kívül

A statisztikák azt mutatják, hogy minden ötödik gyermek tehetséges. Ezeknek a gyermekeknek azonban megfelelő körülményekre van szükségük tehetségük kibontakoztatásához. A rendes iskolák ma nem tudják őket biztosítani számukra. Európa is kezdi felismerni a tehetséges gyermekek kérdését.

LAZNIBATOVÁ JOLANA igazgatója a Rendkívül tehetséges gyermekek iskolájának és a pozsonyi gimnáziumnak, valamint az APROGEN speciális oktatási program írója. 25 éves tapasztalata van a tehetséges gyermekek oktatásában és kutatásában. Az EU Tanácsának szlovák elnöksége által a közelmúltban megrendezett rangos konferencián az egyik legfontosabb beszédet mondta a tehetségről. Itt hangsúlyozta, hogy a tehetséges gyermekek minden ország stratégiai eszközei, és fokozott figyelmet kell fordítanunk rájuk. Ők képesek megoldani a világ legnagyobb problémáit.

Beszéltünk arról, hogyan lehet felismerni az ilyen gyerekeket korán, miben különböznek egymástól, hogyan lehet hozzájuk közelíteni és arról is, hogy a mai tanárok egyáltalán nem hajlandók együtt dolgozni tehetséges gyerekekkel.

Hogyan állapíthatjuk meg, hogy a gyermek tehetséges?

A szülő az első, aki megtudja, hogy gyermeke más. Más dolgokat csinál, más érdekli, mint a társait. Az óvodában ritkán tudják meg, mert itt próbálják a tanárok arra késztetni az összes gyereket, hogy ugyanazt a tevékenységet végezzék és ugyanúgy viselkedjenek. Ha a gyermek más, a tanárok alkalmazkodásra kényszerítik. A szülők azonban otthon látják, hogy gyermekük más, másképp reagál. Az ilyen gyermek óvodás korban más kérdéseket tesz fel, minden érdekli, kiváló memóriával rendelkezik, még mindig sok ingerre van szüksége. Olyan dolgokat old meg, amelyek más gyerekeket egyáltalán nem érdekelnek, mint pl élet vagy halál, vallás, emberi test, univerzum kérdései. Már az igényesebb területek érdeklik, és új információkat kér. Körülbelül 5-6 év, jó megerősíteni ezt a gyanút egy pszichológussal, aki tehetséges gyerekekkel dolgozik.

Előfordul, hogy egyes pszichológusok, akik nem dolgoznak ilyen gyerekekkel, nem tudják azonosítani a tehetséges gyermekeket?

Ez történik. Azt mondják a szülőknek, hogy gyermekük még mindig szociálisan és érzelmileg éretlen, nehezebben kommunikál és nem tartanák az iskolában. Ezek azonban azok a pillanatok, amikor néhány tehetséges gyermek nem lép tovább velük dolgozni, hanem még egy évre otthagyja őket az óvodában. Nagy mínusz ezeknek a gyerekeknek. Szisztematikus megközelítésre és információszolgáltatásra van szükségük. Ha egy év múlva az ilyen gyermekek egy fiatalabb gyermekcsoportba kerülnek, ott különféle problémák kezdődnek.

A szülők óvodásokkal jönnek hozzád tanáraik kezdeményezésére, vagy valóban megbecsülhetik maguknak?

Mindig a szülők kezdeményezésére jönnek. Már ötéves korban elkezdjük tesztelni a gyerekeket. Ha egy ilyen gyerek tud olvasni, írni, számolni, az már nagy fejlődési előny.

Hogyan fogadja be a gyerekeket az iskolába, melyek a kritériumok?

Gyermekeinknek mindenekelőtt a szabványosított pszichológiai tesztekben a meghatározott pontszámokkal kell rendelkezniük. Ezután csak az általános érettséget és a társasági életet, valamint az ismeretek általános szintjét határozzák meg annak érdekében, hogy megtudják, lehetséges-e gyermek bevonása a programba. Még az iskolába lépés előtt az óvodások gyakorlatilag egész évben iskolánkba járnak hétvégi találkozókra.

