelem napja a fasizmus miatt
Július 5 .: Szent Cirill és Metód ünnepe, nemzeti ünnep
Augusztus 29.: A szlovák nemzeti felkelés évfordulója, nemzeti ünnep
Szeptember 1 .: A Szlovák Köztársaság alkotmányának napja, nemzeti ünnep
Szeptember 15 .: Fájdalmas Szűzanya
November 1.: Mindenszentek napja
November 17 .: A demokrácia napja, nemzeti ünnep
December 24 .: karácsony
December 25 .: Karácsony első ünnepe
December 26 .: Karácsony második ünnepe
A ZP 94. § új szövegét kiegészíti az 5. bekezdés, amely felsorolja azokat az ünnepeket, amelyekben nem lehet megrendelni vagy megegyezni a munkavállalóval a végső fogyasztónak történő eladást jelentő munkát, ideértve a velük kapcsolatos munkát is. December 25.).
Példa:
Az alkalmazott folyamatos működéssel rendelkező értékesítési hálózatban dolgozik. December 24-én, 12 óra után az áruház üzeme bezárul, és azok az alkalmazottak (pl. Pénztárosok, árusok, árucikkek), akiknek ekkor ütemezett változásai voltak, nem tudnak munkát végezni. Annak ellenére, hogy a meghatározott munkaszüneti napokon a ZP változtatásának ütemtervével történő folyamatos munka ellenére a munka tilos, a folyamatos üzem ezeken a napokon zárva tart.
Ebben az esetben is van kivétel:
• kiskereskedelmi értékesítés a benzinkutakon
• gyógyszerek kiskereskedelme és kiadása gyógyszertárakban
• kiskereskedelem repülőtereken, kikötőkben és más tömegközlekedési helyeken
• kórházakban
• Jegyértékesítés
• ajándéktárgyak értékesítése
A Munka Törvénykönyve 95. szakaszára vonatkozóan:
Az éjszakai műszakban dolgozó alkalmazottak munkanapon kívüli napja a műszak kezdetének megfelelő órával kezdődik, amely a munkanapon a műszakok ütemezése szerint kezdődik először.
Azaz:
Normál körülmények között a nem munkanap 0:00 órakor kezdődik és 24:00 órakor ér véget; nem éjszakai ünnep esetén a munkanélküli nap az éjszaka vége után reggel 6:00 órakor kezdődik. váltás és az első menetrend-változás bekövetkeztével. Ebben az esetben még az ünnepi munka is másképp számít.
Példa:
November 16-án az alkalmazott éjszakai műszakban dolgozik, azaz. 22: 00-tól 06: 00-ig, míg a változás részeként az alkalmazott november 17-én, azaz a munkaszüneti napon dolgozik. A Munka Törvénykönyve 95. §-a kimondja, hogy éjszakai váltás esetén a pihenőnap (és így munkaszüneti nap) kezdete a munkaváltás kezdetére esik, amely a munkaidő változásának ütemezése szerint a hét kezdődik először. Ezért az ünnep kezdetét erre az órára, azaz nem 0:00 órára, hanem 06:00 órára halasztják. Ezért az éjszakai műszakban dolgozó alkalmazott 16.11-től. 17.11-én. nem tartalmazza az ünnepi munka pótdíját. Ezzel szemben, ha egy alkalmazott éjjeli műszakban kezd 17:00 órakor 22:00 órakor és 18:11 órakor 06:00 órakor végződik, akkor a teljes ledolgozott óraszámban munkabér-juttatás illeti meg a szabadságot.
Forrás: BARANCOVÁ, H.: Munka törvénykönyve. Hozzászólás példákkal. 5. kiadás. Pozsony: SPRINT, 2007.
Forrás: Munka törvénykönyve kommentárokkal és esetjoggal. Pozsony: ÚJ MUNKA, 2008
Forrás: BRUNOVSKÝ, Š., DOHÁŇOŠOVÁ, O., JÁNOŠÍKOVÁ, L. et al.: Abeceda mzdovej účtovníčky 2008. 2. kiadás. Olomouc: ANAG, 2008
Forrás: RYBÁROVÁ, M., VOJNÁROVÁ, A., MAČUHA, M.: Módosított Munka Törvénykönyve. Hozzászólás példákkal. Pozsony: EPOS, 2007