nemzeti

Dühös nőjogi aktivisták és támogatóik blokkolják a forgalmas forgalmat a főúton a varsói lengyel abortusztörvény elleni nemzeti tiltakozások ötödik napján, 2020. október 26-án. Fotó: TASR/AP

Sok lengyel nem ment el dolgozni szerdán a múlt heti bírósági ítélet tiltakozásaként tartott országos sztrájk részeként, amely jelentősen szigorítja az abortusztörvényt.

Sztrájkot hívtak fel a tüntetések fő szervezői, amelyek az országban a lengyel alkotmánybíróság ítélete óta zajlanak.

Az úgynevezett női sztrájkra "Ne menjünk dolgozni" szlogen alatt kerüljön sor. Az alkalmazottak otthon maradására irányuló felhívásokat Varsó és Krakkó polgármesterei is támogatták; az ország több egyetemén eltörölték az oktatást - tájékoztatott az AP ügynökség.

Az elmúlt napokban a tüntetők főként a római katolikus egyházra és a kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) vezetőjére, Jaroslaw Kaczynskire irányították felháborodásukat.

Ez a tényleges legbefolyásosabb lengyel politikus a Facebook videójában vádolta a tüntetőket, akik vasárnap a misék menetét is megzavarták, hogy megpróbálják "Lengyelországot elpusztítani". Felszólította párttámogatóit, hogy "mindenáron" védjék meg az egyházakat.

Az AP szerint egyesek szavait erőszakos uszításként értették, mivel Kaczynski miniszterelnök-helyettes posztot tölt be, amely magában foglalja az ún. Védelmi, Bel- és Igazságügyi Minisztériumok.

Bartosz Weglarczyk, az Onet előadója arra figyelmeztetett, hogy Kaczynski valójában megengedte, hogy a futballhuligánok vagy szélsőjobboldali szélsőségesek "megverjék az embereket az utcán".

A lengyel alkotmánybíróság október 22-én kimondta, hogy a magzati fejlődési hibák miatti abortusz alkotmányellenes. Az ítélet alapvetően azt jelenti, hogy a túlnyomórészt katolikus Lengyelországban szinte teljesen betiltják az abortuszt. Az abortusz így csak akkor lehetséges, ha a terhesség veszélyezteti az anya életét vagy egészségét, vagy tiltott cselekmény, például nemi erőszak vagy vérfertőzés következménye.