Gyermekeket speciális pszichológiai tanácsadó központokba küld, különben bárhol elvégezheti ezt a tesztet?

Hosszú évek óta próbálok létrehozni egy speciális pszichológiai központot a tehetséges gyermekek számára iskolánkban, mivel senki sem tud többet a tehetséges gyermekekről, mint mi. 25 éves tapasztalattal rendelkezünk. Vizsgálatunk gyakorlatilag 5 éves koruktól 18 éves gyermekükig tart. Látjuk fejlődésüket. Kiváló előfeltételeink vannak erre, mert ma már 7 pszichológus van az iskolában. Jelenleg tanárként vagy oktatási tanácsadóként dolgoznak. A legjobb, ha a szülők pszichológust keresnek, aki a tehetséges gyermekek kérdésével foglalkozik.

Hány gyereket vesz fel általános iskolába és hány gimnáziumba évente?

Mindig 2 osztályt nyitunk 5 évesekből és 2 osztályt 6 évesekből, akiknek rendesen be kell kezdeniük az iskolát. Ebben az évben 185 gyermeket regisztráltunk. Rendszeresen 60-64 gyereket viszünk a gimnáziumba.

Szlovákiában több olyan iskola van, amely olyan intenzíven foglalkozik a tehetséges gyermekekkel?

Az APROGEN programomat követő iskola az egyetlen. Szlovákiában 22 általános iskola teljes hálózata folyik, amely speciális osztályokkal rendelkezik a tehetséges gyermekek oktatásához, ennek a programnak megfelelően, amelynek koordinátora én vagyok. A paradoxon azonban az, hogy ez a program külföldön jobban ismert, mint nálunk.

Különbségeket lát, amikor tehetséges gyerekekkel beszélünk fiúkkal és lányokkal?

Iskolánkban mindig a fiúk több mint 70 százaléka van. A lányok jobban alkalmazkodnak, nem tűnnek ki a tömegből, nem azt kiabálják, amit tudnak. A fiúk jobban láthatóak ebben, és szüleik elkezdenek gondolkodni, mit tegyenek ezután. Ugyanakkor a lányokkal nincsenek ugyanazok a problémák, mint a tehetséges fiúkkal.

Milyen problémák vannak?

Ha egy tehetséges gyermek az első osztályba jár, akkor is meg kell várnia, amíg a többi gyermek befejezi munkáját. Például a tanár nem képes elegendő teret adni neki, hogy elmondhasson mindent, amit tud. Nem kap elég helyet. A fiú ekkor nyugtalanná válik, kiabál és fél óráig szakít. Ahelyett, hogy dicsérné magát azért, mert tud valamit, szemrehányásokkal találkozik az óra megszakításáért. Az ilyen gyerekeket tévesen problematikusnak nevezik, pl. hiperaktív gyermekek. Ezért jönnek hozzánk a gyerekek még a tanév során is, amikor a szülők megtudják, hogy iskolájuk nem működhet együtt a gyerekkel, és a gyerek nem érzi jól magát az iskolában.

Hogyan viszonyulnak a tehetséges gyerekekhez a szokásos osztályokban? Mit csinálnak velük?

Együtt nem csinálnak velük semmit. Az igazság az, hogy egy rendes osztályban egy tehetséges gyermek mindig az utolsó helyre kerül. A tanárok megpróbálják oktatni azokat a gyerekeket, akik nem értik a tananyagot. Figyelmen kívül hagyják azt a gyereket, akinek nagyobb odafigyelésre van szüksége és nagyon előrébb van, nincs rá ideje. Legfeljebb igényesebb feladatot adnak neki, vagy egy évvel magasabbra küldenek matematikára. A tehetséges gyermeknek azonban nincs szisztematikus fejlődése.

És mit gondol az évfolyamok kihagyásáról?

Kivételes esetekben ez nálunk is megtörténik. Viszonylag hosszú folyamat, amikor a gyereket bevonják, hogy lássák, az osztály hogyan fogadja el és mit érez iránta. Ilyen döntést nem lehet mechanikusan meghozni. Ennek megvalósításához a felsőbb osztályban megfelelő légkörnek kell lennie. Ez nagyon fontos. Tényleg kivételesen csináljuk, de ügyelünk arra, hogy a hallgató az átvitel után ne veszítse el integritását.

