jelenlét

Szergej Lavrov és Toshimitsu Motegi orosz és japán külügyminiszterek egy 2019. november 22-i találkozón. Fotó: TASR/AP

Az amerikai katonai jelenlét Japánban "problémát" okoz az orosz-japán kapcsolatokban, és megnehezíti a két ország közötti békemegállapodás megkötését. Ezt szombaton jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Nagoya japán városában.

Az amerikai hadsereg szerint Japánban körülbelül 54 000 amerikai alkalmazott dolgozik a két ország közötti kölcsönös biztonsági paktum részeként - írja az AFP ügynökség.

A G20-ak külügyminisztereinek találkozóján Lavrov elmondta, hogy a csapatok "problémát okoznak az orosz-japán kapcsolatok minőségének javítása felé vezető úton".

Hozzátette, hogy Oroszország aggodalmait "saját biztonsága miatt, amelyek az USA-Japán politikai és katonai szövetség jelenlétéből és folyamatos megerősítéséből fakadnak", továbbadták a japán pártnak, amely megígérte, hogy foglalkozik velük.

Lavrov szerint Moszkva választ vár, és kész folytatni a megbeszéléseket.

Szeptemberben Shinzo Abe japán miniszterelnök felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy kössön békeszerződést Oroszország és Japán között. Vlagyivosztokban felszólította Putyint is, hogy vegyen részt személyesen a folyamatban, és folytassa a tárgyalási folyamatot.

Hirdető

Putyin megerősítette vágyát a Japánnal kötött békeszerződés megoldására, mondván, hogy az 1956-os szovjet-japán nyilatkozat lesz a tárgyalások alapja. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Japánnak az Egyesült Államok iránti katonai kötelezettségvállalásai kapcsán "sok kérdés van", és "meg kell figyelembe kell venni. ".

Putyin és Abe 2018 novemberében megállapodtak a béketárgyalások fokozásáról, amelyeknek az 1956-os szovjet-japán közös nyilatkozaton kell alapulniuk.

A nyilatkozat aláírásával nemcsak helyreállították a diplomáciai kapcsolatokat Japán és a Szovjetunió között, hanem Moszkva ígéretet tett arra is, hogy béke után két vitatott Habomay-szigetet és Sikotan-t visszaad Japánnak. A tárgyalások azonban akkor kudarcot vallottak, miután Japán ragaszkodott a további két Iturup és Kunashir sziget visszaszolgáltatásához.

A Szovjetunió a második világháború utolsó napjaiban foglalta el a Kuril-szigetek legdélebbi szigeteit, amelyeket Japán az északi területeknek nevez. Ez a vita a szigeteken megakadályozza mindkét felet abban, hogy megkötsék a háború utáni békeszerződést, amely hivatalosan befejezi a hadiállapotot.