ember 1. mn. nem. gondolkodni, beszélni és cselekedni képes legfejlettebb emberek: fiatal, képzett ember; sok ember volt • személy • személyiség • egyéniség: fontos személy • emberi lény: emberhez hasonlító állat • emberi lény: a nevetés csak az emberekben rejlik • élet: az életvesztés nagy volt • a fej: teljesítmény, fejenkénti fogyasztás • arc: egyetlen ismerős arcot sem látni • figurát: ismeretlen alak került elő a sötétségből • gyermek (az ember mint a környezet, az idő terméke): az alföld gyermeke • pl. lény (női lény): felesége gyönyörű teremtés volt • mindkettő nem. kifejez alkotás: a gyermek kedves teremtés • zasta r. lény (Kukučín, Kalinčiak) • kifej. halandó (az ember a halandóság szempontjából): ez minden halandó hívásra vár. lélek: a szomszéd jó lélek • beszélgetés. pejor. elveszett lét (szemlélet nélküli személy) • egyén • egyén • mindkettő nem. pejor. egyén: gyanús egyén • mindkettő nem. pejor.: lény • személy

szinonimák szavak