Előfordul, hogy a veled folytatott tanulmányok során ajánlania kell egy gyermeknek, hogy menjen alapiskolába.?

Olyan rendszerünk van, hogy 4 évente pszichológiailag és tudással vizsgálják meg a gyermekeket. Inkább nekünk kell tudni, hogy haladnak a gyermekeink. Amikor az 5. osztályban 8 éves gimnáziumra váltanak, néhány olyan gyermek, aki nem adja meg a várt teljesítményt, javasoljuk, hogy ne aggódjanak, és más típusú iskolába járjanak, ahol a tanítás igényei és dinamikája nem olyan éles . Előfordul, hogy ilyen javaslatot adunk az idősebb gyermekeknek, de soha nem azért, mert nincs megfelelő IQ-ja. Mindig a hosszabb távú oktatási problémák miatt. Az APROGEN program szerint fontos betartani bizonyos előadásokat, valamint a viselkedés szintjét. Ha valaki megsérti ezen előírások bármelyikét, akkor a diák iskolai távozásával foglalkoznak. Van azonban néhány nagyon fontos.

Az tehetséges gyerekek általában motiváltak, vagy éppen ellenkezőleg, minden könnyű nekik, és ha akadályba ütköznek, akkor ez nagy problémát jelent számukra?

Ha ezek a gyerekek valamire összpontosítanak, akkor kemény harcosok. Nagy a kitartásuk, kevesebb a fáradtság jele. Céljukat követik. Perfekcionizmussal, ambícióval találkozol, ők akarnak elsőként elérni jó eredményeket. A tehetségeseknek van bennük.

Korábbi kérdőíves összehasonlítást végeztünk azonban a motivációjuk és a rendes iskolai gyerekek motivációja között, és gyermekeink nem bizonyultak hatalmas motivációnak. A különbség nem volt látható a kérdőívben. A tehetséges gyermekek természetesen nagy dinamizmussal rendelkeznek, de ezt a kérdőívben nem hangsúlyozzák. Az átlagos gyerekek ezzel szemben úgy tűnik, hogy meg akarják mutatni, hogy jók, és sokkal inkább ezt hangsúlyozzák, mintha jobb megvilágításban kellene megmutatniuk magukat. Másrészről, csakúgy, mint a lakosság körében, néhány gyermek úgy látja, hogy csak arra összpontosítanak, ami érdekli őket.

Mikor kezd a tehetséges gyermekeket egy bizonyos területre összpontosítani?

Ezzel már az általános iskola végén találkozunk, ezért igyekszünk a választható tantárgyak szélesebb körét kínálni nekik. Ezen kívül már különféle versenyeken járnak, így azt is figyelembe veszik és bővítik az ismeretek spektrumát. Egyesek viszont sokáig bizonytalanok maradnak. Multipotenciálisak, mindenben jók és hosszabb időre van szükségük, hogy megtalálják domináns területüket.

Hogyan érzi magát egy ilyen igényes iskola igazgatójaként a tanárok szintje? Könnyen megtalálhatja azokat, akikkel elégedett?

A mai tanárok egyáltalán nincsenek felkészülve a tehetséges gyermekek oktatására. A karokon nagyon minimális tudást kapnak arról, hogyan lehet megközelíteni ezeket a gyerekeket. Ez nem átfogó megközelítés. Egy napon minden tanárral megtörténik, hogy egy vagy két tehetséges gyermek megjelenik az osztályteremben, és nem tudja, mit kezdjen velük. Még akkor is, ha tudta, milyen tárgyat adjon neki, semmit sem tudott személyiségükről. Személyesen, társadalmilag és érzelmileg különböznek egymástól, és nem fordítanak kellõ figyelmet erre. Ez komoly hiányosság. Hazánkban ezekről a gyermekekről bizonyos részt gyógypedagógusok tanítanak, de nem ők tanítják a gyerekeket. Ez abszolút tévedés és hazánk iskolarendszerének hiánya, hogy egy ilyen fontos dolog még mindig nem került be a tananyagba a pedagógiai iskolákban. A pszichológusok viszonylag kevés információt kapnak ezekről a gyermekekről.

