MUDr. Andrea Steinerová - enerQi, Šamorín, www.enerQi.sk, mobil 0908 054 332

savtól

A jelenlegi életmód eredményeként az emberiség a civilizáció különféle betegségeitől szenved. Korunk egyik legveszélyesebb egészségügyi problémája a test elsavasodása (acidózis). Attól függ, hogy az ember hogyan bánik a testével, egészséges-e vagy rosszul nő-e és idő előtt meghal. Minden harag, stressz, nem megfelelő étrend, minden természetellenes, vagyis ellenséges viselkedés lebecsül valamit az életünk számlájáról. Innen erednek a betegség és a szenvedés okai. Számtalan betegség létezik, de egyetlen oka van: egy természetellenes életmód, amely nem tartja tiszteletben az elveit. Amikor egy személy nem egészséges és nem érzi jól magát, ez azt jelzi, hogy valami nincs rendben az életében. Ma sok szó esik a pusztuló erdőkről és a savas esőkről. De ugyanazok a szennyező anyagok, amelyek miatt az erdőink elpusztulnak, az egészségünket is megtámadják. Először az erdő hal meg, aztán az ember. A savas eső megsavanyítja a talajt, a savas étrend pedig az emberi testet. Az emberi test ezen természetellenes túlsavasodása hamar betegséghez és korai öregedéshez vezet.

Sokan hallottunk "savanyításról", de ez a koncepció nem teljesen pontos. Ez a sav-bázis egyensúly szabályozásának rendellenessége, ahol a szabályozást a test reakciójának irritációjára vagy rendellenességére definiálják, amelyet az autonóm idegrendszer irányít, és automatikusan bekövetkezik, és állandóan tartja a belső környezetet. Sokan nem is sejtik, hogy ez a rendellenesség felelős az egészségügyi problémáikért. Az embernek még az elején sem kell észlelnie, mert az emberi test eleinte megpróbálja kezelni. Az, hogy meddig sikerül, életstílusától és egyéni alkatától is függ. Eleinte az ember energia nélkül "csak egy kicsit fáradt" lehet. Egy idő után más nehézségek jelennek meg. Mivel a civilizációs betegségekre felírt legtöbb gyógyszer még jobban megnöveli a "savanyulást", ezért egy ördögi körbe kerül az ember, ahonnan nehéz kiszabadulni.

"A test megnövekedett savtartalma a mai degeneratív betegségek kiváltó oka. Ha a szervezetben a sav-bázis egyensúly jelentősen megzavaródik, akkor a test savanyúságát és mérgező anyagait sokkal nagyobb mértékben elkezdi tárolni egyes testszövetekben és csontokban, mert egyszerűen már nem képes kiválasztani a vizelettel és a széklet időben. "Nagyon komolyan, még a halálos betegségek is nagyon hamar előfordulhatnak az embereknél" - mondja dr. Robert O. Young - a "Csodálatos pH - fogyás savanyítással" című könyv szerzője.

A szervezet acidózisa a rák kialakulásának alapvető előfeltétele, amelynek elvileg savas környezetre van szüksége. A rák okának felfedezéséért Nobel-díjas prof. Otto Warburg szerint a rák elsősorban a túlsavasság betegségét jelenti. A rák valódi oka az oxigénhiány a sejtben. Még a rettegett áttétek is csak akkor alakulhatnak ki, ha a test savas környezetben van; nem tudnak lúgos környezetben letelepedni.

A megnövekedett savasság károsítja az ember egészségét azáltal, hogy a szervezet azonnal semlegesíti a savas anyagok feleslegét minden rendelkezésre állónál: mindenekelőtt eltávolítja a kalciumot a szövetekből. Például az edényeknek nagyon finom a bélése, és nem alkalmasak savas oldatok szállítására. A felesleges savak kötődnek az érfal falában lévő kalciumhoz, amely egyszerre megszilárdul, és a koleszterin "tapaszával" reagál erre a hatásra. A kalciumot és más lúgos ásványi anyagokat a szervezet nemcsak az erekből, hanem a csontokból, a fogakból és az ízületi porcokból is felveszi. A szervezetben lévő túlzott mennyiségű sav bármely szervet károsíthat. Először különféle gyulladásos betegségek formájában, míg végül egy embert rák, szívroham vagy szélütés megöl.

Hogy melyik szervet támadja meg és sérti meg elsõsorban, azt a pszichénk beállítása és hatása befolyásolja az egyes szervek funkcióira. Gyakran előfordul, hogy a látszólag nem összefüggő tünetek kombinálódnak, az egyik tünet a túlsavasságból, a másik a tárolt anyagokból származik: hajhullás és szívroham; stroke, csontritkulás és reuma; halvány törés és glaukóma; visszér és cellulitisz. Mindezen esetekben egyrészt ezek az ásványkészletek lebontásának, másrészt az ebből eredő kibocsátások tárolásának kísérő jelenségei. Sajnos ezeket a tüneteket általában külön diagnosztizálják és kezelik, de ugyanaz a kiváltó okuk, és csak egymással együtt kell kezelni.