Pozsonyról az a hír járja, hogy ha a tanárok fizetése nem kezd növekedni, akkor a leggyengébbek Pozsonyban lesznek, annak ellenére, hogy a képzett emberek koncentrációja miatt óriási igény mutatkozik a minőség iránt. Mit gondolsz róla?

Ma már ezt az aránytalanságot érezzük, amikor tanárokat keresünk. Itt már nagyon hiány van belőlük. Hirdettünk ajánlatokat, de nincs senki, akit felvehetnénk. Képzetlen emberek jelentkeznek ránk, mint oktatókra, mintha bárki megtehetné. Ez nagyon rossz jel. A pedagógiai hallgatók nem tanulhatnak a pozsonyi iskolákból, jobban fizetett munkát találnak. Keleten a diplomások iskolába járnak tanítani, de nem Pozsonyba. Ott a tanárok nem érzik annyira a problémákat, de Pozsonynak több lehetősége van más, magasabb jövedelmű munkára, és az általunk itt nevelt hallgatók közül senki sem fog gyakorlatba lépni. Pozsony már katasztrofális állapotban van, és ez nemcsak a tanárokat érinti, hanem más nem pedagógiai alkalmazottakat is. Egy jó séf nem megy az iskolai menzába, őt az étterem tölti le. Az oktatásban mindenhez pénzügyi dopping kell, különben nagyon rosszul alakul. Nem tudom elképzelni, hogy néhány év múlva a minőségi gyermeknevelés iránt érdeklődő szülők elmennek-e keletre vagy Bécsbe, vagy hogy ezt valami csoda megoldja-e. Az a tény, hogy az igényes emberek biztosan nem lesznek megelégedve az iskolák alacsony színvonalával.

Ahol a gyermekei a középiskola után járnak?

Először is azt kell mondanom, hogy gyermekeink abszolút kiválóan érettségiznek. A bizottság tagjait az is lenyűgözi, hogy ezek a gyerekek mindenre reagálhatnak. Ez nem tanult tárgy. Láthatja, hogy gondolkodnak, gondolkodnak. Ez egy ilyen tudományos vita. Amikor egy érettségi tantárgyat választanak, akkor egyszerűen kiválóak. Ebben az évben az összes diplomás átlagértéke 1,14 volt. És bár nem vagyunk nyelviskola, az angol nagyon magas szinten van hazánkban. Hallgatóink mintegy egyharmada angol egyetemre jár. Megtalálja diplomáinkat olyan iskolákban is, mint Oxford és Cambridge, de holland, orosz és amerikai egyetemeken is. Egyharmada Csehországba kerül, a többi Szlovákiában marad.

Ezek a tehetséges gyerekek visszatérnek Szlovákiába? Feltérképezed diplomád pályafutását?

Találkozunk diplomáinkkal, de a visszatérés biztosítása meglehetősen irreális. Ez egy kis állapot szindróma. Azt mondják nekem: "Ha biztosítják számomra azokat a körülményeket, amelyek kint vannak Szlovákiában, akkor minden gond nélkül visszatérek." A szlávokról azt mondják, hogy szentimentálisak és nincs otthonuk, ezért kint szenvednek, de a tudományos, a munka vagy az anyagi feltételek nem. könnyű.amint ott vannak. Mindenki megfontolja. Minden bizonnyal szeretnének visszatérni, de ezért semmit sem teszünk ezen feltételek megváltoztatásáért.

Hogyan tekint a kormány arra irányuló erőfeszítéseire, hogy az agyunk hazajusson?

Amit Szlovákia kínál, hogy kiváló embereket szerezzen haza, az nem megfelelő. Ehhez ezek a fiatalok még lakást sem vesznek. Könnyű újraszámolni, hogy egy rangos egyetem kezdő fizetését milyen összegben kapják meg. Másrészt nem számít, hogy nem térnek vissza, mert ezek az emberek jók, és mivel egy ilyen világ annyira összekapcsolódik, megoldják azokat a problémákat, amelyek sújtják a világot, ahol vannak, és jót hoznak mindannyiunk számára . Ilyen problémát nem látok, ha legalább Európán belül maradnak.

Nemrégiben részt vett egy rangos tehetségkutató konferencián, amelyet az EU Tanácsának elnöksége alatt szerveztünk. Elegendő figyelmet fordítanak a tehetségekre az EU-n belül?

Számos ország még csak most kezdi el oktatni a tehetséges gyerekeket. Az integráció és a befogadás ott egyre hangsúlyosabb. Széles tapasztalattal rendelkezünk azonban ezen a területen Szlovákiában. 1993-ban elsőként kezdtem el tehetséges gyermekeket oktatni nemcsak Szlovákiában, hanem Európában is. Tudom, hogy ezeket a gyerekeket másképp kell kezelni, mert a mai iskolák nagyon lassúak. Valamit tenni kell a tehetséges gyermekekért, mert a mai iskolák aránytalanul lassúak. A világ ma nagyon dinamikus, és az iskoláknak nincs ideje olyan rugalmasan oktatni őket, mint a világ változik. A gyerekek nem lesznek hajlandók reagálni a rájuk váró változásokra. A mai tanterv nem felel meg a körülöttük zajló eseményeknek, és érdektelen számukra. Olyan dolgokról kérdeznek, amelyek manapság a társadalomban zajlanak. Meg akarják magyarázni és megérteni a terrorizmus vagy a migráció, a háborús konfliktusok okait, de a tanárnak erre nincs helye. Az ókornak vagy a középkornak kell szentelnie.

És ahogy látja a gyermekek integrációját és befogadását hazánkban?

Feltételeink között a befogadás és az integráció bizonyos mértékig illúzió. Nincsenek olyan feltételeink az iskolákban, hogy mindenkit egy osztályba ültethetnénk, és hagyhatnánk, hogy a tanár hatékonyan dolgozzon velük. Dániában vagy Finnországban az igazgató hozzáfér a szülők pénzéhez a közösségi rendszeren keresztül, és megkapja azt, amint a tanár asszisztenst kér. Tudod, hogy néz ki itt. Ma egy tanárnak ADHD-s, Asperger-féle vagy Tourette-szindrómás gyermekét kell szülnie az osztályban, de segítség nélkül, mert egyszerűen nem kap asszisztenst. Ezután az egész osztály szenved. A tananyag szintje csökken. Nem vagyunk készek erre. A dánok és a finnek azt is elmondták, hogy integrálódnak, de a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha van ilyen tanuló az osztályban, az asszisztens elveszi és megtanítja neki, amire szüksége van. Ez az egyik oka annak, hogy az összes PISA teszt jó, mivel egyenként szólítják meg ezeket a hallgatókat. Tényleg nagyon sok problémánk van az oktatásban.

Ezek az északi országok is több pénzt fektetnek a tehetségsegítésbe?

Az ottani iskolákba összességében több befektetés folyik. Miután megérkeztem Finnországba, évekkel ezelőtt meglepődtem, amikor a nagyvállalati társaságok elnöke megkérdezte, mely vállalatok támogatják iskolánkat. Nem értettem, mit kérdez. Aztán elmagyarázta nekem, hogy a különféle iparágak összes nagyvállalata továbbra is befektet az iskolákba. Ezenkívül a GDP 6,5 százaléka megy iskoláikba. Óriási különbség. Láthatja azt is, hogy néz ki iskolánk. Ami benne van, az alapvetően a szülők pénze. Ha nem az ő segítségükre lenne, nem tudom, hogyan lehetne végrehajtani az Aprogen programunkat. Támogatásuk nélkül nem lenne lehetséges.

Minden januárban nyílt nap van a Rendkívül tehetséges gyermekek iskolájában és a gimnáziumban, az óvodások beszámolhatnak a hétvégi találkozókról. A szülők az iskolapszichológusokhoz is fordulhatnak, ha bármilyen kérdésük van gyermekeik tehetségével kapcsolatban.