A klasszikus orvoslás nem mindig eléggé összpontosít az acidózisra, mint a betegségek kiváltó okára, de anyagcserezavarnak számít (de természetesen nem csökkenti ezt). Az orvostudományban a savak állapotát a testben általában a vérből mérik - de a pH-tartománya elhanyagolható, 7,36 és 7,44 között; savassága abszolút elfogadhatatlan, a semleges 7-es értékre történő csökkenés végzetes is lehet (de a lúgosság növekedése 7,6-ra is). Az anyagcsere folyamata során a savban folyamatosan képződnek olyan savak, mint a húgysav, a szénsav, a tejsav, az ecetsav, sőt a sósav (sósav), ami tovább fokozza a test savanyulási állapotát. A savak először a vérbe kerülnek. Ha azonban a vér puffer (azaz sav-bázis kiegyensúlyozott) zóna kapacitása kimerül, a felesleges sav ideiglenesen a kötőszövetben tárolódik. A savakat itt tárolják a veséjük feldolgozásáig. Egy másik fő kiválasztó szerv a tüdő. Ezen kiválasztó szervek segítségével a szervezet megpróbálja a lehető leggyorsabban megszabadulni a felesleges savaktól. A savak általában romboló hatásúak. Akár kőt vagy fémet is megehetnek. Ha ezeket az elvek nem semlegesítik, és a testben maradnak, ez elkerülhetetlenül különféle betegségekhez vezet.

A kötőszövet védőrétegként körülveszi az összes testsejtet. A sejtek teljes ellátása, valamint a lebomlott termékek szállítása a kötőszöveten keresztül zajlik. Amikor a kötőszövet túlterhelt, nem kaphat további savadagokat, ezért a savak gyakran az ízületekben maradnak, ahol fájdalmas gyulladást okoznak, köszvény, reuma vagy polyarthritis diagnosztizálva. Ha a savtartalmú lerakódások elpusztítják a porcszövetet, az osteoarthritishez vezet. A savasított szövetekben a véráramlás is romlik; annak a következménye, hogy a vörösvérsejtek elveszítik rugalmasságukat, és már nem képesek elegendő számú kapillárison, finom eren átjutni. Ez a szervek elégtelen oxigénellátásához vezet oxigénhiányhoz.

A savtartalom meghatározása a vér pH-értéke alapján nem eredményez kielégítő eredményeket az orvostudományban, mert a szervezet olyan óvatosan bontja le a savat, hogy a normálistól való eltérések nem észlelhetők a vérértékekben, ugyanakkor a szövet jelentősen túlsavasodhat. A szövet ideális biológiai sav-bázis értéke pH 7,4-7,5, a közös érték sajnos gyakran 5,5 körül van. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb emberben az acidózis lett a szabály. A test savas állapotának meghatározásának megközelítő módja a reggeli vizelet pH-jának mérése. Az éjszakai savtisztítás miatt a reggeli vizelet hajlamos a legsavasabbnak lenni. Ezért ezt a vizeletet kell ellenőrizni. 7 alatti pH-értéknél a testet további bázisellátással kell mentesíteni a sav feleslegétől.

A savasodás következményei könnyen megelőzhetők, ha megismerjük a kontextust. A szervezet belső környezetének alapvetően meg kell változnia. Az egyetlen hatékony segítség a test alapos és rendszeres tisztítása savaktól. A szervezet savasodása után, amely gyakran évtizedekig tart, már nem elegendő a táplálékot csak lúgos ételekre irányítani. Szükséges a testet hosszabb ideig táplálékkiegészítőkkel ellátni, és pótolni a hiányzó ásványi anyagokat ezekkel. Még a mély légzés is megtisztítja a testet a savaktól. Hasonlóképpen, az alapos rágás és az ételek jó összekeverése a nyállal növeli lúgosságát. A legtöbb sav táplálékból származik, különösen a túl sok fehérjéből. A fehérjeszegény étrend idősebb korban történő fogyasztása egyértelműen befolyásolja az élet meghosszabbítását. Megszabadulhatunk a toxinoktól megfelelő légzéssel, megfelelő rendszeres mozgással (jóga, séta, nordic walking) is. A legnagyobb szerven - a bőrön keresztül (a test körüli lúgos fürdő, amelynek pH-értéke körülbelül 8,5, legalább egy óra). A savanyítással végzett minden egyes tisztítás során ügyelni kell arra, hogy elegendő folyadékot használjanak fel az oldott savak lemosásához.

A hosszan tartó tartós savasodás krónikus gyulladáshoz és az ezzel járó állandó fájdalomhoz vezet. Létfontosságú a test alapos megtisztítása a savaktól, amelyek hozzájárulnak a mentális és fizikai jóléthez is. A sav-bázis egyensúly helyreállítása döntő lépés lehet az egészség és a vitalitás, és ezáltal az életöröm felé. A szervezet savanyításával kapcsolatos részletes és nagyon érdekes információk megtalálhatók a "Fiatalító savtalanítás" és a "Meg van savasodott organizmusod" című könyvekben (szerző: Kurt Tepperwein).